Önbizalom növelés férfiaknál

Ez itt egy női oldal. Mármint weboldal. Hősnőknek szól. De sok hősnő rájött már a saját életében, hogy a női oldala nincs kiteljesítve akkor, ha nem találkozik a megfelelő minőségű férfioldallal. Mármint nem férfi weboldallal. Hanem azzal a jelenséggel, hogy egy nő igazából erős és magabiztos csak egy igazából erős és magabiztos férfi mellett lehet. Ez egy szinergia a nemek között.

Nem konkrétan a párkapcsolatra gondolok. Hanem emberi kapcsolatokra. Sőt, kapcsolódás nélküli pillanatokra. Egy összemosolygásra egy áruház polcai között egymás mellett elslisszolva. Egy összepillantásra a metrón. Egy egyidejű létezésre a liftben, amikor csak állunk egymás mellett, két vagy több vadidegen, aztán megy mindenki tovább, de valahogy érződik, hogy az egy lényeges pillanat volt.

De amúgy nem is a szikrákra gondolok. Ez nem a nőiség-férfiség kérdése. És azért sem a párkapcsolatra gondolok, mert lehet párkapcsolat két nő között is természetesen. De valahogy minden nő szokta érezni, hogy vannak férfiak a világban, akik mellett/közelében valahogy külön jó érzés nőnek lenni. És hát vannak, akik mellett/közelében meg nem.

Ez kicsit kitérő a témától, de fontosnak tartottam tisztázni, hogy nem holmi csajos-pasis megközelítés az egész téma alapja, és nem is csak a hormonok, a flört, vagy valami ilyesmi. Persze lehet akár ez is a motivációd, hogy most ez iránt a téma iránt érdeklődsz. Tökmindegy!

A lényeg az, hogy nekünk nőknek elemi érdekünk, hogy a körülöttünk lévő férfiak is elegendő, megfelelő, optimális mértékű önbizalommal rendelkezzenek. Ahogy az is, hogy mindenkinek, aki körbevesz bennünket, legyen elég önbizalma. Még a kutyánknak is.

Ugyanis, ha ez nem valósul meg, akkor beindul az önkéntelen energiavámpírkodás, és akkor mindegy, hogy milyen viszonyban vagyunk az adott illetővel, biztos, hogy mi, a hozzá fizikailag – pl. munkahelyen – vagy érzelmileg – pl. kapcsolatban – legközelebb állók fogjuk meginni a levét.

Önbizalom növelés férfiaknál – a nők dolga?

Természetesen nem a nők dolga a férfiak önbizalmának növelése. Ahogy a férfiaknak sem dolguk a nők önbizalmának növelése. Sőt, nem a nők dolga a nők önbizalmának növelése, és nem a férfiak dolga a férfiaké.

Mindenkinek elsődlegesen a saját önbizalmával kell foglalkoznia. Ez mindenkinek saját felelőssége, ami nem átruházható, ezzel az erővel ugyanis a levegővételt is át lehetne ruházni másokra.

Tehát sem a nők, sem a női weboldalak felelősségi körébe nem tartozik a férfiak önbizalmának növelése, ugyanakkor mi itt a HősNőkön sokat beszélünk az önbizalommal és az önbizalom növelés témakörével kapcsolatos területekről, és ebbe a nagy téma-halmazba beletartozik a férfiak önbizalma is.

Az önbizalmat ne keverjük a macsósággal és az arcoskodással!

Mindannyian ismerünk tipikusan macsó – kifejezetten masculin – alkatú férfiakat, akikből látszólag hiányzik a finomság, és olyanokat is, akik nem tudjuk milyenek, mert elrejtik önmagukat az arcoskodás álarca mögé.

Még mielőtt bárki arra gondolna, hogy az ilyen típusok önbizalmának növelésével még inkább előtérbe kerülnének ezek a túlzott megnyilvánulások, épp az ellenkezője az igaz: egy magas önbecsülésű ember biztosan sem nem macsóskodik, sem nem arcoskodik kirívóan.

Önbizalomhiány?

Az igazi férfi nem attól férfi, hogy ezt magáról harsányan kell is hirdetnie, hogy még ő maga is elhiggye, hogy a biztonság kedvéért még a maga számára is legyen valami kapaszkodója, ha másként nem, hát a tükörképében.

Az igazi férfi belül férfi, és kívülre ez sugárzik ki.

Nem kívülről kell ezt felépítenie egy igazi férfinak, mert kívülre az nyilvánul meg, ami belül van. De, akik erre rá is erősítenek, rá is játszanak, ők igazából csak takargatnak valamit, vagy fel akarják nagyítani azt a jellemzőjüket, amit túl kicsinek, túl kevésnek éreznek önmagukban. Nőknél is igaz ez: a rengeteg műcucc – műhaj, műszáj, műmell, műszempilla, műorr, műderék, műfenék – alatt jó eséllyel egy önmagával soha nem elégedett, síró kislány van.

Az igényesen kivitelezett, aktuális divatnak, esetleg szubkultúráknak megfelelő megjelenési formák nem tartoznak az önbizalomhiány kérdésköréhez egyértelműen.

És a viselkedés?

Vannak persze férfiak, akik nem kinézetükben, első benyomásban, hanem sunyibb, alattomosabb módon számolnak be magukról – öntudatlanul persze –, hogy önbizalomhiányosak.

Úgy szívnak energiát, hogy szinte észre sem veszed: be-beszólogatnak finoman úgy, hogy azért utána mindenképp rosszul érezd magad. Sajnáltatják magukat, lelki szemetesládának használnak, de vissza semmit nem adnak, ha neked lenne rájuk szükséged, hát éppen nem érnek rá. Tepernek a pozíciókért, elismerésért és ha nem kapják meg ezeket, dühöngésre is képesek.

Tehát a beszólogatás, kihasználás, dühöngés energiaszívó módszereit használják az viselkedésükben, míg ránézésre teljesen átlagosnak tűnnek.

Az agresszió is egyértelműen ide tartozik, csak a nagy kérdés az, hogy aki már így szocializálódott, hogy az életén végighúzódó önbizalomhiányát agresszióval „kezeli”, az érdemes-e egyáltalán arra, hogy bárki más – rajta kívül – elgondolkodjon azon, hogy lehet-e rajta segíteni… Mert igazából az ilyen eseteknél már szakemberre is szükség lehet.

Honnan tudhatja egy nő, hogy egy férfinak önbizalomhiánya van?

Azért is emeltem ki, hogy nem párkapcsolati viszonyrendszerről beszélek alapvetően, mert a legtöbb nő a férfiak önbizalomhiányának hátrányát nem biztos, hogy a saját párkapcsolatában, hanem inkább munkahelyen szenvedi el. Egy önbizalomhiányos férfi nem partnert, hanem ellenfelet láthat a nőkben, mint egyébként jó eséllyel mindenkiben, csakhogy a férfi-férfi relációban működhet a falka-szellem, és egy nőkkel egyébként furán viselkedő, energiaszívó, önbizalomhiányos férfi más férfiak között egyszerűen zsigerből tudja, hogy hol a helye és oda be is simul.

Amikor önbizalomhiánnyal küzdünk, túlságosan is kézenfekvő a számunkra, hogy az egész világ összeesküdött ellenünk. Mindenki IS. Ezért küzdünk. De okosan csak azok ellen próbálunk küzdeni, akiknél érezzük, hogy legyőzhetőek. Ennek főleg a férfiak a mesterei, hogy bele se kezdenek olyan küzdelembe, amiben alulmaradhatnak, nekünk nőknek nem így vannak behuzalozva a késztetéseink alapvetően.

Szóval néha nehéz meghatározni, csak érezzük, hogy az illetővel valami nem stimmel. Néha szívesen megsimogatnánk a buksiját, néha meg a falra mászunk tőle, hogy mekkora idióta, vagy épp milyen tutyimutyi.

Aztán látjuk, hogy beszél például egy beosztottjával – aki esetleg szintén férfi, aki a falkában, amiről nekünk nőknek nincs is tudomásunk, nyilván az illető mögött sorolódik be – és máris revideáljuk a nézeteinket, hogy „Hoppácska, van itt erő”, és jól is érezzük ezt, csakhogy ez nem belső erő, hanem ez kiáradó erő. Ami után az illetőnek már megint kevesebb lesz a saját önbizalma…

Önbizalom = életerő?

Önbizalomra azért van szükségünk, mert ez is az egyik katalizátora az életerőnknek. Az életerőnk szintje sok mindenből adódik össze – a tudatos gondolataink például rengeteget tesznek hozzá, de a tudat alatt zajló folyamatok is –, és egyik fontos hozzávalónk az önbizalmunk. Ha valakinek alacsony az önbizalma, az a megsemmisülés útján halad előre.

Ha valakinek a környezetünkben alacsony az önbizalma, akkor érezzük, hogy energiaszivattyúként működik. Az energiát mindannyian hatékonyan szerezzük meg magunknak a túlélésünk érdekében, de van, akinél ez a hatékonyság kimerül abban, hogy másoktól szívja el az energiát, hogy legyen elég ereje a mindennapok túléléséhez.

Mi nők ezt szoktuk jól megérezni.

Energia = önbizalom?

Amikor valakiről sejtjük, hogy önbizalomhiányos, de látjuk, hogy közben azért meg tud nyilvánulni magabiztosan is, például egy vitában, olyankor az történik, hogy az illető iszonyatosan hatékonyan szív el valakitől energiát, és mi tanúi vagyunk ennek: például attól, akit éppen letorkoll, és azoktól is, akik ezt végignézik. Tehát tőled is.

Minden odanézés energia közvetítés a másiknak. Minden figyelem energia.

De alapvetően nem egymástól kell energiát nyernünk. Hanem két egyéb módon: a mindenségből is szerezhetünk, és magunkban is fejleszthetünk energiát.

Ennek a legjobb, leghatékonyabb és leghasznosabb módja a KREATÍV TEVÉKENYSÉG.

Ha van a környezetedben tehát olyan férfi, akinek tényleg szeretnél segíteni, hogy legyen önbizalma, akkor majdnem, hogy egyetlen dolgod van vele: elmondhatod neki azt, hogy mindennél fontosabb, hogy legyen olyan hobbija, ami extra energiát közvetít számára, és hogy ebből kell annyit nyernie, ami aztán majd mindenre elég lesz. És így le fog szokni arról, hogy másoktól szívjon.

És ennek következtében megnő az önbizalma. Kiteljesedik.

A kreatív tevékenység az a mindenségben való kiteljesedés.

Az önbizalom pedig az ehhez vezető út egy fontos építőköve.

Ennyire pofon egyszerű: az alkotás öröme. A létrehozás mámora. A hobbitevékenység művészete. A barkácsolás misztériuma.

Mind a nőknek, mind a férfiaknak szükségük van erre, de a gyerekeknek is. A kutyáknak viszont nem. A kutya önbizalom növelése másképp működik 😊.

Vidi Rita