Koronavírustól félünk, de már semmi mástól nem?

Hatalmas az aggodalom a koronavírus miatt.
Nyilván, mi sem mondjuk, hogy ne tegyük meg, amit józan paraszti ésszel meg lehet tenni ellene: ne most menjünk kínai piacra vagy étterembe, kerüljük a nagy tömeget! Igen, a koronavírus létezik, és valóban szedi az áldozatait.

De biztos, hogy ez a legnagyobb veszély a családjainkra és a gyerekeinkre mostanában? Na és az is biztos, hogy tényleg megteszünk mindent azért, hogy nem csak a koronavírust, hanem akár más hasonló, sokszor igazából azonosíthatatlan vírusokat se kapjunk el?

Örök probléma, de most, a nagy koronavírus-pánikkeltés időszakában fokozottan érdemes mindenkinek, de különösen minden szülőnek magába nézni és megvizsgálni a lelkiismeretét.

Hány szomorú történetet hallunk nap, mint nap?
Történeteket a gyerekekről, akik csak egy kis nátha, csak egy kis orrfolyás, csak egy kis köhögés, csak egy kis hőemelkedés címszóval akár hetekig is szenvednek a bölcsiben, óvodában, iskolában. Ekkorra persze kiderül, hogy tüdőgyulladás, középfülgyulladás, valamilyen komolyabb fertőzés áll fenn igazából már ki tudja, mióta, csak hát nem vittük orvoshoz. Aztán persze, jön a műtét, jön a kórházi tartózkodás: rémálom gyereknek és szülőnek is.

Ez az egyik oldal. Vannak viszont olyan családok, akiknek ezzel még ennél is sokkal nagyobb problémát okozol.

A másik gyereke ugyanis napi szinten ott van összezárva a te, ki tudja, milyen betegséget terjesztő gyermekeddel. A másik gyerekével együtt mossák a fogukat, esznek, öltöznek, mosakodnak, WC-t használnak egymás után. Rendszerint harminc gyerek, húsz négyzetméteren: minden egymásra ragad.

És a másik gyereke közt ott van, ott vannak azok a gyerekek, akik akár hónapok óta hiányoznak már, egészségesnek is vannak nyilvánítva, a szülők aggódással kísérve vissza is kell, hogy engedjék, mert különben jön a lemaradás, fejlesztés, mehetnek szerencsétlennel a Nevelési Tanácsadóba is.

Ott van a vérzékeny, a vérszegény, a cukorbeteg, az epilepsziás, az éretlen idegrendszerű, a nemrég műtött vagy éppen nem műthető gyerek és az a gyerek is, akinek most született kistestvére vagy haldoklik a nagymamája. Viszik haza a felelőtlenül behozott vírusodat egy újszülöttnek vagy egy haldokló öregembernek, akinek tényleg, szó szerint az életébe kerülhet az ilyesmi.

Ne haragudjatok, kedves szülők, rokonok, de igazából mindenki, aki betegen megy emberek közé! Kérlek benneteket, hogy gondoljunk egymásra! Gondoljatok arra, hogy a másik gyerekének egy kis orrfolyás, kis hasmenés, picike kis köhögés vagy tüsszentés is eszméletlenül komoly szövődményeket okozhat!

Nem, ez nem hiszti, nem riogatás, nem polgárpukkasztás, hanem a valóság, anyák mindennapi tapasztalatai! Ma én, holnap te, de persze ezt senkinek sem kívánjuk! Egy anya sem akarta, hidd el, hogy baj legyen a gyermekével. Az ember hajlamos azt gondolni, hogy ez valami misztikus, távoli dolog, ami vele sohasem történhet meg. Pedig de.

De ugyanakkor a koronavírustól meg félünk? Pedig a tüdőgyulladás is és számos, ISMERETLEN vírus már évek óta köztünk jár! Az orvosok csak találgatni tudnak sokszor, a legnagyobb jóindulat ellenére, hogy most ez a gyógyszer, most az, talán valamelyik hat. A gyerek pedig hetekig, hónapokig otthon szenved, legyengül, lemarad, anyát kirúgják, a család kikészül.

Mert neked csak egy nátha… neki az élet.
Dönts felelősen: maradj pár napig otthon és kúráld ki magad!

UPDATE:

Egy kedves olvasónk, Lilla hívta fel a figyelmet Dr. Novák Hunor köhögős-náthás gyerek közösségbe engedésével kapcsolatos véleményére. Köszönjük!