Tudatos és (minden téren) gazdag nőkért

Csapó Ida írása

Önmegvalósítás: mit jelent?

Az életfeladatunknak megfelelően kiteljesedni. A női élettervezés időgazdálkodás tréningemen általában azzal kezdünk, hogy segítem a nőket abban, hogy rájöjjenek, mi lehet az életfeladatuk, más szóval a küldetésük, dharmájuk, azaz a földi létük értelme. Saját személyes tapasztalataim, hogy akkor szűntek meg a halálfélelmeim sok évvel ezelőtt, amikor ráleltem a saját küldetésemre, és ez az én esetemben a nőügy szolgálata, azaz tenni azért, hogy a nők jobb helyzetben legyenek, öntudatosabbakká váljanak. Mert hiszem és vallom, hogy a nők tudása, tapasztalata nélkül szegényebb a világ, és a nők elleni legnagyobb vétek a fakanál mellett, kizárólag vagy elsősorban a magán szférában „tartani” őket.

Női önmegvalósítás – és ez mit jelent?

Annyiban, amennyiben más nőként megélni a világot, mint férfiként. És ebben véleményem szerint még jelentős különbségek vannak a 21. század elején is. A nők már emancipáltak a köz szférában, mert tanulhatunk, dolgozhatunk, teljes szavazati jogunk van, részt vehetünk a közéletben, ott vagyunk a civil szférában  – a 20. század a megváltozott női szerepekről szólt, a 21. század pedig a megváltozott férfi szerepekről fog szólni. Azaz a férfiak emancipálódni fognak a magán szférában, jobban jelen lesznek a családokban, az apaságukat mélyebb élményként és tapasztalatként élik meg, és kiveszik részüket a háztartásszervezésből, az otthoni házimunkákból is. Ahol már ez jobban megtörtént, mint Magyarországon, ott az egész társadalom mentálisan egészségesebb. Ennek jele az is, hogy több gyerek születik, mint a konzervatívabb szemléletű országokban (pl. Svédországban Magyarországhoz, Olaszországhoz vagy Lengyelországhoz képest). És a férfiak és a nők közötti halálozásban csupán kétévnyi különbség van például Svédországban, míg Magyarországon 8 évvel élik túl az idős nők a férfiakat. Mindezeknek kihatásai vannak a női önmegvalósításra is.

Úgy vélem, hogy egy nő akkor mondhatja el magáról, hogy kiteljesedett, ha harmóniában él – önmagával elsősorban, és éppen ezért a világgal, azaz közvetlen és tágabb környezetével. Emberekkel, természettel, de még a tárgyakkal is. 🙂

Női kiteljesedés ma

Felvetődhet a kérdés, mi kell ahhoz, hogy egy nő ma kiteljesedjen.

Küzdelem. Ez a szó jutott eszembe elsőre, és azonnal mintegy válaszként. Mert a megváltozott társadalmi nemi szerepek ebben az átmeneti időszakban úgy tűnik, nem könnyű feladatot rónak a nőkre. Elvárás még szinte, hogy egy nő lássa el a hagyományos női szerepeket – háztartás, család, gyerekek -, ugyanakkor önálló munkavállaló is legyen (alkalmazottként vagy vállalkozóként legyen önálló jövedelme). De ez meg fog változni, ebben biztos vagyok. Jelenleg egy átmeneti társadalomban élünk a Föld sok országában az előzőekben már említett megváltozott társadalmi nemi szerepek miatt. Az utánunk jövő generációknak már könnyebb lesz – a mai hatvanas-ötvenes nők már sok mindent kitapostak a lányaiknak is, de még a mi lányainknak is lesz dolguk azért. 🙂

A saját kiteljesedésemről 😉

Életem egyik legszebb időszakát élem – úgy érzem, tudom és gondolom is. Annyi élettapasztalat, megélt és átélt élménye van mögöttem – és persze előttem is :-)) -, hogy nyugodtan elsüthetném a frázist „már nem éltem hiába.” Azért élvezem ezt az időszakot nagyon, mert már kellő higgadtsággal tudok dolgokat szemlélni, sok-sok következtetést – úgy érzem, gondolom – be tudtam építeni az örökös önfejlesztő törekvéseimnek és önreflexiós hajlamaimnak megfelelően az életemben. Nekem célom a bölcs matrónává válás – ezt már nagyon régen kitűztem magamnak, mert annyira megijesztett, amikor azt láttam, hogy idős emberek morogva, mogorván, meghasonlottan élik az életüket, és nem kívántam magamnak ilyen éveket. Azért sem, mert megkeserítik nemcsak a saját életüket, hanem mások sorsát is. Életemben nem ez az egyetlen ijedelem, ami nagyon erősen arra késztetett, hogy EZT mindenképpen kerüljem el, és azon legyek, hogy minél jobbá váljak. Magamat fejlődőképesnek és változásra késznek hiszem, és hogy ez valójában így is lehet, azt a közvetlen környezetem visszajelzi nekem.
Mi segítheti a női önmegvalósítást?

Elsősorban sajátmagunk segíthetjük a saját önmegvalósításunkat. Mégpedig mély önismerettel. Véleményem és tapasztalatom szerint messze megéri ezzel a legtöbbet, vagy amennyit csak lehet foglalkozni. Az önmegfigyelő hajlamúaknak könnyebb, de erre bárki ráállhat. És persze lehet társakat is, meg kell is találni erre, el kell járni képzésekre, tréningekre. Én a rendszerváltás után kezdtem el mindenféle helyre járni, hogy megtaláljam a saját magamnak leginkább megfelelő utat. Elsők között tanultam kinezológiát például Carol Hontz-tól, tanultam reikit, Biegelbauer Páltól fényadást, ismerem a TM-et (transzcendentális meditációt), és elsők között jártam agykontroll tanfolyamra. Nagy élmény volt egy Gordon-tréning, de jártam Beata Bishop transzperszonális pszichológiai kurzusaira, a jungiánus szemlélet nagyon közel áll hozzám, és Carl Roges nondirektív megközelítése (amire Thomas Gordon is alapoz egyébként). Jártam családterápiás képzésre, és mediációt is tanultam. Az utolsó másoddiplomámat mentálhigiénéből szereztem.

Nekem sokat segítenek a könyvek is, de az online és valóságos női csoportok, közösségek is. Julia Cameron A művész újta című könyve alapján éveken át írtam a reggeli jegyzeteimet – a napokban mentünk el egyik barátnőm kíséretében egy rituális (szakrális?) papírégetés kíséretében egy szent helyen engedtem a több kilónyit kitevő, amúgy csodaszép kreativitással megalkotott naplóimat. Nagyon jó érzés volt helyet teremteni az újnak. Segít a rendszeres meditáció, a jógázás is – nekem az utóbbi években leginkább az, hogy rengeteget vagyok egyedül, és csendben. Imádom, nagyon szeretem. Így sokkal jobban meghallok mindent, ami fontos, amit kell. És a természet közelsége, a nagy séták jelentenek még sokat – gyakran ezek is egyedül, ahogy Julia Cameron A Művész útjában leírta. Ő művész randevúnak nevezi. Szerintem a nőknek meg kell tanulniuk, hogy egyedül tudjanak lenni, és el is kell érniük másokkal meg magukkal szemben ezt, hogy meg is tegyék. Én sokáig menekültem a csend elől, nagycsaládban nőttem fel, ahol folyton nyüzsgés volt – ma már pont ettől „őrülnék” meg.
Ma már semmi olyat nem hallok meg a csendben, ami elől el kellene menekülnöm.

Mi segíthet kihívások idején?

Nekem egy időben iszonyú sokat segített a zene is – életem egyik érzelmileg legválságosabb időszakában, ha nem lett volna velem az instrumentális zene, hát nem tudom, hogy bírtam volna ki ép elmével. Az ébrenlétem minden percét szinte kitöltötte a zene, és gyógyított. Mike Oldfieldért, Vangelis-ért változatlanul rajongok. Ma istennő-zenéket hallgatok még szívesen (például Janna Runnalls-tól, aki tudtommal járt Magyarországon is) Enya, Enigma és az elbüvölő Loreena McKennitt mellett. Szeretem a világ nőitől felcsendülő dalokat is: a Women of… CD-sorozatot. Bizonyos illatokért, színekért, ízekért meg vagyok veszve – alkalmasint ezekkel kényeztetem magam. Jó, ha ezeket tudjuk magunkról, mert kihívásos időszakokban nyugodtan lehet hozzájuk fordulni. És persze nagyon jó, ha valakinek, vagy valakiknek őszintén kiönthetjük a szívünket – a jó barátnőség nagyon sokat ér! A nőknek nagyon nem szabadna elhanyagolni a barátnői kapcsolataikat – mi, nők sokat tanulhatunk egymástól és egymásról, magunkról is a magunk teremtette nő körökben. Úgy tartják, és nekem is ez a személyes tapasztalatom, minél több mikroközösséghez tartozunk, annál inkább védettek vagyunk – ha valakikre nem tudunk számítani épp, akkor van helyettük több más is. Ezért is fontos, hogy ne éljünk elszigetelten, bezárulva egy rossz kapcsolatba, de még bezárkózva se egy jó kapcsolatba. Sokszínű kapcsolatok kellenek emberekkel, tárgyakkal, növényekkel, vagy akár állatokkal is. A természetről nem is beszélve! 🙂
A női önmegvalósítás akadályozói

Erről már ejtettem szót: a konzervatív felfogás a nőkkel szemben. Emiatt a nők folyamatos összeegyeztetési kihívások előtt állnak, sokan nem kapnak támogatást – nyíltan vagy burkoltan megfúrják a törekvéseiket. A lelkiismeret furdalás, a bűntudat, ahogy én tapasztalom elsősorban a nők, főleg az anyák sajátja, kevésbé a férfiaké, az apáké, bár már lényegesen több férfi van, aki valóban partnerséget szeretne a kapcsolataiban, és az apasága átélését is (lásd például az önként vállalt apás szülések), de azért még akad tennivaló bőven.
Önmegvalósítás és az anyagiak: a pénz

Ha nincs elég pénzed, ha akarod, ha nem, szinte minden gondolatod, minden idegszálad a pénz körül forog. Ezt mindenki tudja saját tapasztalatból. A hétköznapi ember nem Teréz Anya, nem az altruizmus, az önfeláldozás, és az elképesztő egyszerű élet a fő hivatása. A Maslow szükséglet piramis alsó szintjének ki kell elégülnie, tehát fedél kell a fejed fölé, étel és innivaló az asztalodra, hogy távolabbra tudjál nézni. Önmegvalósítani nem lehet étlen-szomjan, hajléktalanként. És természetesen nem lehet eladósodva sem, tehát nagyon is tudnunk kell, hogyan bánjunk a pénzzel: gondoskodóan, mert bármi a világon csak úgy nő, ha gondoskodunk róla, ha figyelünk rá. Ez az egyik mély spirituális alapvetés. És miért lenne ez másképp a pénz esetében is?

Aki a helyén van, ahhoz vonzódik a pénz?

Igen, nagy valószínűséggel. Aki azt csinálja, amit szeret, amire hivatott, ami az életfeladata, a küldetése, azon átsüt a szenvedély. És ez magával ragad másokat, vonzza a lehetőségeket is. Egy kihívás lehet, hogy egyéni szinten képesek vagyunk-e befogadni a bőséget, a kínálkozó lehetőségeket észrevesszük-e. Halogatunk, vagy azonnal cselekszünk, ha jön egy sugallat, mindent agyon racionalizálunk, vagy bízunk az intuíciónkban. Ugyanakkor annak hite, hogy mindig lesz, amire szükségünk van, mély bizalmat is jelent az Univerzumban – és ez komoly kihívás. Nekem is. 🙂

Hogyan segíti a GazdagNők.hu programjaival a női önmegvalósítást?
Tudatosabbak lehetnek a résztvevő nők, az önismeretük mélyülhet, az önbizalmuk növekedhet – egyszerűen azért, mert megtanulhatják kontrollálni a pénzt, a vele kapcsolatos érzelmeiket. Öntudatosabbá is válhatnak a szó jó értelmében, és tehetnek azért, hogy valóban tele legyen a saját, női pénztárcájuk, és így elkerülhessék a kiszolgáltatott helyzeteket. Mert nagyon szomorú, hogy anyagi függetlenség, azaz önálló saját jövedelem híján milyen sok nő marad benne éveken, olykor évtizedeken át méltatlan kapcsolatokban. Mindezek megelőzésére is igyekszem tanítani azokat a nőket, akik erre fogékonyak – akik készek meghallani azt, amit valóban meg kell hallaniuk.

Chi*** Csapó Ida női önismereti tréner, nők és pénz specialista blogjának hírlevélére itt tudsz feliratkozni (ingyenes e-könyvet is kapsz ajándékba!): www.gazdagnok.hu/hirlevel