A farsangi népszokásokról

Háát, elkövettem azt a hibát, hogy január 6-i bejegyzésem nem volt épp aktuális. Ha már a tényeken változtatni nem is tudok, fogadjátok szeretettel: egy kis ismertető a farsangi népszokásokról. (Mert az Operabált úgyis a fotelból nézem…)

A Farsang ünnepe vízkereszt és hamvazószerda napjai közé esik, s nemcsak számtalan különös népszokás, de rengeteg érdekes rigmus is született a nép ajkán eme jeles alkalomból.

Farsangnak jeles napjai

A farsang ideje vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tart. Ebben az időszakban több jeles nap is felbukkan.

Január 6. Vízkereszt – a karácsonyi tizenketted zárónapja
Január 22. Vince napja – termésjósló nap: “Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”.
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja – egyházi ünnep, az emberek azonban időjósló napnak is tartották.
Február 3. Balázs-nap: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány.
Március 12. Gergely-nap: az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának:

Farsang farka, tobzódó csütörtök

A szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire

farsangvasárnap

,

farsanghétfő

és

húshagyókedd

alkotja az igazi farsangot. A záró három napot ” farsang farkának ” is nevezik.. Ezek a felszabadult mókázás, vagy ahogyan mondják: a fordított világ napjai. Ezt mutatják a zártkörű kocsmai asszonymulatságok, a farsangi paródiák / pl. temetésparódiák / és az álesküvők.

A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. / ” Inkább a has fakadjon, mintsem az étel megmaradjon.” Kórógy / Ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódó csütörtök. A következő naptól kezdve azonban valóban nem ettek az emberek húst és zsíros ételeket húsvét vasárnapjáig. Ebben a 40 napban az egyház azért tartatta a böjtöt és tiltotta a vigadalmakat, még a lakodalmakat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a húsvétot.
Tehát húshagyókedd éjfélkor a megkonduló harangszó már a farsang végét jelezte, melynek hossza a húsvéthoz igazodott, így hol rövidnek, hol hosszúnak bizonyult. Erre utalnak népdalaink is:

Vaschang, fassang, farsang

A farsang bajor-osztrák jövevényszó, a “vaschang”-ból származik. Ezt a szóformát őrzi a Nyitra megyei köszöntő refrénje: “Agyigó, agyigó, fassang, fassang!” Első írásos jelentkezését 1283-ból ismerjük bajor-osztrák adatokból. Magyarországon a középkorra tehető a kialakulása. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német mintával kell számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy nálunk a latin gyökerű karnevál kifejezés a farsangra vonatkozóan nem honosodott meg, inkább a városi, álarcos, báli mulatságokra használják a hétköznapi szóhasználatban.

Késő téli szelleműzés

A farsang a tél befejeződésére utal. Ennyiben a téli ünnepkör része, de már előre, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. Innen adódnak a határnapjai:

Gergely-nap

,

virágvasárnap

. Eleve egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket.

Kormozás és kiszehajtás

Egyes helyeken

tüzes kerekeket

görgettek, mert azt remélték, a földi tűz segíti a Napot abban, hogy erőre kapjon. A

kormozás

, busójárás, téltemetés szokásai mind a gonosz tél elűzését jelképezték. A tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. Természetesen a tavasz lett a győztes, és a tél elbujdosott szégyenében.

Sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút a hosszú téltől. A palócoknál pl. virágvasárnapon került sor a kiszehajtásra. A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit télen át nagyon meguntak az emberek, és meg akartak szabadulni tőle. A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, mely a kiszét szimbolizálta. A bábot elvitték a legközelebbi patakig, és éneklés közben levetve a ruháit, vízbe dobták. Ilyenkor abból, hogy a víz a bábot hogyan és merre viszi, jövendöltek a jelen lévők férjhez meneteléről.Van azonban arra is adat, hogy a bábot elégették. Ismert téltemető a villőzés is Nyitrában.

Elmúlott a rövid farsang, de mi azt nem bánjuk,
sirassák a lányok itthon maradások ,
kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájok.
/ Baranya megye /

vagy

Elmúlik a hosszú farsang, de mi ne sirassuk,
majd jövőre, iskolába jobban megtanuljuk.

Sirassák a lányok itthon maradások,
kiknek a nagy méreg miatt ráncos a pofátok.

/Vas megye/

(Köszönet: www.sulinet.hu)

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

Okosan szeresd!

Veled is biztosan megesett már, hogy nem volt valamihez önbizalmad.Vértezd fel magad online videószemináriumunkon, hogy soha többé ne kelljen a padlóról szemlélned a világot. Katt ide>>

Vélemény, hozzászólás?