HősNők küldetés 2010

Minden egy ártatlan videóval kezdődött, 2009 kora tavaszán. Ültem a gép előtt, egy videót néztem éppen, az RTL Klub délelőtti műsorának felvételét, és bekattant ez a szó: hősnők. Így, többesszámban. Nem, nem hangzott el a videóban. Nem, ki sem volt írva sehova. Egyszerűen csak akkor ért össze egy kerek egésszé az előtte eltelt egy év minden eseménye, beszélgetése, gondolata, kezdeményezése.
Hirtelen úgy éreztem, mint aki végre hazaért. Mint aki sok-sok bolyongás után, végre rátalált az otthon kapujára. Mindent értettem. Nem kellett gondolkodnom, számolnom, piacot kutatnom, itt volt, napnál világosabban, amit már egy éve kerestem.

Az történt ugyanis, hogy voltak már olyan dolgaim, amik nőknek szóltak: indítottam blogot üzletasszonyoknak, indítottam blogot távmunkásoknak – nem volt különválasztva, hogy nőknek vagy férfiaknak, de a gyakorlat azt mutatta, hogy leginkább nőket mozgatott meg a dolog, és ennek a blognak az apropóján is csak nőkkel kerültem új kapcsolatba. A számítástechnikai oldalaimon is jórészt nőkkel találkoztam, ami természetes, hiszen én is nő vagyok, és vonzom a hozzám hasonlókat. De ezek a kezdeményezések mindig megakadtak valahol. Sosem volt egy hosszú távú, konkrét vízióm.

Amikor a HősNők született, még akkor sem volt semmi konkrét. Csak úgy jött. Hagytam, hogy jöjjön. Sok minden megváltozott a fejemben a HősNők életének eddigi 9 hónapja alatt, és én magam is rengeteget változtam. Fejlődtem. A te segítségeddel is természetesen. A kezdeti koncepció, az első napokban lényegében ez volt: mindegy, hogy mi lesz ebből, csak csináljuk, mert érzem, hogy nagyon jó lesz! És jó lett.

Aztán persze alakult, tisztult a kép, színre léptek a szakértők, készültek az interjúk, és íródtak a cikkek, teltek a napok. Folyamatosan vezetem a naptáramat, és ha visszanézem, azt látom, hogy nem volt olyan nap, amikor ne történt volna valamilyen új dolog a HősNők háza táján. Lehet, hogy ezek nem nyilvánvaló, látványos dolgok a számodra. Lehet, hogy a felszínre bukkanásuk után, csak hetekkel válnak láthatóvá, érzékelhetővé, vagy akár sohasem. De az biztos, hogy a HősNők már olyan, mint egy különálló organizmus: növekszik, fejlődik, tanul, és teljesen egyedi. Olyan, mint te. Mint én. Mint minden nő.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy évekre előre látom, hogy mi lesz a HősNőkön. De azt mindig TUDOM, hogy mi lesz a következő 3-4 hónapban. Napra pontosan is akár. Ugyanakkor vannak olyan izgalmas tervek a tarsolyban, amik számomra is annyira újak, hogy éppen úgy várom, mi lesz belőlük, mint mikor karácsonykor bontogatjuk az ajándékokat: az a kicsit remegős izgatottság, aminek a hatása hosszú ideig tart, és olyan nagyon jó érzés rá visszagondolni.

Ha végigfutod az eltelt kilenc hónapban született cikkeket, azt a kereken 201-et, akkor láthatod, mi történt itt: megszületett a könyv, voltak tréningek, volt élő közvetítés, egyre több cikkíró munkája teszi színvonalasabbá az oldalt, külön időgazdálkodás e-mail sorozatunk indult, elindult a vállalkozónői fórum és a 100 gyakorlati tippet tartalmazó e-mail sorozat, vállalkozónőknek, és ez még csak a kezdet!

Mik lesznek 2010-ben a HősNők legfőbb küldetései?

• Az első és legfontosabb, hogy sok minden változni fog. Lesz egy nagyon szembetűnő változás: a folyamatos online találkozások mellett elindulunk a rendszeres, havi szintű, személyes találkozásokkal, amik teljesen ingyenesek lesznek, amolyan beszélgetős-klub szerűen. Remélem, hogy veled is gyakran fogunk találkozni! Egyelőre Budapesten „rendezkedünk be”, de mindent megteszünk, hogy időről-időre vidéken is meg tudjunk jelenni. Reményeim szerint ezeken a találkozókon felbukkannak majd szakértőink is. A találkozók klubszerűek lesznek, beszélgetéssel, olykor vitatémákkal, de főként egy közös női támogatókör kialakítása lesz a cél. Erről majd bővebben később, aktuálisan még szó lesz.
  2010-ben legalább havonta lesznek ilyen találkozók, ha szükség lesz rá, sűrítjük!

• A Tisztánlátás Tréning valószínűleg átalakul. Marad a tréning a végén, de meg fogja előzni egy online tanfolyam, tehát kettéválik a tematika. Nem kell semmi bonyolultra gondolni, csak akkora információhalmazról van szó, hogy úgy érzem, egyszerre átadva kevésbé hatékony, mint mondjuk két-három lépcsőben. A résztvevőktől érkező visszajelzések is ezt támasztják alá, márpedig adunk a vásárlók véleményére. 🙂
  2010-ben három tisztánlátás tréning lesz, legközelebb 2010 tavaszán.

• A vállalkozónői fórumon még csak alig néhányan vagyunk még, de már közel 800 hozzászólást produkáltunk. A cikkiró-szerkesztőket hívtam meg fórumozni első körben, hogy segítsenek élettel megtölteni a fórumot, mielőtt még a vendégek megérkeznek. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy bensőséges és barátságos a hangulat. A lányok egymást segítik a véleményükkel, saját tapasztalataikat osztják meg, felvetik olykor a problémáikat is, és még olyan témák is felbukkannak, amik a női hétköznapokról szólnak. Hiszen nők vagyunk! (Néhány téma ízelítőül:
  – Ki segíti az (egyéni) vállalkozót?
  – Számmisztika
  – Stratégia – enélkül vicc a vállalkozás
  – Marketing
  – Felelősségvállalás
  – Kockázat, stb.
  (A számmisztika témában, Mátyás Anita segítségével például már mindannyian megtudhattuk, hogy mi íratott elő számunkra a jövő évre :))
  2010-ben szeretném ha jócskán felfejlődne a létszám a fórumon, hogy minél több reménybeli-, vagy már gyakorló vállalkozónőnek segítségére legyen.
  
• Elindítottuk a HősNők partnerprogramot! Talán emlékszel még, volt egy emlékezetes pillanat nemrégiben, amikor arra a kérdésre, hogy „Miért nem jössz a tréningre?”, rengetegen válaszolták azt, hogy pénzgondjaik vannak. Nem vagyok a hurráoptimizmus híve, nem dugom a fejem a homokba, de így, töményen, ez a problématömeg még engem is meglepett. A helyzettel való szembenézés és a megoldáskeresés híve vagyok, ezért azt találtam ki, hogy a tervezett partnerprogramunkat, az előzetes tervekkel ellentétben nem a vevőszerzésre fogom fókuszálni, hanem a feliratkozó szerzésére. Mit jelenthet ez a te számodra? Feliratkozót könnyebb szerezni – küldeni -, mint mondjuk vásárlót – ami a partnerprogramok klasszikus célja. Mindkét esetben jutalék a végeredmény, de hosszas tűnődés és számolgatás, és a megérzéseimre való hallgatás után úgy döntöttem, hogy a számomra több munkával járó, de számodra – ha szeretnél részt venni – esetleg egyszerűbb megoldást választom: a feliratkozók után fizetek, nem a vásárlások után. Részletek itt>> 2010-ben szeretnék kiterjedt partnerhálózatot kiépíteni, hogy minél többen kereshessenek pénzt a HősNőkkel!
• Jövőre is fognak még könyvek születni. Igazság szerint már készülnie kellene a legújabb könyvnek, de ez most kicsit halasztódik, mert rengeteg minden alakul át az előzetes tervekhez képest. Létrejött a fórum, elkészült a partnerprogram háttértámogatását szolgáló szoftveres megoldás, szóval tény és való: az alkotásra kevesebb idő jutott. De ez annyira a szívem csücske, hogy nem tesszük félre, csak kicsit csúsztatjuk a dolgot. Alkotni olyan öröm, amit csak az alkotók érthetnek és érezhetnek. Ehhez kapcsolódik a következő hírem…

2010 az alkotás éve lesz

Néhány héttel ezelőtt, egy meglepő dolog történt. Felkértek egy regény kéziratának elolvasására, és a kiadással kapcsolatos tervek véleményezésére. Nem szeretem a romantikus regényeket, nem szeretem a klasszikus, romantikus regények íróit sem. A rejtélyeket, a borzongást, a nyomozást szeretem.

Elkezdtem olvasni a kéziratot. Az első oldalakon már itt villogott egy képzeletbeli, halványkék neonfelirat a szemem előtt: HŐSNŐ!!! A regény hősnője, tényleg egy igazi HősNő. Öntudatos, önálló, tudja mit akar, érzékeny, de tettre kész a saját boldogulása érdekében, és bármennyire is nehezére esik, belátja a saját hibáit. Sőt, tanul is belőlük. Hálás a jóért, a rosszat pedig nem istencsapásának, hanem következménynek tekinti, amin lehet javítani is.

De ez még semmi…

Ahogy haladtam a könyvben, azt vettem észre, hogy az egyik oldalon pityergek, a másik oldalon hangosan nevetek! És ez így váltakozott, oldalak és fejezetek hosszú során át.

Aztán jöttek a rejtélyek. Úgy indult, mint egy romantikus regény, ami ellen én mindig berzenkedek, aztán az első oldalak után el is felejtettem, hogy én berzenkedni szoktam, mígnem belépett a történetbe egy olyan szál, ami tökéletesen letehetetlenné tette számomra. Egy ültő helyemben végigolvastam. A végére fájt a derekam, az tény, de kit érdekelt? Annyira magával ragadott, annyira kiszakított a saját környezetemből, és úgy áttett a sajátjába, hogy mit érdekelt engem zsibbadás és fájás! Faltam a könyvet, és nagyon sajnáltam, amikor vége lett!

Nos, innen folytatjuk holnap! Reggel már nézheted az e-maileket!