Gyakorlatilag mindegyik anyagomban és képzésemen használom a „feszített célok” kifejezést, de csak nemrégiben jöttem rá – 12 egyre inkább kerekedő szempár láttán, a legutolsó személyesen tartott jobb agyféltekés tréningemen -, hogy ez a kifejezés még nem közismert, hiába, hogy már vagy 20 éve használom (és gondoltam ebből azt, hogy más is – mindenki magából indul ki ;)).
Céljai mindenkinek vannak ugyebár – abba ne bonyolódjunk bele, hogy ki, milyen hatékonysággal éri el ezeket, mert az egy másik téma, de egyébként a sikernek köze van a cél feszítettségéhez is! -, sőt, azzal többnyire már a gyerekek is tisztában vannak, hogy érdemes mindig új és újabb célokat kitűzni.
Szóval, az, hogy „tűzz ki célokat”, egy felvilágosult, modern embert sem nem inspirál, sem nem motivál, célok jönnek-mennek az életünkben, egy részükről kiderül, hogy rossz cél volt, másik részükről kiderül, hogy nem a mi célunk volt, jó részükről kiderül, hogy elérhetetlen számunkra, ezért leteszünk róluk, jelentős részüket meg elérjük így, vagy úgy.
A „feszített célok” kifejezés azt jelenti, hogy mint mikor nyílvesszőt teszünk az íj húrjára, és elkezdjük tiszta erőnkből húzni, akkor eldönthetjük, hogy milyen messzire akarunk ellőni, és annak függvényében feszítjük meg.
Ha a sarokig akarok ellőni, akkor nem kell nagy küzdelem, sem rákészülés, sem mentális edzés.
De ha az olimpián akarok első lenni, akkor nemcsak rákészülés, meg mentális edzés kell, de az életem részévé kell tennem a dolgot.
Célkitűzési példa a hétköznapokból:
Sokan indítanak úgy vállalkozást, hogy az az elsődleges céljuk, hogy a jelenlegi – vagy előző – munkájukkal megkeresett pénzt összeszedjék minden hónapban. Illetve NEM: a legtöbb kezdő vállalkozó JÓVAL KEVESEBB bevétellel/jövedelemmel is beéri, a szabadságért cserében.
Ha havi 100.000 forintot akarok keresni, akkor kell ennyi és ennyi ügyfél, vásárló, kliens, és kész, a fennmaradó időben azt csinálok, amit akarok.
Ez jó célnak tűnik.
Közben tudom, hogy ha 1.000.000 forintot akarok keresni, akkor sokkal több ügyfélre van szükségem, és a szabadidőm is redukálódni fog.
Így kiegyezem kevesebb pénzzel, de nagyobb szabadsággal.
Aztán persze kiderül, hogy ennyi pénzért sem jut már szabadság, jut helyette a világ legrosszabb, legkizsákmányolóbb, legkeményebb szívű főnöke…. önmagunk.
Kitűztünk egy egyszerű célt, mellé kitaláltunk egy koncepciót, de valahogy nem lettünk boldogok.
Ráadásul nem is elég az a pénz. A gyereknek ruha kell, játék kell, új élmények kellenek, de ha csak kutyánk van, arra is lehet bőven költeni.
Viszont az a baj, hogy ha 100.000 forintra kalibráljuk be az életünket, akkor VÉLETLENÜL nem fogunk majd 1.000.000-t keresni!
A feszített cél azt jelenti, hogy kiegyeznél már valamilyen szinttel – és ehhez passzoló céllal, de annál SOKKAL TÖBBRE van szükséged igazából, így a célodat is meg kell feszítened, divatos kifejezéssel: túl kell tolnod, ki kell maxolnod.
Kapaszkodj: a célokat érdemes megtízszerezni!
Nem kell az olimpiát kitűznöd magad elé célnak mondjuk íjászatból, de a sarokig bárki el tud lőni, neked is azért tűnik olyan könnyűnek!
Te célozd meg a falu végét legalább, vagy a másik falu elejét, mert arra már rá kell készülnöd, gyakorolni kell, érteni kell hozzá, legalább egy kicsit.
Így bárki, akinek holnap kipattan a fejéből ugyanaz az ötlet – és cél -, nem fog tudni legyőzni, legalábbis nem első próbálkozásra.
Miért pont 10szeresen érdemes feszíteni – túltolni, maxolni – a célokat?
Gondolj bele: kiszámolod, hogy neked igazából elég 100.000 forint bevétel. Sokszor előfordul, hogy a kis célért is teljes erőbedobással kell küzdened, sőt, az egy törvény, hogy az ember a rendelkezésére álló időt teljes egészében képes kitölteni, tehát 100.000 forintot is egy egész hónapnyi munkával fogsz megkeresni.
De ha 1.000.000 forintot tűzöl ki, és valóban teszel is érte, hogy ezt elérd – tehát a terveid összhangban vannak a tetteiddel -, akkor a minimális 100.000 forintot pont kirázod a kisujjadból!
Azért kell feszített célokat kitűzni, és a feszített célok eléréséhez szükséges erőforrásainkat mozgósítani, mert ha bármi közbe jön, akkor is pillanatok alatt túl tudjuk teljesíteni az első bátortalan, óvatos, pesszimista terveinket úgy, hogy közben lényegében meg se mozdulunk.
Ha túl kicsi célokat tűzöl ki, akkor leminősíted a képességeidet.
Ha nagy, hatalmas, feszített célokat tűzöl ki, akkor a képességeid FEJLŐDNI fognak, és az eredeti célt pont egy ujjal el tudod majd érni.
Nos, érted már, hogy miért akarom, hogy „A 10 millió író országa” legyünk? (És a 7 milliárd író bolygója? :))
Feszítsd meg azt a húrt, hadd repüljön fel a nyílvessződ a Holdra!
Vidi Rita