Februári beszámoló

Eltelt egy hónap mióta az utolsó személyesebb beszámolóm készült, így megszakítom a görög tudósításaim sorát egy .. mondjuk úgy, komolytalanabb, személyesebb beírással, mert tudom, hogy nagyon sokan ezeket szeretik olvasni, szeretik követni a saját görög kalandjaimat is:) Ez is egy olyan “betekintés egy görög család életébe”- szerű, csak magyarosabb és kicsit élet-közelibb töltettel:)
Igaziból nincs sok miről írni, persze néha az a jó, ha nincs semmi új, valahogy ahogy az amerikai mondaná: “no news, good news”.
Január második felében itt voltak a nagy fiaink, erről írtam. Azokban a napokban (is..) teljesen lefoglalt a háztartás.

Szerencse néha leengedni is volt idő..

Itt egy Dan Brown könyvet olvasok, ha megszakadok sem jut eszembe a cím, a fiúké volt, így hamar ki kellett olvasni. Sógornőm unta, de nekem bejött mert számítógépes téma volt. Az ilyen izgalmas de amúgy nem komoly könyvek teljesen le tudnak kötni és pihentetnek. Komoly könyvekhez elég rég nem volt türelmem:(
Aztán február 3-n visszament a kisebbik nagyfiú is Samothraki szigetére (képek itt), ahol jelenleg dolgozik és vele “engedtem” az uram is, aki aztán 17-n jött vissza. Időközben mire is készülhet egy hozzám hasonlóan bolond asszony? Egy alapos kitakarításra!:) Milyen jól el lehet egy csomó munkát végezni, mikor a férjet elpostázzuk valamerre! Hát sajnos nem jött össze.. Az első egyedüllétes hétvégén sikerült egy szép sétát tennünk a tengerparton fiammal, aki kb. egy órán keresztül rajzolta a dinónyomokat a homokba.
A február 5-6-i hétvégén csodálatos idő volt, igazi meleg tavasz. Több kép van az Éviai bejegyzésemben erről a hétvégéről és a strandról, ahol sétáltunk. Aztán a hét elején, mikor a fiam suliban volt, sikerült a szobáját teljesen felforgatni, áttologatni bútorokat és minden sarkot portalanítani.
Na ugye milyen jó a tiszta szobában a heverészés?..
Ezt semmiképpen nem lehet rendezettebb állapotba varázsolni..

Egész héten csodálatosan szép idő volt.

A gazdagság receptje
Elég volt egy blúz a kinti ücsörgéshez.
Persze ez az idő a legkedvezőbb a víruskáknak. A fél iskolát ledöntötte a lábáról, péntek reggel, február 11-n 38,9 fokos lázzal ébredt a  gyerek. Ebből aztán 1 nap múlva 39,8 lett és tartotta magát ezen a szinten 3 napig és még 3 napig 38 fölött. Az első napokban még be tudtam csapni a  szervezetét, beadtam a  lázcsillapítót és ahogy levitte a lázát valamennyire, megetettem. Kb. 3 nap múlva kezdődött a nemevés, de olyan szinten, hogy nagyon megijedtem. Nem tudtam semmit beletukmálni, még láztalan állapotban sem, csak pár kanállal. Folytonosan valamit kotyvasztottam, amiből aztán alig evett. Szerencse nem lett semmiféle komplikáció és csak lázcsillapítóval, 10 nap után teljesen jól volt és 21-n már mehetett suliba. Azért az első iskolahéten nem engedtük tornászni meg karateedzésre menni.
Közben 17-n megérkezett az uram kecskepásztornak álcázva magát, a hegyek szigetéről:)
Így másznak hegyet Samothrakin.
….. és persze mindig február a dolgozatírások időszaka. Mivel nagyon sok gyerek hiányzott, össze-vissza tologatták a dolgozatok írásának a dátumait, a vége az volt, hogy attól a hétfőtől kezdve, hogy István visszament az iskolába, minden nap valamiből írtak és ez a mai napig tart! Ma kettőből írtak (irodalom és fizika). Azok a gyerekek, akik lemaradtak valamelyik dolgozatról, külön kellett megírják, általában a tanári szobában.
Mivel a tananyag nagy és általában a tanítás hm.. rendszertelenül folyik, arról nem is beszélve, hogy minden évben folyton valamin változtatnak, kevés az a  gyerek, akinek nem kell a szülők segítsenek. Mondjuk úgy az osztályokban a 10%. Mi ezen a 10%-n kívülre esünk, így dolgozatírásokkor akad dolgom nekem is elég.
Időközben én is beteg lettem, de persze lábon húztam el, mert nem lehet másképpen, még mindig alaposan köhögök és gyakorlatilag 11-e óta ki sem mozdultam a házból, csak szemétkivivős, kutyaetetős akciókra. Ugyanis az idő is annyira elromlott, hogy hihetetlen hideg és eső volt egyfolytában egy hétig. Most 2 napja nem esik, de a hideg és szürkeség továbbra is megvan, a kandalló működik minden este, de lassan elfogy az 1 tonna fa, amit az idénre beszereztünk. Ezért mondják a márciusra a görögök: “paloukokaftis”, ami azt jelenti hogy cölöpégető:) Vagyis márciusban még hidegek vannak, elfogy a télire begyűjtött fa és akkor a cölöpöket, kerítést kell elégetni, ha melegedni akarunk:) Hát már nagyon remélem nem lesz egész március ilyen hideg, mert az a februári korai tavasz nagyon jólesett. és nem bírom magam már összeszedni ebben a ronda hidegben!
Addig is, amíg a tavasz megérkezik, tovább tevékenykedek a konyhámban, mert legalább melegszem:)
Bergamot reszelése közben

A görög kaland

Veled is biztosan megesett már, hogy nem volt valamihez önbizalmad.Vértezd fel magad online videószemináriumunkon, hogy soha többé ne kelljen a padlóról szemlélned a világot. Katt ide>>