Az okos nőket nehezebb átverni, de azért mindenkit fenyegetnek a veszélyek.
Sok átverésnek az az alapja, hogy hagyjuk magunkat behúzni a csapdába, sőt, olyan gondolatokat kanyarítunk, amik által önként és dalolva sétálunk be a kelepcébe. Ha kevéssel megússzuk, akkor hurrá, de ha sokat veszítünk a dolgon, akkor utána jön az önmarcangolás, és persze inkább a másik hibáztatása. Holott sok esetben az átverésnek ordító jelei vannak. Íme néhány:
1.) Ha valaki vadidegenül olyan szívességet kér tőlünk, ami indokolatlanul nagy odaadást igényel részünkről, akkor azonnal kezdjen el zengeni-bongani a vészcsengő a fejedben. Gyerekeknek is azt tanítjuk, hogy ha bárki segítséget kér, hogy pl. „eltűnt a kiskutyám, segítenél megkeresni?”, akkor jelszót kérjen az illetőtől, ettől függetlenül felnőttek simán bekapják a horgot, és úgy akarnak jó emberek lenni, hogy a vesztükbe rohannak.
2.) Ha csak kis dolgot kérnek idegenek, akkor sem árt bizalmatlannak lenni. Ugyanis a csalók előszeretettel alkalmazzák a lépésről-lépésre elvet. Kér egy százast bevásárlókocsira, majd ha már ilyen kedves voltál, akkor előkap a táskájából valami kihagyhatatlan ajánlatot, a végén pedig bármi lehet. Kéretlen árusoknál már a SZEMKONTAKTUS az első gesztus, az első lépés, amit megteszel, úgyhogy jobb, ha oda sem nézel.
3.) A tiszteletet parancsoló öltözéknek és viselkedésmódnak való behódolás belénk van kódolva. A fehér galléros bűnözők nem véletlenül tudnak tarolni, mert egy rossz arcú hobótól a többség visszarettenne, de az íróasztal másik oldalán, drága öltönyben, suvickolt cipőben, manikűrözött kezekkel gesztikuláló szimpatikus ember bizalmat ébreszt, így olyan ügyletekbe is könnyen belesodródik az ember, amibe nagyon nem akarna…
4.) Ha szívességet tesznek nekünk, és mi azt nem kértük, és pont nincs is szükségünk rá, akkor valószínűleg le akarnak kenyerezni. A szívesség viszonzásának elve annyira erős, hogy pl. ha képeslapot kapsz, és azt nem viszonozod, akkor egyes, erre rigolyásabb ismerősökkel kész is az örök-harag, de legalábbis húztál magadnak egy strigulát a sötét oldalon az illetőnél… Krisnatudatúak, mikor bevezették az adománykéréseiknél, hogy először ők adtak valamilyen ajándékot, drasztikusan megnövekedett az adományozók száma, és az adományozott összeg is. A szívesség elve fontos és kell a társadalomba, sőt az üzletben is, de ha ingyen buszoztatnak,kirándulni visznek, ajándékokat adnak, akkor ne legyél meglepődve, ha viszonozni akarod, és – egyéb trükkökkel megturbózva persze – veszel valami használhatatlan gagyit, százezrekért.
5.) Igyekezz nem bedőlni az „egymilliárd légy nem tévedhet” elvének. Amikor azt látod, hogy ennyi és ennyi vásárló elégedett volt egy termékkel, akkor már a tudatalattidban is bekapcsol a bizalomfaktor, és sokkal nyitottabban szemléled a vásárlás lehetőségét. Ez kicsit hasonlít a tömegpszichózishoz, amikor az ember, hogy ne kelljen újra és újra feltalálnia a nap minden percében a spanyolviaszt, megnézi, hogyan viselkednek, vélekednek mások, és megspórolja magának az agyalást, és a saját ösvény kivágását az élet dzsungelében. Ami nagyon jó dolog, csak nem árt vele vigyázni, mert vannak, akik egyértelműen arra használják ezt az elvet, hogy átverjenek. A FB lájkok és követők száma szintén erre az elvre épül.
6.) Te is érezted már úgy egy határidő közeledtével, hogy sürgősen cselekedned kellene? És azt érezted már, hogy „jaj, csak nehogy az orrom előtt vigyék el az utolsó darabot”? Nos, a csalásoknál alapvető, hogy vagy határidőben, vagy számosságban állítanak durva korlátokat – tehát MOST, és még 3 darab van -, mert amikor ez a lemaradós-mechanizmus beindul az agyadban, az egy olyan erős érzelem, ami meggátolja a bal agyféltekét a logikus gondolkodásban. Persze ettől még lehet jól dönteni, de nehéz, és minden, ami nehéz, attól menekülünk, így maradunk a könnyű, de átvert úton.
7.) A legtöbb ember azt hiszi magáról, hogy felismeri a hazugságokat, de sajnos ez illúzió. Az igazság az, hogy amikor valaki vagy valami gyanússá válik, akkor az mintha nem logikus gondolatból, hanem a megérzéseinkből eredne, de a megérzéseinknek meg olyan kevésszer hiszünk, hiszen életünk során annyiszor tévedtünk már miattuk. Azt gondolom, hogy ebben a hihetetlenül felpörgött világban úgy kell járnunk-kelnünk, mint ahogyan Mordon professzor javasolta diákjainak a Harry Potterben: Lankadatlan éberséggel! Ez fárasztó, és sokszor felesleges is.
De ha a gyanú mechanizmusát építed ki az agyadban a gyanútlanság helyett, akkor sokkal kisebb arányban fognak átverni, megvezetni, megtéveszteni, becsapni, és te sokkal több helyes döntést fogsz hozni, mint azelőtt.
Konyhapszichológia rovatunkat láttátok 🙂
Vidi Rita