Menő akarok lenni!

Fiatal koromban, vagyis inkább kamaszkoromtól kezdve én magam is mindig „menő” akartam lenni, mármint nem A-ból B pontba, hanem arra vágytam, hogy elnyerjem környezetem kirívóan magas tetszését. A mai Facebook-os jelenséggel élve, milliónyi like-ot akartam begyűjteni és azon gondolkoztam, mit kéne tennem, hogyan változtassak magamon, hogy elnyerjem környezetem minél nagyobb elismerését.

 

Első körben változni próbáltam. Kissé duci kislány voltam, s persze azon túl, hogy fogyózni kezdtem, kevesebbet ettem és a mozgást is igyekeztem beépíteni az életembe. Emellett külső változtatásokat is eszközöltem. Megpróbáltam nőcisebbé válni és igyekeztem kissé hurkás hasam és fenekem ellenére egy térdig érő, nekem még akkor miniszoknyának számító ruhadarabba belepréselni kerekded idomaimat. Barátnőim unszolására még egy magas sarkú cipőt is kisírtam felmenőimtől, ami nem volt egy könnyű vállalkozás, lévén, hogy akkor még 34-35 körüli volt a lábméretem.

 

Menő akarok lenni!
Menő akarok lenni!

No, felvettem a miniszoknyát, meg valami menő felsőt, belebújtam a miniatűr magas sarkú cipőmbe, de persze kb. úgy éreztem magam benne, mint elefánt a porcelánboltban. Csetlettem, botlottam és az egész „menő akarok lenni” projektnek egy kisebb felsülés lett az eredménye. Még jó, hogy humoromnál voltam és jót nevettem magamon és elhatároztam, hogy valamilyen más módon fogom megvalósítani a menőséget. De azért nagyon boldog voltam, amikor rá egy évre divatba jött a holdjáró cipő, mondván végre én is járhatok magas sarkúban. J Aztán a menőség védjegyében hordtam fekete ruhát, próbáltam sminkelni, ami persze eleinte lila foltokban nyilvánultak meg a szemeim körül. Visszagondolva, igen viccesek voltak ezek a próbálkozások.

 

Később, kicsit felnőttebb fejjel átgondolva, egyszer csak bekattant az agyamba a gondolat: „Miért szeretnék én menő lenni és megfelelni mások elvárásainak?” Rögtön jött is a válasz: Mert azt akarod, hogy szeressenek és elfogadjanak. Kicsit el is szontyolodtam a választól. Hiszen beindult a gondolatfolyam a fejemben: Miért kell nekem így-vagy úgy viselkednem, különböző módokon kinéznem, hogy szeressenek és elfogadjanak? Miért nem vagyok elég jó nekik úgy, ahogy vagyok? Tényleg elsőrendű szempont az, hogy menő akarok lenni? Olvasgatni kezdtem különböző „lelkis” könyveket, melyekből világossá vált, hogy rossz volt a célirány. Nem kell menőnek lennem, hogy szeressenek. Nem kell mindenféle elvárásnak megfelelnem, hogy a barátaim ne bántsanak, ne cikizzenek. Nincs más dolgom, mint gondoskodni arról, hogy rendszeresen feltöltsem magamnak a saját kis szeretet raktáromat. Mert minden embernek van ilyen és kicsi gyerekkorunktól kezdve azt figyeljük önkéntelenül, hogy a környezetünk hogyan reagál egy-egy viselkedésünkre, s így próbáljuk töltögetni lelkünk szeretet raktárát.

 

Na jó, de hogyan tudom én feltölteni a saját kis szeretet raktáramat? El kezdtem figyelni magam, hogy mi okoz örömet csak nekem. Tevékenységek közül az olvasás, egy jó könyv, egy beszélgetés a barátaimmal, vagy ha segítek valakinek. Imádtam és a mai napig imádok énekelni, zenét hallgatni. A zene vagy az éneklés mindig megadta számomra a kezdőlökést, ha valami nemszeretem munkát kellett elvégeznem. Ami még nagyot dobott ebben a tevékenységben, az az volt, hogy hetente kétszer-háromszor leültem és összeírtam, hogy mik voltak azok a tetteim, tulajdonságaim, amiket én magam jónak, vagy akár kitűnőnek értékelek saját magamban. Pl. ha megcsináltam időben a házi feladatot, rendet raktam a szobámban, segítettem valamiben a családomnak, vagy csak simán rámosolyogtam a mindig morcos szomszéd bácsira, vagyis tettem valami olyat, ami örömmel töltött el. Ilyenkor mindig megdicsértem magam.

Ezt a szokásomat a mai napig fenntartom. Minden héten leltározok, hogy mit tettem jól, amit pedig hibáztam, igyekszem kijavítani idővel. Türelmes vagyok magammal, megértettem, hogy nem kell tökéletesnek és menőnek lennem, hogy a környezetem elfogadjon, vagy szeressen. Sőt rájöttem, hogy éppen attól vagyok menő, hogy önmagam vagyok.

 

Kiszerveznéd a szövegeid írását? A RitArt Referenciák kategóriába sorolt cikkek minőségéhez és tartalmához hasonló cikkek megírását vállaljuk kreatív szövegírói szolgáltatásunk keretében.

Szövegírás – RitArt Academy

One thought on “Menő akarjak lenni?”

  1. én szitén ebben a hitben éltem menösködtem vagánykodtam legtöbbször egy fiu kedveert… nekem a zene ami most nagyon inspirál es motiváciot nyujt emelett imádok olvasni sétálni mozogni es mostansag leirom minden számomra fontos gondolatot amit késobb hol nevetve hol sirva olvassok vissza… de nekem ez ad boldogságot ez hoz örömöt ezert ezt megteszem magamert a saját kis szeretet raktarom igy töltom fel.. 🙂

Comments are closed.