Robert T. Kiyosaki számomra az üzleti biblia atyja. Közérthetően, saját tapasztalataiból merítve fogalmazza meg azokat a kérdéseket, melyek sok középkorú embert foglalkoztatnak. Ezen túlmenően válaszokat is ad, melyek a magyar valóságba néha teljesen, néha kisebb módosításokkal, de átültethetőek.
Most a Visszavonulni fiatalon, gazdagon című könyvét olvasom, és rendre meg kell állnom vele, hogy alaposabban átgondoljam az írásait, majd megkeressem, hogy hogyan tudnám a saját valóságommá tenni.

Alcíme: Hogyan gazdagodjunk meg és maradjunk gazdagok fiatalon?
Kezemben a könyvvel közlekedtem a házban, és a bébiszitterem arcáról őszinte érdeklődést olvastam le, amikor meglátta a címlapot. Mostanában sokat sertepertél körülöttem, látja, hogy az online világ valóban alkalmas arra, hogy kapcsolatokat teremtsünk és üzletet építsünk. Amikor csillogó szemmel hallgatja az elejtett mondataimat, repes a szívem az örömtől. Látom benne a lehetőséget, bár Ő még önmagában csak érzi.

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


https://www.hosnok.hu/20ezer/

Kiyosaki könyvei sok változást hoztak a családi életünkbe, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy még a kapcsolatunk elején, férjemmel egyszerre kezdtük el őket olvasni. Nagy hatást tett rá is a Cash flow-négyszög, aminek hatására közösen folytattuk a bevételek-kiadások jegyzetelését. Ebben a könyvben már magasabb szinten, összefüggéseiben láthatjuk a példákat arra vonatkozóan, hogy hová vezethet, ha kordában tartjuk korai vágyainkat és oda áramoltatjuk a pénzünket, ahová eljutni kívánunk.
Mi is felírtuk magunknak a céljainkat, álmainkat, majd osztottunk-szoroztunk és megállapítottuk, hogy alkalmazottként vajmi kevés valósulhat meg belőlük, hacsak nem bukkan fel egy dúsgazdag tánti, akinek több a pénze, mint a pelyva, ráadásul minden vágya, hogy ránk költse.

Aztán azon kezdtünk gondolkodni, hogy megérjük-e a nyugdíjat, hogy azokat a célokat megvalósítsuk, amikre sem pénzünk, sem időnk nem volt. Megállapítottuk, hogy statisztikailag nem lehetetlen elérni az életkort, azonban a nyugdíjba vonulással egy időben kereshetünk magunknak nyugdíjas állást, ha lépést akarunk tartani a korral…
Ekkor döntöttünk úgy, hogy nekünk inkább nyugdíjas vállalkozás kell, azaz olyan saját cég, amely kényelmesen eltart minket, a családot, amit fejleszthetünk, ráépíthetünk, kettébonthatunk, amiben lubickolhatunk.

Sokáig tartott, amíg odáig eljutottunk, hogy legyen elég eszközünk, kapcsolatunk ahhoz, hogy egyáltalán elkezdhessük. Nem ismertük fel ráadásul, amikor már megvoltak mindazok a készségek, dolgok, amelyek számunkra szükségesek ahhoz, hogy belevágjunk.
Nyilván te is voltál már úgy, hogy szerettél volna valami finomat enni, de halvány elképzelésed sem volt róla, hogy mit kellene sütni és miből? Aztán az ideglevezető nagy pakoláskor rájöttél, hogy egy komplett cukrászdai kínálatot össze lehetett volna állítani a bespájzolt, szanaszét tartózkodó alapanyagokból.

Így voltunk ezzel mi is…
Voltunk mi egymásnak. Itthon voltam „babaügyben”, közben tanfolyamokon képeztem magamat. Ő autodidakta módon tanult meg egyre bonyolultabb programozási nyelveket. Megírt „egyszer majd valamire jó lesz” szoftvereket. Tesztelt különféle gépeket, tűzfalakat, levelezőrendszereket.
De nappal egyedül voltam a folyton beteg gyerekkel, főiskolára és tanfolyamra jártam egyszerre, mivel úgyis „ráértem”, enyém volt a háztartás, a kert és a családi kapcsolatok ápolása. Ő dolgozott, hazajött, Programozott, kikapcsolódott, aludt, majd reggel elment dolgozni. Nekem meg a kedvem az élettől.

Igen, ráment a kapcsolatunk, mert bár megpróbáltunk kommunikálni egymással, de nem ment. Elbeszéltünk egymás mellett. Ezzel egy időben, lassan, de biztosan csúsztunk egyre mélyebbre a hitelcsapdában, ami nekünk a lakhatás megoldásából alakult ki.
Elváltunk.
De míg elváltunk, a Bíróság arra kényszerített bennünket, hogy megbeszéljük a dolgainkat, számba vegyük vagyonunkat, leltárt készítsünk házasságunk elmúlt éveiről.
Amikor ez megvolt, összenéztünk, és egyszerre mondtuk ki: nekünk nem válni, vállalkozni kell. A Bíróságról kifelé jövet.

Most persze arra számítasz, hogy a boldog befejezéssel a válás visszamondása következik. A csavar a történetünkben azonban az, hogy mi ennek ellenére jogerősen elváltunk. Azonban a válással egy időben kezdetét vette valami nagyszerű dolog: elkezdtük összerakni a süteményünket. Hirtelen lett sok referenciánk, ami addig szunnyadt a fiókban és a lelkek mélyén, mert egyszerűen még nem volt ott az ideje, hogy a felszínre kerüljön. Vagy csak nem láttuk a fától az erdőt?

Megvásároltunk két domain-t, amit már öt évvel ezelőtt kitaláltunk. Kész csoda, hogy mások nem regisztrálták még be, hiszen egy weboldalon még árulták is a regisztrálatlan nevet… Nyilván ránk várt. Egy éve gyűltek már a cikkek a site anyagához, így gyorsan felépítettük a rendszert. Mire felépült, lett annyi kapcsolatunk, írd és olvasd: két hét alatt, hogy a második, hamarosan élesítendő portálhoz lesz bőven anyagunk.
Gondolod, két weboldal (emellett már volt másik kettő is) elég két embernek… Bőven van vele munka, gond és öröm is, ott a család, a munkahely.

Kiyosaki könyve, ha nem akkor kerül a kezembe, amikor belekerült, és nem ismerem fel általa a tortánkat, talán nem veszünk gyorsan újabb négy domain nevet. Éjszakánként, és néha a kádban van rá időm, hogy olvassam, de rendíthetetlenül haladok vele. Egy éjjel azonban képtelen voltam egy féloldalas kis történetnél többet elolvasni. Nem értettem, hogy miért. (Egyébként villámolvasással is szoktam könyvet falni.) Jött a hajnal, de én még mindig csak forgolódtam, közben megszoptattam a lányomat, majd kiteregettem, pakolásztam… Már pirkadt, mikor ágyba kerültem. Lehunytam a szemem, azonnal elaludtam. Majd pár perc múlva vigyorogva felültem.

Rájöttem, hogy amit Kiyosaki megcsinált amerikai viszonylatban az ingatlanvásárlásokkal, és ahogyan felépítette üzleteit, ugyanazokat a lépéseket csináljuk mi is a weboldalakkal. Látszólag semmi köze a domain-eknek egymáshoz. Azonban a cél, és a kapcsolódási pontok, amiket kitaláltam, annyira egyediek, annyira messzire nyúlva érik el a célközönségemet, amilyen messziről bizony, talán sosem jöttek volna a portá(lo)mra.
Olyan izgatott lettem, hogy újra nem bírtam elaludni, a munkába induló (ex)férjemet (jövőben csak férjemként említem) lerohantam a  megvilágosodásom tényével. Ettől Ő is felvillanyozódott, és már ebédidőben azt kérdezte, hogy mi lesz a következő portál, amit megépítünk… J

Ekkor jött el az a pont, amikor le kellett ülnünk újra, és megbeszélnünk, hogy hogyan építjük fel a vállalkozásainkat, miként fognak kinőni egymásból, hogyan kapcsolódnak és vélhetően hány embernek fogunk majd a következő években munkát adni. Tudod, ahogyan a kis házakat nagyobbakra cseréljük a játékban, majd hoteleket veszünk… J

Te mikor beszélted át a terveiteket a pároddal, és milyen jövőt terveztetek meg magatoknak? Szoktatok beszélgetni a mókuskerékből való kitörés lehetőségeiről? Egyáltalán, beszélgettek? Úgy igazán, mélyen…

Erdei-Gulyás Gabriella

Nonprofitpályázat.hu

Légy te is kreatívabb!

9 thoughts on “Fiatalság, gazdagság – álom, vagy lehet valóság?”

  1. Kedves Anikó!

    Köszönöm. A legjobb cikkeket mindig az élet írja 🙂
    Kár, hogy én nem olvashattam hasonlót, mielőtt a házasság szép, de buktatókkal teli útjára léptem.

    Te voltál már hasonló helyzetben? Amikor valamilyen életterületeden változások következtek be, és később rájöttél, a kommunikáció hiánya miatt romlottak el a dolgok?

  2. Szia!

    A válás sosem könnyű, a döntést meghozni talán még nehezebb.
    A lényeg, hogy ti ezt jól oldottátok meg, és sikeressé váltatok általa.

    Első gondolatom az volt, hogy kulcsfontosságú: EGYÜTT
    A második: KOMMUNIKÁCIÓ
    Végül pedig: TERVEZÉS

    Kyiosakit kb megjelenése óta olvasom (évente újra). Nekem is ő változtatta meg a gondolkodásom.
    Ajánlom mindenkinek.

    Meg a pályáztatást is:)

  3. Jól beszélsz, a szívemből 🙂
    Amióta tervezünk, gyakorlatilag mindent, sokkal gördülékenyebbek a dolgok. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
    Ez, érdekes módon, a spontaneitást nemhogy gátolja, de inkább serkenti.

    Én a sort Dr. Joseph Murphy könyveivel kezdtem. Úgy vadásztam össze a sorozatot könyvkiárusításokon. 🙂
    Aztán jöttek a Kryon könyvek, és a többi, amiktől roskad a polc.

    Pályáztatásról:
    most indulunk pl. egy alkotói pályázaton, weboldal tartalomfejlesztésére, magánemberként.
    Olyan lehetőségek vannak az internetben, amit a csak az offline világban mozgók nem is értenek…
    A hitetlenkedést viszont igen könnyű eloszlatni számadatokkal 🙂

  4. Kiyosaki könyvei valóban alapos szemléletváltást indíthatnak el – nekem legjobban a Cash flow játéka volt igazán megvilágosító erejű! Viszont sokszor fülemben cseng egy idézet, aminek intelmére figyelni érdemes, valahogy így hangzik: “A mókuskerékkel csak az a baj, ha kikerülsz belőle, akkor is mókus maradsz.”

    Hát nem kéne 🙂

    Gabi, örülök a történetetek pozitív kimenetelének a férjeddel (nem exeddel ;-)).

    Ida ***

  5. Ida,

    nekem az idézetedről meg egy régi reklám jut az eszembe, amikor a mogyoróvajat még mogyoróvajnak hívták:
    “Mókuskáim, nem bánjátok meg!” 🙂 🙂 🙂

    Üdv, Gabica

  6. Most olvastam el Kiyosaki könyvét és valami megpezsdült bennem. 🙂
    Pár napja rendíthetetlenül dolgozom, pár dolgot már elhatároztam magamban és ezt soha nem adom fel!

Comments are closed.