Böjti szelek

Ahogy az ablakon kinézek, épp havazik. Nagy, súlyos pelyhek szállingóznak, kergetőznek, sűrűsödnek majd szitáló hóesésbe fordul. Hideg van. Csontig ható. És nemsokára feltámadnak a böjti szelek.

Magunkon összehúzzuk a kabátot és mérgelődünk, hogy fúj. Pedig oka van annak. Felszárítja az olvadástól, esőtől lucskos termőföldet, előkészítve, hogy a mag szikkadt, jó földbe kerüljön. Különben még elrohadna.

Ahogy a Húsvétot megelőző böjtnek is oka volt a keresztény kultúrkörben. Felkészített az ünnepre, megtisztította a testet a felhalmozódott méreganyagoktól és megerősítette a lelket. Az ünnep elébe már megújulva léptek közösségként és egyénként egyaránt.

A Prédikátor Salamon könyvének III. fejezetében olvasható: „Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett.” És eleink valóban a rendelt időben tették, amit tenniük kellett, anyáról lányra, apáról fiúra szállt e tudomány. Hogy az év melyik szakában, a hét melyik napján mit is lehet, sőt kell tenni, véghezvinni.

Ez a szabályozott élet kereteket és biztonságot adott eleinknek. Viszonyítási pontot. Hogy ez mennyire volt jó vagy sem, hiányzik-e ez számunkra a XXI. században, hosszan beszélgethetnénk róla, kinek-kinek vérmérséklete szerint. Az azonban, hogy a gyomornak bizony jót tett a böjt alatti félműszak, nem hiszem, hogy nagyon vitatható.

Igaz, hogy már javában benne járunk a böjti időszakban, és aki komolyan gondolta a negyven napot, az már belekezdett. De még mindig szűk hónapunk van Húsvétig. Ajánlok számotokra néhány netes és papíralapú olvasnivalót a témakörben.

Könyvajánló

A következő könyvet, sajnos már nem lehet megkapni boltban, legalábbis én nem találtam, úgyhogy elolvasásához a könyvtárat vagy az antikváriumokban való kutakodást ajánlom. Dr. Ralph Bircher Szigorúan bizalmas – A táplálkozástan titkos dokumentumai című könyve arra keresi a választ, vajon hogyan előzhetők meg és valóban megelőzhetők-e korunk civilizációs betegségei pusztán táplálkozásunk átalakításával. A könyvről részletesen itt olvashattok.

Szomorúan tapasztalom, hogy alig iszunk vizet. A gyerekek sem. Emlékszem, a lányomat még húzták is az óvodában társai, hogy sok vizet iszik. Itta persze, mert megszokta. Tudatosan alakítottuk az önálló, folyamatos vízivás szokását, mert fontosnak tartjuk. Gyakorlati tapasztalataink is igazolták, mennyire szükséges a folyadék. (Ha csak abba gondolunk bele, hogy testünk 60-70%-a víz… )
Dr F. Batmanghelidj könyve szintén a betegségmegelőzésről szól, középpontjában ennek eszköze, a tiszta víz. A könyv ismertetőjét itt olvashatod.

Cikkajánló

Ezen a netes oldalon a mérgek sejtjeinkre gyakorolt hatásáról olvashattok, valamint különféle tavaszi tisztítókúrák leírását találhatjátok itt meg.

Hazánkban a Húsvét előtti negyven napban szokás volt gabonát csíráztatni. Anyukám mindig készített egy jó adagot és Nagypéntekre csíramálé lett belőle. Bevallom a húsdarálón való átszenvedést nem élveztem annyira, de az ízét szerettem. Egy jó kis összefoglalót olvashatsz itt a csíráztatásról és ennek hagyományáról.

Búcsúzóul álljon itt Sík Sándor verse a tavaszvárásról:

Ejhaj, hóvirág!

Ejhaj, hóvirág!
Lesz még egyszer jóvilág,
Február, ha fáj is.
Bárhogy bőg a böjti szél,
Mégis benne jődögél
S mézzel jő a május.

Ejhaj, hóvirág!
Ez a világ jó világ,
Rajt az Isten ujja.
Mégis egyik fancsalog,
Másik meg az angyalok
Furulyáját fújja.

Ejhaj, hóvirág!
Fogsz te is még glóriát
Énekelni lelkem!
Téli hó, vagy nyári nap:
Így is, úgy is gazdagabb
Termőbb lesz a telkem.

(Forrás: http://www.szepi.hu)