question_markÜltem a gépem előtt, és újra meg újra az járt az eszemben, miről írjak nektek, HősNőknek? Legyen valami vállalkozónői praktika, tipikus női élethelyzet, vagy valami önérvényesítés a férfias üzleti világban…?

Tudjátok mit? Mondjátok meg Ti!

Borsányi Andrea írása

Arra gondoltam: ki tudná ezt jobban nálatok?

Itt vagytok, hogy modern női inspirációt szerezzetek.
Hogy megtudjátok, hogyan legyen teljesebb, boldogabb életetek.
Hogy megerősítsétek a lelki állóképességeteket.

Igen, ti határozottan tudni fogjátok, mik azok a kérdések a női szerep és az üzlet metszéspontján, amiről olvasni szeretnétek tőlem!

Akár arról, ha borzasztóan távolinak érzitek magatoktól az üzlet világát (ahogy például édesanyám), mégis az élet minden területén szembejön veletek. Hogyan kezeljétek bátran, határozottan…

Vagy ha vállalkozónőként a mindennapokban élitek az üzletet, és ennek a tapasztalataiban osztoznátok szívesen.

Vagy egész egyszerűen, ha valami konkrét női-üzleti-családivállalkozási kérdés van, amiről szívesen olvasnátok, és megtárgyalnátok aztán a kommentekben.

Apropó, kérdések

Hogy vagytok a kérdésekkel: mertek és tudtok kérdezni?

Bár én álltam most egy kérdéssel elétek, azért egy kicsit beszéljünk arról is, mire jók a kérdések a mindennapokban – a magán és az üzleti céljaid érdekében egyaránt.

Kezdjük azzal, hogy nincs rossz kérdés!
Van okos kérdés, van hülye kérdés. Van könnyű kérdés, és van nehéz.
De akármilyen kérdésed is van, sose félj feltenni, mert csak így szerezheted meg pontosan azt, amit tudni szeretnél!

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


https://www.hosnok.hu/20ezer/

Lehet, hogy valamikor az iskolában ahhoz szoktunk, hogy a tanárok és a tankönyvek megmondják, amit tudnunk kell, és megadják a kész válaszokat…
Mit mondjak? Életemben nem használtam annak a tudásnak egy nagy részét, amit az iskolában „adnak”.

De nagyon sok mindent meg szeretnék tudni, amire nincsenek előre csomagolt válaszok.
Az én egyedi igényeim – az én egyedi kérdéseim. Ha nem teszem fel őket, nem fogják tudni, hogy választ keresek rá.

Sem az orvosnál.
Sem a bankban.
Sem az üzleti partnereimnél.
Sem az ingatlanügynöknél.
Sem a könyvelőmnél.

Pedig ezeken a helyeken egytől-egyig nem kevés múlik az életünkben!

Sokan mégsem kérdeznek.
(És valahogy ugyanígy sokan nem mernek tanácsot kérni, és kapni sem…)

Tehát van egy kér(d)ésem felétek, HősNők: írjátok meg a kommentekben, hogy mit szeretnétek tudni! Milyen kérdéseitek merülnek fel, amikor nőként szembe találjátok magatokat az „üzlettel”?

És amik a legnépszerűbb, leggyakoribb, legfontosabb felvetések részetekről, azt fogjuk kitárgyalni a következő bejegyzéseimben!

A szerzőről: A kérdések központi helyet foglalnak el Andrea munkájában, aki kis, néhány fős vállalkozásoknak segít megtalálni üzleti kérdéseikben a cégükre szabott válaszokat. Böngéssz a vállalkozásodat érintő kérdésekről Andrea tanácsadó oldalán, az Okos Vállalkozás :: üzleti blogon!

6 thoughts on “Vigyázat! Rendhagyó bejegyzés!”

  1. Szerbusz Andrea!
    Én már jártam néhányszor az oldaladon, kutakodom hasznos írásaid közt, s kérdésemre már választ is adtál ott.

    Most csodálkozom, hogy ezen a helyen én vagyok az első, ki kérdez,hisz biztosan másokban is megfogalmazódnak ezer meg ezer olyan gondolatok, melyeket nem feltétlen oszthat meg bárkivel vállalkozásáról.

    Engem a napokban az foglalkoztatott igazán, hogy az 1-2 hónappal ezelőtt elindított munkavédelmi vállalkozói tanácsadással és munkafeladatok elvégzésével foglalkozó vállalkozásunk jó úton halad-e a saját marketing tevékenységem mellett,
    ill. hogyan, mit tehetnék még mást, mivel ezt a folyamatot gyorsíthatnám.

    Mivel magam is tudom, hogy ily rövidke idő után szinte létezhetetlen lemérni, ki az, kiknek pár megküldött hírlevelünkkel elültettem a „bogarat a fülébe”, ezért csak azt tehetem, hogy folyamatosan tájékozódom a marketing lépések , „fogások” ügyében, s haladok ez úton egy darabig.

    Egyenlőre a magunk megismertetése a cél,de azért törekednem kell arra is, ne legyen túl hosszú az idő a megbízásaink megszerzéséig , mert fenntartási költségeink szépen gyűlnek.

    Bővítem a megbízó kör létszámot folyamatosan, s hírleveleink megszerkesztésében tőlem telhetően törekszem a figyelem felkeltésre, visszajelzés kérésre, tömörségre, szolgáltatásunk előnyeinek kidomborítására, de konkrét eredménye visszajelzés nélkül nap nap után várni kicsit izgi, mi eredménye lesz is mindennek??

    Azon morfondíroztam magamban a napokban, a kezdő vállalkozókkal mennyire bizalmasak az emberek?
    Hisznek -e abban,h majd szolgáltatásunk minőségi tud már lenni,azaz megalapozott szakmai tudás valóban van mögötte,független attól,hogy a vállalkozás nem régi keletű. (weboldalunkon ha megkeresnek, láthatják képzettségünket. S épp amiatt ezt választottuk, mert e területen vagyunk képzettek.)
    Ismerőseim körében a terjesztés, magunkról való elbeszélés milyen formában történjen úgy, hogy ne legyek sem rámenős, sem visszahúzódó??
    Kell-e, lehet-e, érdemes-e, megéri-e, muszáj-e kis csalafintaságokat tenni, pl.: magamat tudatosan jól „felépíteni” 1-1 találkozás alkalmakor.
    (vonatkozik e kérdés az érdeklődő ügyfélre, ismerőseinkre egyaránt)

    Látok számos oldalt, kik millió megbízást referencia munkaként felsorolnak, s nem értem, amellett miért, hogyan tudnak még munkát kérni, felvállalni??
    A szakemberek iskolai végzettségének leírása esetén olyan lista olvasható itt-ott, mely arról árulkodik, az szinte kivitelezhetetlen.
    Vagy univerzális, super képességekkel rendelkező emberek?? Mi ragadtunk le egy szinten, miről szakberkeken belül azt hittem, jól állunk?!

    Itt is biztosan a középút a cél, de szeretném, ha Te, mint hozzáértő adnál nekem útmutatást, néhány tanácsot azok tekintetében, mikről fentiekben szót ejtettem.

    (Bár mi magunkat áruljuk egy nemigen színpatikus szolgáltatással -árucikk nélkül- , nem tudom, milyen akcióval szolgálhatnánk, mi kezdetekben szimpatikus lehet a „közönségünknek” ?? )

    Talán kicsit speciálisabb a mi ténykedésünk az átlagnál, de azért bízom benne, segítség lehet másoknak is a nekem adott válaszod.
    Előre is köszönöm, kívánom a legjobbakat !

  2. Bocsánat, újra én vagyok.
    A fent leírt elfoglaltság közepette jár az agyam azon, miket írtam Neked, Nektek!
    Már olvasható volt rólam 1-1 írásomban, hogy épp még csak taxisofőr és festő nem voltam.
    Magánéleti válságom a munkanélküliséggel magyaráztam.
    Hogy hová vezet ez az út, azon dolgozom most.
    De vállalkozóknak való konferenciákra nekem még nem „futott”.
    Nem vágyom sem lottó ötösre, sem nagy menők közt egy pubban kávézni,
    De szeretném pályafutásomban az értelmet elnyerni.
    Azt teszem, mit Tőletek is látok, hajtok, míg bírok!
    Csak azokat nem értem, kik ködbe burkolódzva szegik le fejüket,
    Mikor a nagy kérdéseket nekik teszed fel.
    Ilyet, mit itt is írtam, manapság nem való,
    Tagadni kell a bajod, hogy állsz, mint csóró.
    Legyen irigyed, s ne sajnálód,
    ne mutasd bánatod,
    De miért is olyan nagy baj, ha kimondjuk, majd „felkopik állunk”??!!
    Mélabús ezrek róják a köröket boltok között itt is,néha azt érzem ölni tudna egyik-másik.
    Az emberek nemcsak zárkózottak,
    Ha egy kicsit megszalad neked, kigúnyolnak.
    Andrea !Bocsi, ez a tárgyhoz tartozott?
    Kérdésem, miért ilyenek a „kicsik” és a „nagyok”??
    Mindenkit türelméért ölelek és puszilok!!!!

  3. Szia zsutta, örülök, hogy írtál!

    Gondolkodni fogok azokon, amiket felvetettél,

    és várom a többi vállalkozó, vállalkozás-közelben élő HősNő kérdéseit is!

    Mit szóltok ahhoz, amit zsutta kérdez: tulajdonképpen hogy meddig menjen el, meddig mehet el az üzleti céljai megvalósítása érdekében, érdekei érvényesítésében…
    Meddig „lehet” (vagy érdemes) elmenni egyáltalán?

    Számotokra mi az, ami hasonlóan kérdéses?

    Üdv mindenkinek: Andrea

  4. Andrea!
    Köszönöm, ha visszatérsz még majd kérdésemre!
    Csodálkozom, hogy a Lányok-Asszonyok nem tettek fel kérdéseket, talán mennek az őszi befőzések?
    Bocsi, h viccelek.
    Én is ténykedem, de közben kíváncsian várom kérdéseiteket.
    Vagy csak magam lennék ily „kíváncsiskodó vállalkozó” ?

  5. Andrea, kérdésem: a női vállalkozóknak miért olyan nehéz profitorientáltnak lenniük?
    Mindent feláldoznak/feláldozunk a küldetésért, a segítésért – főleg, ha olyan a szakterület, ami kimondottan erről szól – a pénzt meg elfelejtjük bezsebelni…

    Miért megy ez jobban a férfiaknak?

    Félreértés ne essék, nem a pénzéhességről beszélek, hanem arról, hogy a vállalkozásoknak profit orientáltnak kell lenniük, mert profit nélkül nincs fejlődés. De nőknél ez sokkal nehezebb kérdésként vetődik fel, mint férfiaknál. Miért? Az önfeláldozó készségünk miatt?

  6. Szia Rita!

    Köszi a kérdést, nagyon jó a felvetés!
    A nők pénzzel való viszonyának a „lelki” kérdéseiről ugye Csapó Idától sokat olvashatunk, én pedig adnék egy konkrét technikát arra, hogy a vállalkozásban hogyan és mit tudatosítsunk mi nők ahhoz, hogy gond nélkül menjen a „pénz bezsebelés”.

    Meg fogom osztani veletek hamarosan ezt is!

    Üdv, Andrea

Comments are closed.