Itt az ideje, hogy átvegyünk egy-két népszerű mítoszt és tévhitet a vállalkozással kapcsolatban. Itt vannak például az aranyásók. Tisztelem a vállalkozókat, a vállalkozói szellemet. Tisztelem a küzdést, kitartást, a próbálkozást, a jövőben való hitet, a reménykedést, az elszántságot. De… Torkig vagyok az aranyásókkal!!!

Aranyásó definíciója: olyan ember, aki ide-oda libben egyik lehetőségről a másikra, akit a legegyszerűbb eltántorítani szándékától, aki nem tart ki a célja mellett, esetleg nincs is neki, akit a legkönnyebb az orránál fogva vezetni, pusztán azzal, ha a vélt arany megcsillan. Rengeteg aranyásóval találkozom mostanság. Nem tudja mit akar, de azt aztán most rögtön. Ilyen mondatok hangzanak el „év végéig muszáj X milliót keresnem”, vagy „új koncepcióm van! új célcsoport” (mindezt kéthavonta).

A próbálkozás önmagában még nem probléma, a kitartás hiánya, a stratégia hiánya azonban nagyon is az. Olyan ez, mintha úgy mennél el aranyat ásni, hogy ásol két métert, felsóhajtasz, hogy „á, itt nincs arany”, majd odébbmész két métert, ott is ásol, megint odébb és megint. A végén pedig kijelented, hogy itt aztán nincs arany, és sose volt, aki azt állítja hogy van, az hazudik. Közben meg végig ott volt a lábad alatt, csak nem kétméternyire, hanem háromra. Csak nem bírtad kivárni, hogy odáig elérj.

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


https://www.hosnok.hu/20ezer/

Sajnos a kitartó munkát nem csípi senki, nem véletlen, hogy kismillió „hogyan legyél milliomos 5 perc alatt” honlapokkal és tanácsokkal Dunát lehetne rekeszteni. Naná – ezen honlapok tulajdonosai és tanácsadói jól tudják – az aranylázban sem az aranyásók, hanem az odatelepült kocsmák és kaszinók tulajdonosai gazdagodtak meg…

Legyél inkább kocsmáros?
Szóval legyél inkább inkább az aranyásókat kiszolgáló kocsmáros? Nem feltétlenül: csak szedd össze magad és a gondolataid, ülj le, írd össze hogy mik a képességeid, és azokat kombinálva találd ki, hogy mi is való neked. Hiába mondják, hogy most az MLM a legjobb, ha te egyszerűen alkalmatlan vagy rá, nem fog menni. Vállalkozz úgy, hogy önmagad, saját személyed, stílusod tükröződjön benne. És feltétlenül tartozz egy olyan közösségbe, ahol komolyan vesznek, ismerik a helyzetedet, problémáidat, és nem kell azt hallgatni, hogy „ugyan, keress már egy tisztes állást magadnak!”

Közösség? Nekem?
Kb. 3 éve, amikor először megfogalmazódott bennem, hogy vállalkozni szeretnék hallottam először azt a jó tanácsot, hogy vegyem magam körül olyanokkal, akikké válni szeretnék – tehát vállalkozókkal. Mivel munkahelyen dolgoztam, egyetlen egy vállalkozót sem ismertem, és őszintén szólva, elképzelni sem tudtam, hogy hogy a frászba tudnék akárcsak egy vállalkozóval jóban lenni. De ha valamit nagyon szeretnél, akkor előbb-utóbb tudod úgy csűrni-csavarni a dolgokat, hogy az megvalósuljon. Ezt már többször is tapasztaltam, az én életemre igaz, de szerintem a tiédre is, csak legfeljebb túl szkeptikus vagy! 🙂 Szóval íme, 3 év eltelt, rengeteg vállalkozót ismerek – ráadásul nőket is, ami külön ritkaság (tekintve, hogy a vállalkozóknak csupán 30 %-a nő). Sőt – most figyelj – még együtt is működök velük!!! Hamarosan mesélek erről is. Addig is – itt a Hősnőkön is találsz jó kis közösséget!


Soós Viki

100 gyakorlati tipp leendő és kezdő vállalkozónőknek, hogy vállalkozásod valóban sikeres legyen!>>

3 thoughts on “Aranyásók klubja helyett”

  1. Ez nem csak vállalkozásra igaz. Sokat elmélkedek a férjem és a sógorom életén. A férjem kiskorától mindig mindent makacsult végigvitt, ha kellett, küzdött azért, hogy jól csinálja, bármibe is kezdett. (zongora, ének, matematika, fizika, nyelvtanulás, pályázatírás, cikkek…).
    Az öccse linkebben vette az életet, egyáltalán nem volt hajlandó megszenvedni semmiért, neki ide mindent azonnal és könnyen. Programozó matematikus akart lenni, de mivel a matekleckék alól korábban mindig kibújt, és az egyetemen se volt hajlandó megerőltetni magát, kibukott.
    Bár a felnőttek szerint mindig a sógorom volt a talpraesett vagány gyerek, aki a jég hátán is megél, és bezzeg a férjem tanulhatna tőle kis életrevalóságot.
    Mégis, az élet mást hozott. A férjem azt csinálja, amit szeret és elismerik a szakmájában, külföldön is. Gyorsan a lábára állt és stabil egzisztenciát teremtett. Az öccse ma is a szüleivel él, küszködik egy munkahelyen, amit nem szeret, és most nagysokára próbálja behozni a lemaradást, és mégis elvégezni a prog.mat-ot. Folyamatosan hajtogatja, hogy a bátyjának szerencséje van meg zseni, és irigy rá. Pedig ez nem szerencse vagy zsenialitás kérdése, hanem a kitartó munka gyümölcse.

Comments are closed.