Téli ünnepi szokások Chaniában- Ήθη,έθιμα και παραδόσεις για τα Χριστούγεννα και την Πρωτοχρονιά στα Χανιά

Chania városa a második legnagyobb Kréta szigetén és Chania megye fővárosa.

Chania-ban is, Görögország többi részéhez hasonlatosan a Karácsonyi Ünnepkörhöz szorosan hozzákapcsolódik a  kántálás szokása, amikor gyerekcsapatok járják az utcákat és némi zsebpénz ellenében ünnepi énekeket és jókívánságokat mondanak a családok ajtajaiban. A profi kántálóknál a jellegzetes krétai lyra nevezetű három húros hangszer ad hangsúlyt az elénekelt jókívánságoknak.

A lakásokban a napokkal azelőtt feldíszített karácsonyfa, az ajtóra felrögzítve a karácsonyi koszorú üdvözli a kántálókat, majd a család vendégeit. A mostani, modern díszítési stílus nagyban követi az európai és amerikai díszítési stílust, melyeket nemcsak a hazaérkező valamikor gazdasági/politikai menekültek hoznak magukkal, de a rengeteg karácsonyi filmből is kölcsönöztek az évek során az emberek. A lakásokban, mint Görögország egyéb részein, a jellegzetes sütemények foglalják el a főhelyet: melomakarona (mézes stangli), kurabie (hókifli), karácsonyi kalácsok, kenyerek és kekszek (kuluri). A karácsony előtti 40 napos böjtöt itt szigorúbban betartják, mint szárazföldi Görögország „modernebb” városaiban.

Egy jellegzetes hagyomány Chania megyében, a Marathokefala Kisamou nevű település Szent János barlangjában tartják karácsony előestéjén a misét.

Az ünnepi étkek hasonlatosak az előbbi bejegyzésben leírtakhoz. Régen a parasztok ilyenkor azt mondták: „az időjárás és a szelek harcolnak azért, hogy ki szülessen meg és ki keresztelkedjen meg” – vagyis aki a legerősebb és megszületik Karácsonykor, az fog majd Vízkeresztkor megkeresztelkedni.

Az asszonyok és lányok Karácsony előestéjén zsenge fa- és bokorágakat vágtak, melyeket otthon vízbe tettek és várták, hogy kivirágozzanak.

A tűzhely tüzének nem volt szabad kialudnia az ünnepek alatt és úgy hitték, a szén és tűz milyensége, iránya, formája a jövő történéseire utalhat.