Szelek Tornya

Nyaranta szervezett kirándulásokat is bonyolítottam az elmúlt években a vendégeimnek, ezeken az utakon én szoktam idegen-vezetni. Szeretek érdekes dolgokkal is előállni – már amennyire ez lehetséges, vagy amennyire az akkori csapat inspirál, mert ez is sokat számít – így igyekszem pluszba olvasgatni, ha már annak idején a történelem órákon nem igazán figyeltem oda. Sajnos a memóriám nem valami híres, rengeteget olvasok, de nehezen tudok kívülről kavarás nélkül helyükre tenni dolgokat, főleg az időbeni elhelyezés okoz gondot, ezért rengeteg jegyzetem, papírkám van mindig. A napokban a Szelek Tornyáról olvastam, ami egy nagyon érdekes építmény a Plákában. Nem szabad kihagyni, ha Akropoliszt látogattok!
Megosztom a nagyérdeművel is a jegyzeteimet, okulás céljából 🙂

Az Athén központjában ma is látható SZELEK TORNYÁRÓL a legtöbben úgy vélik, a szelek kultuszának hódoló mesterek műve. A római agora egyik végében álló nyolcszögletű torony tagolatlan homlokzatain a nyolc fő szél reliefje látható – Notus (déli), Boreas (északi), Zephyrus (nyugati), Eurus (keleti) és a mellékszelek: Apeliotes (délkeleti), Aquilo (északkeleti), Africus (délnyugati), Corus/Caurus (északnyugati). Egy mozgó Triton (Poszeidón és Amphitrité gyermeke) a gúla alakú tetőn a szél irányát mutatta.

A toronyszerű épület tulajdonképpen időmérő és időjelzés célokat szolgált, és a Kürrhosz városából (Szíria) való Andronikosz csillagász tervei szerint és adományából épült i. e. 47-ben. Az épületet két oldalán egy-egy napóra szegélyezte, belsejében pedig egy vízóra működött. A torony a későbbi időkben hozzá nem illő célokat is szolgált, működött keresztelőhelyként, valamint a dervisek szent templomaként is. A torony viszonylag kis építmény 2,80 m oldalhosszúságú, 8 m átmérőjű nyolcszög alaprajzú, 12 m magas. Két átlós oldalán két-két korinthoszi oszlopos, oromzatos elõtétbõl nyílnak bejáratai. Hátsó oldalán hengeres víztartály ugrik ki. Az előterek korinthoszi oszlopainak fejezetét az akantuszlevelek sora fölött sáslevelek veszik körül. Soronként váltakozó magasságú kváderkövekből épült.

A mítosz úgy tartja hogy a tornyot Boreász tiszteletére emeltették Andronikosszal. Boreász görög mitológiai alak. Neve északot jelent (mai modern görögben is, ejtsd: voreiász). A szelek királyaként ismerték, aki főként az északi és északkeleti szeleken uralkodott. Trákiában lakott egy barlangban zsákjával, amelyben a szeleket féken tartotta. Amikor Xerxész, perzsa király, hadihajóival Athén városa ellen indult, a görög város lakói Boreászhoz imádkoztak, és áldozatokat ajánlottak neki. Így a dühös északi szelek is segítettek elpusztítani a perzsa sereget.
Történt egyszer, hogy Erekhtheusz lépett Athén trónjára, akinek gyönyörűséges leánya volt. Boreász a perzsák elleni segítség árát még nem tartotta kifizetettnek és Athén tartozását abban határozta meg, hogy a szép Óreithüia kezét neki adják. Azonban Erekhtheusz nem akarta egyetlen lánya kezét Boreásznak adni, így amikor az athéni királylány az Ilisszosz partján játszott, elragadta az északi széllel Boreász. Mivel Boreász nem bocsátotta meg Erekhtheusznak makacsságát, ezért a következő athéni királyok egyike, Andronikosz építőmesterrel felépíttette Boreász tiszteletére a Szelek tornyát.

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot

megszorítások
nélkül, ésszerűen?

Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és

spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!

https://www.hosnok.hu/20ezer/