Karácsony 2011 – Χρηστούγεννα – Christmas
Majdnem minden évben írok ilyenkor az ünnepekről. Nem akarom belinkelni a tavalyi írásom, inkább megint kiegészítem kicsit egy-két érdekességgel, ráadásul kezdjük csak Despina Vandi karácsonyi énekével, mely mióta piacra került jó pár éve, ilyenkor nem hiányzik a zenelistáról senkinél:). Ez egy feldolgozott változat, ahol sok énekes énekel, csak éppen Despina nem, aki csak a fotelben pihenget ezen a videoklippen:) Az eredeti számot ITT lehet meghallgatni, sajnos official videó, amit nem engednek szövegbe helyezni.
Az idén a helyzet nagyon különbözik az eddig megszokottaktól. Tegnap Athénban jártam és megint bevásároltam az egyik nagy bevásárlóközpontban. Ott megszokott volt mindig a nyüzsgés, főleg hétvégeken és ünnepek előtt. Most alig voltak. A vásárlókedv csak töredéke az elmúlt évek vásárlási trendjeinek…de most csak reménykedni akarok, nem akarok a problémákkal foglalkozni. Talán túljutunk mi is, a többi ország is ezen az egészen. Most közelednek az ünnepek, amit minden évben tiszta szívvel kell megélni, hisz annak is, aki nem vallásos, egy misztérium, vége egy évnek, fordul a kerék egyet újból.. Ráadásul szünet lesz az iskolákban, hideg, hóesés, az ember beszorul a lakásba, a melegbe, a kandallók mellé..persze azokra is kell gondolnunk, akikre sem meleg nem vár, sem ünnepi vacsora, sem ajándékok. Az évnek nemsokára vége és az emberek akarva akaratlanul arra fognak gondolni, mi volt ebben az évben, mit tettek, mit értek el, min kéne és lehetne változtatni. A hagyományos szokások szerencse megadják a jól bevált forgatókönyvet, mit hogyan és mikor, van min gondolkodni, van hogyan készülődni, telnek a napok, rohannak…. annak ellenére, hogy utóbbi évek globalizációs törekvéseinek eredményeképpen, a görög emberek kissé eltávolodtak népi hagyományaiktól. Az idei nagyon kemény év után úgy néz ki, sokan visszatérnek a hagyományokhoz, sokkal többen fogják az ünnepeket vidéken, szülőkkel, rokonokkal eltölteni, mint eddig.
A katolikus, és az újabb keletű protestáns vallások alapjai az ortodox vallás, melyet a magyar ember inkább mint görög keletit emlegeti. Eredetileg egy hitként működött az egész, aztán kettévált, ahogyan a római birodalom is, görög keletivé és nyugat rómaivá. Ebből egyenesen következik, hogy a mai ortodoxok (kivéve a „régi” naptár szerint számító oroszok, ukránok, stb.) ugyanakkor ünneplik a Karácsonyt amikor a katolikusok és protestánsok. Vannak hasonló szokások, de vannak nagyon eltérők is.
 |
| photo |
Az adventi periódust itt Kisböjti periódusnak nevezik (Sarantaimero) és teljesen eltérő az általunk ismerttől. A Kisböjt kisebb jelentőséggel bír a Húsvéti Nagyböjtnél, azonban a hívők ugyanúgy tartózkodnak a húsevéstől, tejtermékek és tojás fogyasztásától, mint Nagyböjt idején. Míg nálunk az Advent tulajdonképpen a december 25 előtti negyedik vasárnapon veszi kezdetét, addig a Kisböjt időszaka a görögöknél mindig november 15-n kezdődik és december 24-n ér véget, attól függetlenül, hogy november 15 vasárnap-e vagy nem. Így hát nem is ismeretes az adventi koszorú és az adventi égők gyújtása minden vasárnap. Ami a böjtös étkezést illeti, az adventi időszak első 33 napján (mely Krisztus életének évei számát jelképezi) megengedett a halfogyasztás, kivéve szerdán és pénteken, mely napok egész évben böjtös napok az ortodox vallásban. November 21-n, attól függetlenül, melyik napra esik, megengedett a halfogyasztás egy közbeeső vallási ünnepnap (Εισοδίων της Θεοτόκου) miatt. December 18 és 23 között csak olajat szabad fogyasztani, semmiféle állati terméket. A böjt legszigorúbb napjai a legelső, valamint a legutolsó nap, december 23-n.
A katolikus és protestáns vallásokban az adventi időszakban nem tartanak böjtöt, viszont ez egy ünnepi periódus, mely magában foglalja a különféle egyházi szertartásokat, a szentcsalád-járás-nak nevezett szokást a katolikusoknál, az adventi koszorú és adventi naptár gyártását, melyek mind ismeretlenek a görögök számára. Görögországban az adventi periódus inkább egy szürke, munkás periódus, melyben a böjttel és az otthoni munkákkal: a ház feldíszítésével, sütemények készítésével az eljövendő 12 napos ünnepi sorozatra készítik fel a lelket és testet.
Karácsonyfa?
A karácsonyfa díszítés új keletű. Görögországban először 1933-ban díszített fát a bajor Ottó király családja. 1950 után a polgári családok szokásai közé is lassan begyűrűzött a karácsonyfa díszítés. Manapság a karácsonyfa díszítésnek is megvannak a minden évi trendjei, mikor piros, mikor fehér, mikor kék, mikor színesnek illik lennie, ahhoz, hogy az éppen divatban lévő stílusnak megfeleljen. Az azonban ami nem változik, hogy a fa alá mindig a betlehemi család kerül, a fa tetejét pedig általában csillag díszíti, mely a Betlehemi csillagot jelképezi.
A karácsonyfa díszítés importálása előtt, mint magát tisztelő hajósnép, a görögök kis hajókat díszítettek karácsonykor. Ez a szokás ma is él a karácsonyfa díszítés mellett. A díszítés az utóbbi években egyre előrébb tolódik, nagyrészt az üzletek próbálkozásainak eredményeképpen, hogy hamarabb és így többet áruljanak ebben a periódusban. A lakásokban is ezért általában december első hetében feldíszítik a fákat, hajókat.
Sütés, főzés
Az ami minden vidékre jellemző, hogy ahogy a Karácsony egyre közeledik, elkezdődik a karácsonyi sütemények gyártása. Ezek nagy része száraz sütemény és kekszek, melyekben a dió és a mandula a főszereplő. Van egy másik kategória, a tepsisnek vagy sziruposnak nevezett sütemények, ezeket csak pár nappal karácsony előtt lehet elkészíteni, itt is a magok a főszereplők. Újév első perceiben, de legalábbis első napjaiban minden családnál vaszilopitát, szilveszteri édes kenyeret vágnak fel, mely felvágásnak megvan a maga rituáléja. Ebbe a süteménybe, mely kétféleképpen készül) kalács alapú vagy kevert tészta), egy pénzérmét szoktak eldugni, a megtalálót mindig nagyon szerencsésnek tartják. Vállalati vagy egyéb közös ünnepléskor, a megtaláló általában valamilyen nyereményt szokott kapni.
A hagyományos karácsonyi sütemények koronázatlan királya a baklava, melynek hagyományos elkészítési módja már csak vidéken maradt meg. A hagyományos, „falusi” baklava elkészítése 33 réteslappal történik, mely Krisztus életének évei számát szimbolizálja és maga a sütemény elkészítése, felvágása, díszítése, igazi művészet.
Télapó, Mikulás, Jézuska, Angyalka
A nálunk Télapónak és Mikulásnak nevezett piros kabátos, fehér szakállú meséből kiszálló alak, akit először Thomas Nast karikaturista jelenített meg papíron, majd utána Hanton Sundblom rajzai alapján a Coca Cola népszerűsített, itt az Ajosz Vaszilisz, vagyis Szent Vaszilisz (László) névre hallgat. Mivel ezt a névnapot december 31-n ünneplik, ezért a legtöbb házban ekkor van az ajándékozás.
Hallottam azonban arról is, hogy a Jézuska, vagyis a „Hrisztulisz” (Krisztus) hozza az ajándékot december 25-n, ekkor van a Hrisztosz (magyar megfelelője Krisztián) nap.
Betlehemezés
A Szenteste előtti délelőttön, valamint dec. 31-n délelött a gyerekek eljárnak betlehemezni, ekkor pénzt kapnak ajándékba. Régen nem pénzt kaptak, hanem kalácsot, diót, száraz süteményt. A karácsonyi és újévi énekek különböznek egymástól. Énekléskor egy kis vas háromszöggel csilingelnek.
Karácsonyi gyerekdal, melyet kötelezően minden betlehemező gyermek elénekel.
És a másik jellegzetes, kicsit modernebb feldolgozásban:):
És az újévi kötelező ének:
Szenteste
Szentestén a családok összeülnek, majd éjjel 12 után a fiatalok, ha olyan korúak, még kimennek egyet szórakozni. A december 25 és 26 is általában családi ebédekkel szokott zajlani, amikor is egymáshoz a szokásos karácsonyi süteményeket viszik ajándékba. Általában mindig beállít a rossz idő is, hó és eső formájában. Szilveszter éjszakája nagyjából ugyanígy szokott zajlani. A hangsúly mindig a különleges étkeken van, az otthoni bulizást nem igazán szeretik. Az otthoni vacsora után, akinek kedve van, az általában kinti szórakozóhelyre megy el bulizni, ezeken az éjszakákon a legnagyobb a kereslet az un. buzukis helyekre. Ezek olyan szórakozóhelyek, ahol általában egy nagy nevű, híres énekes lép fel több kezdő, fiatal énekessel. A „sztár” általában éjszaka 1 előtt sosem jelenik meg a színpadon, az énekesek fontosságuk sorrendjében kezdik a műsort, de ez egy másik post témája kell legyen, mert egész külön világ. Ami a karácsonyi ünnepeket illeti, azt akartam ezzel kapcsolatban kihozni és elmondani, hogy az a tény, hogy nincsenek itthoni bulik, nem jelenti azt, hogy ne lenne szórakozás sőt. Viszont a házak meghitt karácsonyi hangulatát, csendjét nem rontják el nagy partikkal, azokat az ezekre való helyeken oldják meg. Az étkezések után megszokott dolog, sőt hagyományos „must” a nagy kártyaparti, régen egész vagyonokat vesztettek el, mert ez az év olyan éjszakája (szilveszter) amikor nemcsak elfogadott, hanem illik is a pénzben való fogadás.
Befejezésül egy másik, fiatalok kedvence sztártól, Sakis Ruvastól a „Chronia polla” (Karácsonyi és Újévi köszöntődal)
Eddigi karácsonyi bejegyzéseim:
2007, 2008, 2010
Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot
megszorítások
nélkül, ésszerűen?
Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és
spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!
https://www.hosnok.hu/20ezer/