Görögországban élek 4. – a krétai angolok

A Krétán élő angolok közössége


Vamos községben, Apokoronas térségében, Chania megyében a Kallikratész terv elég nagy felfordulást okozott. Ez az a terv, amiről már korábban írtam, melynek értelmében összevonnak több önkormányzati területet és csökkentik a önkormányzati dolgozók, képviselők számát. Eleddig az önkormányzati központ Vamos településben volt, január elsejétől már Vrisses faluban, melynek a Vamos-beliek persze nem örvendenek. Ugyanakkor ez volt az első olyan önkormányzati választás, ahol az EU törvényeinek megfelelően olyanok is szavazhattak, akik nem görög állampolgárok, de országaik uniós tagok és ott van állandó lakhelyük, ahol szavaznak.

Így hirtelen nagyon fontos lett a Vamos vidékén élő angol kisebbség, melynek több mint 550 tagja van. Mivel az önkormányzatban alig vannak többen mint 3.500 lakos, ezért az angol kolónia akár a választások kimenetelét is mindenkor meghatározhatja.

Az első angolok már több mint 10 éve telepedtek le a vidéken. Ezt könnyen meg lehet érteni: a vidék csodaszép, az időjárás rendkívül kellemes, az emberek kedvesek, vendégszeretők.  Mindazonáltal az ezelőtt 5 évvel bekövetkezett demográfiai robbanás egy szervezett vállalkozói terv eredménye. 2008-2009-ben pár építészeti cég arra gondolt, jobb lesz a görög piacot megkerülve egyenesen az angoloknak eladni az ingatlanokat. Egy házikó vagy egy telek képe, Chaniától fél órányira, közel a tengerhez, rögtön megfogta az angolok képzeletét. Az ingatlanárak akkor még nem voltak magasak, Angliával ellentétben, az euró és angol font közötti értékkülönbség pedig az angolok javára szólt.

Minden odavalósi egyetért azzal a véleménnyel, hogy az angolok érkezése új szelet adott a vitorláknak, felrázta a vidék álmos nyugalmát és nem utolsósorban, gazdaságilag is fellendítette a kis faluk életét. Plaka-ban, ahol a lakosság 80%-a angol, valamikor csak egy „kafenio” működött. Ma 4 taverna várja a vendégeket télen-nyáron. Sokan vannak, akik nem örülnek ezeknek a változásoknak, mert úgy vélik, idővel a kis falvak elveszítik krétai jellegzetességeiket. Az életvitelbeni különbségek pedig néha bizony okot adnak nézeteltérésekre és sértődésekre a görög és angol lakosság között. Így az angolok akarván-nem akarván, kialakították a saját zárt közösségüket. Legtöbbjük művelt, tanult ember és anyagi jólétben él, így folyamatosan rendezik a közösség életét, állandóan újabb kulturális eseményeket szervezve. Amikor a helyi krétai közösségről beszélnek, minden esetben többes szám első személyt használnak és arról tanúskodnak, nem az ő kívánságuk az elkülönülés, ők a görög lakosokat is szívesen látnák rendezvényeiken. Őszinte beszéd vagy a híres angol diplomácia, ki tudja?

Az átlag életkor a Vamos-i angolok között 50 feletti. Legtöbben már nyugdíjasként vagy a nyugdíjas évekhez közel állván érkeztek ide, nagyon kevés a gyerekes család, akik elszánták magukat a nagy lépésre, a nagy életmódváltásra. Sokuknak a számításaik nem jöttek be, így alig érkeztek meg és telepedtek le,  egy idő után mentek is vissza. A 2010-2011-s tanévben a Vamos-i általános iskolában 14 angol gyerek tanul. A tanítónő véleménye szerint ezek a gyerekek nehezebben felelnek meg a görög iskolai követelményeknek, nehezebben sajátítják el a nyelvet mint a kelet- és közép Európából érkezett társaik, tanulmányi eredményeik átlagosan alacsonyabbak azokénál.

Az ingatlanirodák melyek angolok felé közvetítettek  többnyire már bezártak, az építkezési cégek egy része csődbe ment, mióta a pénzügyi válság bekopogtatott Görögország kapuján is. A megélhetési költségek annyira megemelkedtek, hogy sok angol eladta a házát és visszatért szülőhazájába. Aki itt maradt, azok közül való, aki soha nem szánta Vamos-t gazdasági befektetésnek. Ők azok, akik az eddigi életstílusukon szerettek volna változtatni és akik meggyőződésből és nem anyagi okok miatt telepedtek le itt.

A következő bejegyzésekben írok pár angol családról, akik a vidéken élnek.