Görög bérek, uniós bérek, csökken, nem csökken?

A legtöbb kérdés ami hozzám érkezik a bérekkel kapcsolatos. A fizetésekről, bérekről tavaly májusban  írtam egy postot, júniusban pedig a foglalkoztatás helyzetéről, mindkét post az első megsegítőcsomag megszavazása előtt íródott. Most, a második megszorítócsomag aláírása és a 6. kölcsönrészlet inkasszálása előtt, megint időszerű megemlékezni a bérekről, amiknek mértéke persze nem fejezi ki a valós bevételek mértékét, annak csak az egyik – igaz legnagyobb – összetevője.

Az is tudja, aki nem közgazdász, de a nemzetközi pénzügyi válság háza-táján kicsit is szétnézett, hogy a legutóbbi pénzügyi válság, az 1960-s években ütött be, és végigkísérte a 70’s éveket (milyen kilátások..). Rendhagyó gazdasági elemzők szerint, a válság az aránytalanul magas fizetéseknek, közszférai költekezéseknek és magas nyugdíjaknak köszönhetően robbant ki.

Ugye milyen ismerős?

A mostani krízisállapot eleinte a pénzvilágot érintette, aztán átterjedt minden gazdasági tevékenységre. Görögországban, a pár évvel ezelőtt bekövetkezett tőzsdeválság után, jött a következő „lufi”, amikor a bankok a vásárlókedvet természetellenesen  felduzzasztották, kedvező fogyasztói kölcsönökkel és előnyös lakáshitelekkel. A „lufi” kipukkanása után, lassan lassan, „elterelődött” a  figyelem, annyira, hogy most a „hunyó” megint a közszférában történt pazarlás az utóbbi évtizedekben (a bankoknak természetesen semmi felelőssége nincs az egészért..) A pazarlásért pedig mi mást, megint csak a fizetéseket és nyugdíjakat teszik felelőssé. Nem mindenkiét, persze, hisz a Parlamenti Képviselők (meg egyéb ilyen kategóriában lévők) juttatásainak megváltoztatásáról nem sokat hallani, a botrány kirobbanása óta. Tehát maradnak azok, akik elérhetők és védtelenek. Így a megszorítások főleg a szegény embereket, a bérből, nyugdíjból élőket és idős embereket érintik (itt is…).

És nem utolsósorban: így lett megint a mostani krízis is egy remek alkalom a vezető elitnek arra, hogy pozíciójukat megerősítsék a tőke ellenőrzése fölött.

Becsületére legyen mondva, a Munkaügyi Minisztérium mindent megpróbál a jelen helyzetben, hogy a minimálbérek Trojka által megkövetelt csökkentését késleltesse. A minimálbérek csökkentése nemcsak az ebből élőket érintené, hanem minden olyan bérlépcsőt melynek alapja a minimálbér, ennek pedig a következménye az egész gazdaságra kihatna.
Jelen pillanatban a Görögországi minimálbér 751 euró bruttó, vagyis ebből levonják még a személyi adót és a TB járulékot (Egészség és anyasági biztosítás, munkanélküli biztosítás, rokkant-, öregségi és özvegyi nyugdíj.) A bér csökkenése egyenesen arányos hatással lenne az államkassza, valamint a TB bevételeire.
A statisztikák azt mutatják, hogy az összmunkaköltségnek a személyi jövedelemadó a 7,1%-a Görögországban, 17,3%-a Németországban és 8,3%-a Csehországban.
A munkaadói járulék 21,9% Görögországban, 16,3% Németországban és 25,4% Csehországban.
A munkavállalói járulék 12,5% Görögországban, 17,3% Németországban és 8,2% Csehországban.
Az EU-ban azonban a minimálbér összegén kívül, az is egy jelentős mutató, milyen a minimálbér és átlagbér közötti arány.
Görögország 45,2%
Anglia 38,4 %
Hollandia 44%
Lengyelország 39,7%
Lettország 40,9%
A fenti számokból látszik, hogy a minimálbér elég magas az átlagbérhez képest, ezért követeli a  minimálbér csökkentését a Trojka (persze az arány javítására más módszerek is lehetnének..)

Törvényileg meghatározott minimálbér a 27 uniós országból csak 20-ban van megállapítva. A többi 7 országban kollektív szerződésekben rögzítik a szakmák szerinti minimálbérnek megfelelő összeget, ezek az országok: Ausztria, Németország, Dánia, Svédország, Finnország, Olaszország, Ciprus.

A minimálbéreket 3 nagyobb kategóriába sorolják az EU-n belül:
magas:
1.139-1.758 eur – Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Írország, Luxemburg
közepes:
566-863 eur – Görögország, stb.
alacsony:
349 euró – Lengyelország
158 euró – Románia
123 euró – Bulgária
78.000 ft (253 euró mostani árfolyamban) – Magyarország

A görög minimálbér ugyan 7szerese a bolgár minimálbérnek, de ugyanakkor 63%-a a franciának, 76%-a az angolnak és 61%-a a hollandnak, de mindenképpen jóval magasabb a legutoljára belépett EU tagállamok minimálbérénél. A bruttó minimálbér az utóbbi években a következőképpen alakult Görögországban:

1/1/2002 – 490,04 euró
1/7/2002 – 498,86 euró
1/1/2004 – 519,87 euró
1/1/2006 – 608,32 euró
1/5/2007 – 657,89 euró
1/1/2008 – 680,59 euró
1/5/2009 – 739,57 euró
1/7/2011 – 751 euró

Hol van itt akkor a sokat emlegetett csökkenés? A csökkenés az első megsegítőcsomag után bevezetett adónemek gyakorlatba ültetése miatt állt be a valódi, háztartásoknak jutó bevételek területén, melyek 30-40%-l csökkentek a két év alatt, emiatt próbálják a minimálbér csökkentést késleltetni a Munkaügyi Minisztériumban.

De más stikliket is kitaláltak 2010-ben, az új adónemeken kívül megadták a jogot és lehetőséget arra, hogy minimálbéren aluli bérrel szerződtessenek 16-24 év közötti fiatalokat. Törvényileg megszabták, hogy az állami vállalatok minim 6 hónap és maxim 12 hónap „próbaidőre” szerződtethetnek 16-24 éves fiatalokat, akiknek megvan utána az esélyük arra, hogy minimálbéren állandó szerződéseket köthessenek munkaadójukkal. Ugyanez érvényes lett a magáncégekre is, olyan kikötéssel, hogy az OAED (Munkanélküliek Nemzeti Érdekvédelmi Szervezete) által támogatott cégek a fenti feltételekkel szerződtethetnek fiatalokat. Ezek az új megszabások egy régebbi STAGE nevezetű munkaprogramot voltak hivatottak lecserélni, melynek a lényege ugyanez volt és mely alapján rengeteg fiatalt dolgoztattak évekig minimálbér alatti fizetéssel, sőt szerződésük lejárta után sokszor még fizetés nélkül is, egy állandó munkahely ígéretével.

A reality ami most megy Angliában 3 családot „görög környezetbe” helyez. Az egyik családfő fodrász, a  másik buszvezető, a harmadik pedig sebész. Ezeknek kapcsán kiemelik és kigúnyolják az extrém eseteket, a magas juttatásokat és adócsalásokat. A reality akkor lenne igazi, ha egy 20 éves fiatal a STAGE programban dolgozó görög bőrébe bújna és egy 70 éves, férjét már elvesztett öregasszony 300 euró nyugdíjból kellene megélnie, görög árak és adók mellett. De lehetne akár minimálbért hazahozó családfő, ahol az asszony elvesztette munkahelyét és van 3 iskolába járó gyerekük..vagy..még sorolhatnám. Nem védeni akarom azokat, akik az eltelt évek alatt harácsoltak, de ha játszunk, játsszunk igazságosan és mutassuk meg mindkét oldalt, sőt a középutat is. Az ilyen és ehhez hasonló uszításokkal, csak a szakadékot mélyítik és az amúgy is megvadult görög népet hergelik.. minek?

A görög kaland

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


https://www.hosnok.hu/20ezer/