Egy nehéz év vége

Lassan véget ér ez az év. Saját összefoglalóm helyett álljon itt egy nagyon jó bejegyzés Tibor bá blogjából, érdemes majd átkattintani hozzá a hozzászólások elolvasásához. Az én évzáró lelkiállapotomhoz, de az általános ez évi bejegyzések hangulatához is ugyancsak a Tibor bá által beidézett Villon szavak illenek:

A jelekből ítélve a görögök nem értik a helyzetüket és nem tudnak alkalmazkodni hozzá, arról meg tényleg fogalmuk sincs, hogy mi jöhet ezután. Tekintettel arra ahogy a mi dolgaink ma állnak, rövid időn belül mi is követhetjük őket. Érdemes tehát ezt a témát egy kicsit közelebbről megnézni. A görög jóléti államot, úgy ahogy volt, egy csapásra eltörölték mindenfajta átmenet nélkül. A puccsszerű kormányváltás után a görögök azt kérdezik egymástól, ki tudja, hogy mit hoz a holnap? A kollektív büntetés, egyéni bizonytalanság és az előttük álló katasztrófának az árnyéka ott lóg a fejük felett. A helyieket hallgatva az ember olyan véleményeket hall, hogy „mindig voltak nehéz idők, amiket szerencsésen átéltünk, de most a helyzet reménytelennek látszik.”

A megszorító intézkedések bevezetéséhez tucatjával születnek törvények (ezt ismerjük) és rendelete, amelyek eltörlik a szociális, gazdasági és adminisztratív kereteket. A tegnapi szabályok összeomlottak, a holnapiról pedig fogalmuk sincs, mert pillanatnyilag a görög állampolgárokra kafkai bürokrácia nehezedik, a vele járó érthetetlen, állandóan változó szabályokkal. A közalkalmazottak szerint az emberek törvénytisztelők akarnak lenni, de nem tudjuk ismertetni velük a törvényeket, mert a feletteseink se közölnek velünk semmit.

A gépjárművezetői igazolvány megújításához 200 €-t kell leróni (ez most 60.000 forint), csatolni kell 13 papírt és igazolni kell az azonosságot. Ha a baleseti adóra gondolunk, akkor könnyen elképzelhető, hogy Orbán minket is jól meg fog vágni egy jogosítvány újításnál. De van ennél kellemetlenebb valóság is. A rendőrség kihívására a válasz az, hogy ez az ön problémája, oldja meg, aminek az oka a testi sértés, lopás, és a gyilkosságok számának a drámai növekedése. Miközben a fizetések 35-40 százalékkal csökkennek, új és újabb adókat vezetnek be (hogy Orbánnak legyen honnan ötleteket szerezni). A reáljövedelem sokaknál az 50 %-ot is meghaladja. A legújabb adók közé tartozik az évi jövedelem 1-2 százalékát kitevő szolidaritási adó, energia adó, aminek alapja a benzin és gázfogyasztás. Az adózandó jövedelem alsó határát 5000 €-ról leeresztették 2000 €-ra. Az épületadót 0,5 €-ról felemelték 20 €-ra per négyzetméter, beépítve a villanyszámlába. A számla ki nem egyenlítése esetén az áramot kikapcsolják plusz büntetést szabnak ki. Ennek a tetejére jön, hogy november óta se a nyugdíjakra, se a fizetésekre nem lehet biztosan számítani. Sok helyen fizetés egyáltalán nincs. Az állami alkalmazottak számát drasztikusan csökkentik. 2015-ig a tervek szerint 120.000 közalkalmazottat terveznek elbocsátani 53 éves kor felett. 33 év szolgálat után minden közalkalmazottnak nyugdíjba kell vonulni a fizetésének a 60 százalékát kitevő nyugdíj mellett. Amennyiben munkát vállalnak, ez a 60 % is megszűnik.

Ilyen körülmények mellett az emberek tömegesen nem fizetik ki a számláikat , a fogyasztás csökken, üzletek bezárnak, a munkanélküliség növekszik. Májusban a hivatalos munkanélküliségi ráta 16,6 % volt, ami 10 százalékkal magasabb, mint 2008-ban. A fiatalok körében a munkanélküliség 40 %. De a tényleges munkanélküliség valószínűleg sokkal magasabb. A szociális, gazdasági és politikai krízis megrázta a nemzeti egészségügyi szolgáltatást is. A kórházak és intézmények költségvetését átlagosan 40 százalékkal vágták vissza. Sok beteg nem tud ellátáshoz jutni, sokan már meg se próbálják. A drága, különleges, de nélkülözhetetlen gyógyszerek térítését megtagadják, mert a betegbiztosítási pénzek nem folynak be. A szívbetegek valamint az elmebetegek száma drámaian megnőtt. Egészen új keletű felmérések kimutatták, hogy a megnövekedett stresszhatás, a kifizethetetlen adósságok és tartós munkanélküliség, depresszív rendellenességeket szül, ami az öngyilkosságok számának a növekedéséért felelős. A parlamentben is felvetett téma az öngyilkosságok 25 százalékos növekedése 2009 és 2010 között, amit egy további 40 százalékos növekedés követett 2011 első felében. A The Lancet-ben megjelent jelentés szerint a prostituáltak száma riasztóan megnőtt, és vele együtt a HIV fertőzések és egyéb nemi betegségek. A hajléktalanok száma soha nem volt ilyen magas, és már nem csak alkoholistákra, drogosokra korlátozódik. A vizsgálatok szerint, elsősorban a mérsékelten szegényekre vár ez a sors.

A hagyományosan szoros családi kapcsolat a ránehezedő nyomás alatt, botladozik a lecsökkent jövedelem és az összeomló jóléti állam miatt. Akiknek van lehetőségük elhagyni az országok, azok mennek. Az otthon maradottak lehetőségei erősen le vannak határolva. Sok idős embert a családok visszavesznek az öregek otthonából, hogy ezzel is megtakarítsanak havi 300-400 Eurót. A meleg étel osztogatásnál, hatalmas tömegek állnak sorba. A hirtelen elszegényedés jelei mindenütt megjelennek.

Mielőtt összeomlik egy társadalom, bármelyik társadalom, a fentiekben olvasható jelenségekkel kell számolni. Ha ez nálunk is bekövetkezik – amire nagyon jó esélyünk van – akkor már felesleges lesz azt kérdezni, hogy kinek köszönhetjük.

*****