Az első „Ahha-aa!” érzés

Az első „Ahha-aa!” érzés
Ott hagytam abba, hogy akkor most mégis mi a fenét együnk? Az első kézenfekvő megoldás a rizses hamlet (puffasztott rizsből készült ropogós, hungarocell szerű valami) volt, de ezt elég hamar meg lehet unni ugye, mert „se íze, se bűze”, bár azért jellegzetes szaga van…De valami főttet is kell enni azért.
Agyaltam, agyaltam, végigvettem minden olyan ételt, amit eddig ettünk. Mi van benne, mi kell hozzá, mi az, ami nem listás… nagyon nehéz volt! Ha van ételallergiás a családban, akkor tudod miről beszélek. (ráadásul nálunk nem lehet csak úgy mindenféléket főzni, mert nem úgy megy ám!)

Az első olyan kaja, ami eszembe jutott, a töltött paprika! Ahhá! Az én listámnak megfelelő (diétás) változatom ez:

• kb. 1/2 kg darált pulykahús
• 1 tojás
• 10 cm póréhagyma, vagy egy szál újhagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• só
• bors
• 1 marék rizs (barna vagy fehér előfőzve)
• 1 liter paradicsomlé vagy Mutti márkájú paradicsomszósz
• 3 szál zeller levél
• Köretnek főtt krumpli

A paradicsomlevet felforralom a zellerlevelekkel.
Közben a húsba beleütöm a tojást (nekünk szabad), beleteszem az apróra vágott hagymát, összepréselt fokhagymát, sót, borsot, és a félig megfőzött rizst.
Kis gombócokat formálok a húsból, és beleültetem a forró lébe. Takarékon készre főzöm.

Igen, jól láttad, hogy nincs benne paprika, mert nem eszik meg. Mutatóba egyet-egyet teszek bele néha, csak az íze miatt.

A végén nem kell sűríteni, mert a forralástól besűrűsödik a paradicsom szósz.
Főtt krumplival az igazi, de magában is irtó finom!

P.S.: Nem véletlen, hogy annyira nehéz recepteket találni, kitalálni, ha kiderül az allergia. Szinte biztos, hogy az ember ilyenkor a járt úton próbál tovább haladni, és a már megszokott dolgokat diétássá alakítani. Ez nagyon nehéz, és nem kifizetődő… majd megmondom miért nem.

Együnk jót!