Az altatókról
Benzodiazepinek
– chlordiazepoxide (Librium)
– diazepam (Valium)
– nitrazepam (Mogadon)
– temazepam (Normison, Restoril)
Hatások: A Benzodiazepinek úgy hatnak, hogy elnyomják az agyműködést. Az agyban és az idegrendszerben gátolják a kémiai aktivitást azáltal, hogy leállítják az idegsejtek közötti kommunikációt. Ha csökken az agyműködés, könnyebb elaludni.
Veszélyek: Ébredés után sokan úgy érzik, mintha másnaposak lennének, és nem olyan kipihentek, mintha altató nélkül aludtak volna. Az alkohol fokozza a gyógyszer hatását. Aki sokáig szedi a benzodiazepineket, annál fennáll a függőség veszélye.
A benzodiazepinekhez hasonló altatók (Az altatók egyik legfrissebb csoportja)
– zopiclone (Zimovane)
– zolpidem (Ambien, Stilnoct)
Hatások: Ugyanazokra az idegsejtterületekre hatnak, mint a Benzodiazepinek, de úgy látszik, nem befolyásolják a normális alvásmintázatot. Az altatók 20-30percen belül hatnak, és hatásuk 6-8 órán tart. A legutóbbi vizsgálatok néhány esetben másnaposság érzetet mutatnak ki mellékhatásként.
Veszélyek: Még nem teljes körűek a kísérletek a mellékhatásokat illetően. Átmeneti probléma lehet a koordinációs zavar és a szédülés. Néhány esetben előfordult hallucináció, feledékenység, és viselkedési zavar, például agresszivitás, elsősorban olyan betegeknél, akik már szedték az ilyen hatóanyagú gyógyszereket.
Antihiszatminok (Ezeket a gyógyszereket elsősorban allergiás tünetek megelőzésére, kezelésére használják)
– promethazine (Phenegran)
– trimeprazine (Vallergan)
Hatások: Néha alvásproblémák ellen is használatosak, főleg gyerekeknek írják fel őket. Kedvező a hatásuk, ha a beteg allergiás tünetek miatt nem tud elaludni, de időben kell bevenni a tablettákat, mert csak hosszabb idő után érezhető a hatásuk. Altatóként azért alkalmazhatók, mert elnyomják az agyműködést.
Veszélyek: Szédülést okozhatnak, és befolyásolják a koordinációt, tehát a beteg mozgása lelassul, esetlenné, bizonytalanná válik. Mellékhatásai: émelygés, szájszárazság, homályos látás, vizelési nehézségek, étvágytalanság
Klórtartalmú altatatók (A klórhidrát az egyik legrégebbi, még ma is használatos altató.)
– klórhidrát (Noctec, Welldorm)
Hatások: A klórhidrát elnyomja az agyműködést. Általában nem tartják olyan hatékonynak, mint a benzodiazepineket.
Veszélyek: Ezek az altatók gyorsan hatástalanná válnak, így az álmatlanságban szenvedők sokszor egyre nagyobb adagot vesznek be.
Barbiturátok (Ezeket az 1960-as évekig széles körben használt gyógyszereket ma már nem javasolják alvásproblémák ellen, mert nagy a túladagolás és a függőség kialakulásának veszélye.
– amylobarbitone
– butobarbitone
– quinalbarbitone
Hatások: Ezek a központi idegrendszert elnyomó gyógyszerek úgy hatnak, hogy blokkolják az idegsejtek és az agy közötti stimuláló kémiai jelzéseket, s ezzel csökkentik a sejtek regenerálódását.
Veszélyek, mellékhatások: bizonytalan mozgás, túlzott álmosság, időnként ingerlékenység. Elnyomhatják a légzőszervek működését. A szeszes itallal bevett gyógyszerek hatása nagymértékben fokozódik, és súlyos károkat okoz. A legtöbb országban a barbiturátok csak orvosi ellenőrzés mellett szedhetők, és kizárólag receptre kaphatók.
Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot
megszorítások
nélkül, ésszerűen?
Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és
spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!
https://www.hosnok.hu/20ezer/
Kapcsolódó cikkek:
One thought on “Az altatókról”
Comments are closed.
Na ezért maradok én az Érzelmi Felszabadítás Technikánál, mint elalvást is segítő módszernél…
Ha az ember nem tud aludni, annak oka van. És nem elnyomni kell az okot, hanem feloldani.