A görög válság története, III. rész – bérek, munkanélküliség

Görögország az eurozóna egyik legkisebb állama, az eurózóna területének 5,3%-t jelenti, népességének a 3,5%-t teszi ki és bruttó hazai termékének mértéke az eurozóna 1,9%-t adja, akkor teljesen érthetetlen, egy, az eurozónára nézve ilyen jelentéktelen kis állam, hogyan okozhatta ezt a galibát?

Pazarlás?

A görög gazdaság legjelentősebb kiadási tényezője a privát háztartások fogyasztása.
Nem lehet tagadni, hogy a válság beütéséig Görögországban a háztartásokban különösen sokat költöttek a kényelem megteremtésére. A kiadásokban főleg az élelmiszerek (+ dohány, ital), ruházkodásra és utazásokra költött kiadások szerepelnek, melyek a legmagasabbak az eurozóna államai között.

Mégis a 2000-s évek elejéig, a “békeidőkben”,  a görög gazdaságra egy dinamikus fejlődés volt jellemző. Ennek sajátságos volta miatt azonban a munkanélküliséget például majdnem lehetetlen volt pontosan behatárolni, mindenesetre olyan 10% körül mozgott. Azért lehetetlen behatárolni még most is, mert közel minden második kereső önálló, így nem jelenik meg semmiféle munkáról vagy munkanélküliségről szóló statisztikában, de azt sem lehet tudni mikor van munkája és mikor nincs. Ráadásul vannak olyan nyugdíjalapok, mint pl. a TSMEDE melyeknél nem lehet szüneteltetni a fizetést, így akik ide tartoznak akkor is próbálják az éves kiadást fedezni (4.000 euró per év), amikor nincs munkájuk – paradoxon helyzetek – így viszont munkavállalóként jelennek meg a hivatal statisztikáiban. Sok olyan munkavállaló van, főleg a tanárok, tanítók között, de munkások is, vagy turizmusban dolgozók, melyeknek foglalkoztatása bizonyos időtartamra behatárolt.

A munkahelyekre való pályázás nemcsak hivatalos úton történhet, hanem amint azt most már egész Európa tudja, ismeretség alapján – nem ismeretlen számunkra sem ez a gyakorlat. Körülbelül ugyanannyi szerződés köttetett ismeretségi alapon, mint jelentkezési alapon. A közszférában pedig az ismeretség, rokonság, politikai meggyőződés miatt köttetett szerződések száma jóval nagyobb volt – ez okozta a közszféra felduzzasztását.

A trojka azzal vádolja Görögországot többek között, hogy a közszférában lévő magas fizetések csökkentették le a gazdaság versenyképességét. Az érdekes csak az, hogy az eurozóna tagállamai közül Görögországban a legalacsonyabbak a fizetések, legalábbis ez az eredménye a ΙΝΕΓΣΕΕ (munkaügyi intézet)  elemzésének, de számos más statisztikának is, amit az évek során készítettek. Ezek a statisztikák természetesen ott készültek, ahol készülhettek és ahol nem tudták a bevételek letagadni, a közszféra-beli dolgozók körében, így hát teljesen mérvadóak. Azok esetében, akik, ahogy már fent írtam önállóak, szabadúszók, ott igaziból nagyon nehéz leellenőrizni a bevétel összegét. Egy elemzés 2003-s adatokkal:

Ország/évi átlagjövedelem


Görögország, 16.739
Belgium, 34.643
Dánia, 44.692
Németország, 40.056
Spanyolország, 19.220
Franciaország, 28.847
Luxemburg, 39.587
Hollandia, 36.600
Ausztria, 34.995
Portugália, 13.871
Finnország, 30.978
Svédország, 32.177
Anglia, 38.793

(az osztrák adatok 2004-sek, forrás)

A bérek és fizetések Görögországban ma is egyénileg teljesen eltérőek, de általában véve az utóbbi 20 évben 60%-l vannak a német átlag alatt. Ez nem is volt baj addig, amíg a megélhetési költségek is jóval a német megélhetési költségek alatt voltak. Ez azonban a 2000-s évek elejétől teljesen megváltozott, ma pedig már az életköltségek ugyanazok, sok esetben magasabbak mint a németeknél.

De mi van manapság a fizetésekkel? Csökkentek. Ezt nagyon is érezzük minden alkalommal mikor vásárolni kell menni. Nem is a fizetések csökkentek annyira, minta  háztartások bevételei. Ez a plusz és mínusz összeadásából tevődik össze, vagyis a csökkent fizetésekhez hozzájönnek a megnőtt árak, minden területen. Görög elemzők szerint a háztartások bevétele 40%-l csökkent az utóbbi 2 évben.
A munkanélküliség pedig 2011-ben elérte a 15,8%-t, már az a munkanélküliség amit mérni lehet. A valódi munkanélküliség ennél jóval magasabb.

Mégis ki a csoda keres akkor sokat Görögországban?

folyt. köv.: a parlamenti képviselők juttatásai


A görög kaland

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


https://www.hosnok.hu/20ezer/