4 napja itthon a kicsi. Köhög.

Mivel komolyabb tervezésre, anyagkészítésre, több órás elmélyült munkára ilyenkor esélyem sincs:), most, amíg alszik, megírom első itteni cikkem.

Te hogyan éled meg , ha beteg a gyerek? Tudom, attól is függ, hány éves. Meg hogy munkahelyed van-e, vagy otthon dolgozol, esetleg még babázol. Bármi is legyen a rendes napi elfoglaltságod, ha beteg a gyerek, az bizony téged is stresszel. Ha azonban megfelelően állsz hozzá az adott szituációhoz, amolyan hősnősen:), elfogadással, akkor azért jó dolgokat is ki lehet ebből hozni.  ( Jó, tudom, vannak nagyon nehéz esetek, sőt tragédiák, de én most a „rendes” gyerekbetegségekre gondolok. Nem szeretnék a súlyos szituációkkal foglalkozni, nem vagyok szakember.)

Ha kisgyerekesként vagy nagycsaládosként otthon vagy, kicsit talán könnyebben veszed az akadályokat, mint az az anyuka, aki dolgozni jár. Hiszen ez utóbbi félti a munkahelyét. Nem elég, hogy a kicsi beteg, gondoskodni kell róla, még azt is mérlegelnie kell, hogy eljöjjön -e táppénzre, vagy bízza valaki másra ez idő alatt a gyermekét.

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


https://www.hosnok.hu/20ezer/

Hétfőn volt szülői értekezlet az oviban, megosztom a gondolatokat.

  • A gyereknek jó, ha találkozik új kórokozókkal, későbbi ellenállósága kialakulásának érdekében. (Valaki valami fertőtlenítős kézmosót ajánlott, leszavaztuk.)
  • Számolhatsz azzal, hogy míg a gyerek két nap múlva már az ágyon ugrál, a családba hozott új baci vagy vírus téged is kiüthet. (Volt már nekem így 12 éve elég rendes tüszős mandulagyulladásom.)
  • A gyereknek az a jó, ha egészségesen jár közösségbe, mert akkor élheti meg teljesen a napjait. (Hiszen gondolj csak bele, Te is elesett vagy, ha bujkál benned az a nyavalyás influenza.)
  • A gyereknek az a jó, ha betegen bizony otthon marad, hiszen súlyos következményekkel járhat egy kisebb megfázás is. Lázasan végképp nem visszük sehova, maximum az orvoshoz!
  • Az anyuka (apuka) retteg azonban a következményektől. Nem mer otthon maradni a  gyerekkel, mert félti az állását. Vajon kire bízhatja a gyereket? (Itt helyben sok a  betelepülő, tehát marad a szomszéd meg a bébiszitter – anyagiak.)
  • Az oviban  szigorú szemek lesik, nem folyik-e a gyerek orra, fülelik, melyik csoportban köhög valaki. Füzetben tartják nyilván a hiányzásokat és igazolás nélkül nem is mehet újra oviba a gyerek.

Nos, ezek az oviban összeszedett gondolatok.

Miután magam is kétgyerekes anyuka vagyok, ráadásul a nagyobbik sokat betegeskedett, a kicsi meg épp most is itthon van, volt időm átgondolni, hogyan is lehet ezeket a napokat vagy heteket kicsit kellemesebbé tenni.

Eleinte nekem is nehéz volt nem idegeskedni, a gondolataim állandóan a tennivalók körül forogtak. Különösen olyankor, amikor 2-3 hétig volt beteg a nagyobbikom. De rájöttem, ez nincs egyikünk javára sem! Tulajdonképp neki, a betegségre való hajlamának köszönhetem, hogy átértékeltem dolgokat, és most, 10 év után a kicsivel kellemesebbek az itthon töltött napok!

Akár önfoglalkoztató, vállalkozó vagy, akár pedig van munkahelyed, könnyebben átvészelheted a betegséggel sújtott pár napot, ha sikerül átállítani a  gondolataid arra, hogy most a gyerek gyógyulása  legfontosabb.

  1. Először is ne légy dühös, ideges, adj hálát mosolyogva: „De jó, hogy Ő van nekem!”.
  2. Redukáld  a tennivalókat, a „top to do” listára csak olyan újabb tétel kerüljön, ami a gyerek gyógyulásával és az otthon töltött idő kellemesebbé tételével kapcsolatos!
  3. A legszükségesebb tennivalókat intézd el, főzz finomakat, teázzatok együtt, és lassíts le te magad is! Nézzetek videót, mesélj a születéséről, játszatok fodrászost, rajzolgassatok, énekeljetek, és sétáljatok a friss levegőn.

Egyszóval használd ki ezt a  pár napot, és töltődj fel te is!

…Felébredt. Teát kell főznöm. Aztán fényképeket nézegetünk.

Farkas Anikó – Netanyu

www.gyesmellekes.com

7 thoughts on “Amikor borulnak a tervek”

  1. Ritka az ennél elevenembe vágó cikk :).
    Fél éjszaka a fiamat figyeltem, mert éjfél után arra ébredtünk, hogy tűzvörös és baromi magas a láza. (megmérni nem hagyta, de ilyet én még nem láttam, pedig 16.5 éve vagyok anya :))

    Mióta megkezdtük az ovit szeptemberben, egyfolytában el van dugulva az orra, holott előtte beteg megint csak az előző ovibajárás idején volt (télen megpróbálkoztunk vele, mikor 3 éves lett, de feladtuk, még nem érett meg rá).
    Mikor a lányom ment anno, 14 éve oviba, akkor a gyes utáni szabadság letelte után mennem kellett dolgozni, nem volt mese. Volt néha beteg úgy három havonta, és itt lakott a nagymama a szomszédban, a dédimama meg a másik szomszédban. Volt segítség, nem kellett borulnia mindennek.
    El sem tudom képzelni, hogyan oldanánk meg most, ha mindketten dolgozni járnánk, vállalkozás helyett. Persze, biztos megoldanánk, de annyira más már az életstílusunk, annyira hiányoznak a kényszerítő erők belőle, hogy igen, már nem tudom elképzelni, hogyan oldanánk meg, ha más helyzetben lennénk.

    Épp azt mondtam délelőtt a férjemnek, hogy ebben is megnyilvánul az, amit eddig elértünk: egyszerűen semmi nem kényszerít minket arra, hogy ne tudjunk bármit félretenni, ha az ilyen betegségek azt kívánják, és semmi nem kényszerít, hogy betegen is oviba vigyük a gyereket.
    Ezért megéri bármennyit dolgozni 🙂

  2. Folyamatosan „boszorkányozom” a gyerekeket, hogy egészségesek maradjanak. 🙂 Ha maradni kell, az marad kettőnk közül itthon, aki akkor épp a munkájától jobban megteheti. De dolgoztam már itthonról betegállomány helyett és csúsztatással is. Ez jobbára a munkahely és munkatársak toleranciájától és rugalmasságától – emberségétől függ.
    A megelőzés híve vagyok. Az első apróbb jelre már nagyüzemben főzöm a gyógyteát és felemelem a gyümölcs és ölelésadagot 🙂

    A három gyerek persze sosem egyszerre nem egészséges. … és nagyon tudnék értékelni egy helyenként hadra fogható nagyszülőt. De azzal főzünk, amink van.

    És Ritához, Anikóhoz hasonlóan már én sem bosszankodom. Attól gyerek még nem gyógyult meg hamarabb 🙂

  3. Gyöngyi, én is „boszorkányozom” őket 🙂 Ehhez hozzátartozik, hogy 1992 óta, 4-5 kétnapos takonykóron kívül nem voltam beteg, erre valahogy nagyon ráéreztem, hogy kell csinálni „aggyal”, tudatosan. Ezt igyekszem átadni nekik nap mint nap, és egészen jól 🙂 Igaz, hogy itthon vagyok mind a három gyermekemmel, de napi szinten érintkeznek óvodába járó gyerekekkel (van az udvarban 9, minden este együtt bolondoznak, kivéve a kéthónaposomat).
    Egyébként homeopátia, gyógytea, illetve lázcsillapító, ha már megközelíti a 39 fokot. De ez igen ritka 🙂
    Anita

  4. Na én egy olyan anyuka vagyok, aki kijelenti, hogy eddig még nem volt beteg a gyereke. Bár még csak 14 hónapos, kevés közösségben volt, és szopizik, és az anyukája az immunrendszer edzésére testi-lelki szinten Gyöngyihez és Anitához hasonlóan nagyon odafigyel. De védve vagyunk.
    Amúgy, gondolom én is úgy kúrálnám a gyerkőcömet, ahogy az eddigiekben a javaslatok megfogalmazták. Homeopátia, gyógytea, ölelésadag felemelve, szemrehányás nélkül elfogadva, hogy nem feltétlenül vagyunk mindig erősek és strammok.
    A lelki szintet viszont úgy látom meg kell erősíteni azzal, hogy a negatív gondolatokat redukáljuk. Tehát kerülni azt a megfogalmazást, hogy „Ne ülj le, mert fel fogsz fázni!” És ha valaki ezzel riasztgat, azt helyretenni, a gyerek érdekében. Inkább azt célszerű vizualizálni, hogy képes vagyok felmelegíteni a leghidegebb bentont is a fenekem alatt a bioenergiámmal. Meg hogy az én immunrendszerem százmillió kórokozóval is elbánik. Nehogymá a csík húzza a repülőt!!!

Comments are closed.