Régi Athén

A mai Athénról rengeteg jó útleírást lehet olvasni a neten, részletes beszámolókat, útmutatásokat arról, mit és hogyan érdemes meglátogatni „produktívan”, azaz akár egy fél nap alatt. A felszín alá azonban keveseknek adatik meg bekukkantani. Igaz a legtöbben a mai rohanó világban nem is óhajtanak időt áldozni arra, ami nem látható vagy elgondolkodtató..

Athén nem is olyan régen ilyen. A régi Athén sajnos lassan de biztosan eltűnőben van. Csak azok a részek maradnak fent, melyek jó bevételt biztosítanak államnak vagy magánszemélynek. A mai, bankok által uralt világ már csak erről szól.

Pár képben bemutatom milyen is volt Athén és hogyan nyerte el mai képét, fővárossá való kinevezése után.

A modern Görögország történelmének legfontosabb kilométerköve 1830 február 30, a londoni Protokoll aláírása, mellyel a nagyhatalmak elismerik a szabad Görög Államot. Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy másnaptól minden szép és jó, a törökök nem hagyják könnyen itt a prédát, az Akropoliszon még évekig ott a török őrség. 1833 márciusában végre mind elhagyják a fővárost és 3 hónap múlva Athén, Nafplio után,  hivatalosan is a szabad görög állam fővárosa lesz.

A helyzet ebben az időszakban Athénban tragikus. Minden utazó erről számol be, aki ebben a periódusban Athénban jár. Ekkor azonban nagyszabású városépítési tervbe fognak a görögök, hisz Athénnak rövid időn belül meg kell felelnie a szerepnek, melyet neki osztottak.

Az első városterveket Kleanthi és Schaubert készítik. Ezek nagyszabású, messzire látó, grandiózus tervek. A szigorú, ugyanakkor elegendő szabad és archeológiai kutatásoknak megfelelő teret biztosító tervrajzokat azonban nem tudják életbe léptetni. Ahogy nekifognak a megvalósításnak, az utak kijelölésének, hirtelen az athéni lakosság rádöbben, hogy itt senki nem az ő érdekeiket fogja képviselni és nem fogják a telkeiket kímélni. A politikai és társadalmi nyomás hatására az egész építkezési tervet sarokba teszik.

1834 szeptember 18-n jóváhagyatik a 2. Athéni városterv, melyet az előbbit útmutatóul véve Klenze készít. Az előző tervhez képest nagy eltérések vannak az utak szélességében, mennyiségében és az archeológiai zóna kialakításában. Ez a terv sem lesz teljesen megvalósítva.

Ezután folyamatos az újabb építkezési tervek váltakozása és a város nagyon gyors kiépítése, hisz a vidékről folyamatosan beözönlő lakosságnak lakóterületekre, a folyamatosan bővülő állami apparátusnak székhelyekre van szüksége.

Az elkövetkezendő periódusban a következő épületeket húzzák fel:

• A Klafthmonos téren lévő Pénzverde

Klafthmonos tér, forrás:skyscrapercity.com

..és ma, forrás: trivago.gr

• a Királyi Nyomda, a Stadiou úton

1836:

• a királyi palota, a jelenlegi parlament épülete

A királyi palota, forrás: eie.gr

• a katonai kórház

A régi katonai kórház, a „Vailer épület”, forrás: eie.gr

1839:

• az Athéni egyetem épülete

Az athéni egyetem mai képe, forrás: tovima.gr

1847: az állami szemészeti intézet épülete

A szemészet, forrás: arxaiologia.gr

1843: csillagászati központ (forrás: eie.gr)

..és ma

Ajánló: egy nagyon jól megírt, dokumentált és alapos útleírás. Akik szeretnének Athénban csavarogni, olvassák el!

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot

megszorítások
nélkül, ésszerűen?

Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és

spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!

https://www.hosnok.hu/20ezer/