Állati barátság
Ma reggel szeretetéhesen dörgölőzött hozzám a kiscicám és akkor eszembe jutott, hogy ez egy nagyon megosztó téma. Nem csak ott ahol van gyerek de általában véve is komoly dilemmát tud okozni, hogy legyen-e állat a lakásban? Sokan sokféleképpen írták már le, mit jelent számukra egy állat közelsége. Vagy így vagy úgy de már sokszor találkozhattunk ezzel.
Én most a saját tapasztalataimra támaszkodva szeretném megosztani veletek, mit jelent egy gyerek számára egy kis állat. Amióta az eszemet tudom, mindíg megosztottuk az otthonunkat 1, de általában 2 cicával. Számomra olyanok voltak, mint a testvérek. Mondom ezt annak tudatában, hogy tényleg van 3 nővérem. De a cicákkal is ugyanúgy játszottunk, veszekedtünk, szerettük vagy éppen messzire elkerültük egymást. Etettük, itattuk és orvoshoz vittük, ha beteg volt. Együtt aludtunk néha (ha apukám nem látta) és még sok hasonló dolgot csináltunk együtt éveken keresztül. Az én cicám 16 évig élt. Ennyi idő alatt még egy zsebkendő is hozzám nőne, hát még egy érző lélek.
Sajnos az elvesztésük is éppen annyira fájdalmas, mint egy családtagé és nagyon rossz megoldásnak tartom, ha a szülő úgy próbálja meg vigasztalni gyerekét, hogy „majd kapsz másikat”. Egyrészt – mivel a kicsi komoly sérülést kap a szeretett állat elvesztése során – sértve érzi magát a feltételezés miatt, hogy az ő kis barátját bárhogyan is lehetne pótolni. Másrészt meg nem helyes, ha azt tanulja meg, hogy mindig van egy másik, és mindent lehet pótolni, mert nem fog kitartani barátok, szerelmek, házasság mellett. Hiszen minden lecserélhető.
Számomra a sok kóbor és eldobott, esetleg megkínzott állat is ezt igazolja. Nem tudunk igazán szeretni és kitartani a nehézségekkel is, valami vagy valaki mellett. Könnyebb a régit kidobni és mindent újra kezdeni. Felfoghatatlan, hogy valaki évekig gondját viseli egy állatnak, aztán egyszer csak kidobja. Vagy rosszabb. Meg vagyok győződve róla, hogy az emberi kapcsolatait is hasonlóan kezeli az ilyen személy. Na de nem ítélkezni akarok, hanem elmesélni én miért tartok ki a 2 cicám mellett. Egy egész családdal szemben.
Egy tanulmányban olvastam, hogy a házi kisállatoktól a gyerekek sok mindent megtanulhatnak, amit mi nem tudnánk csak elmagyarázni. Például a kutyáktól a feltétel nélküli szeretetet és odaadást, míg a cicáktól a mások akaratának tiszteletben tartását és megtanítják őket arra, hogy elfogadják a tényt, nem minden úgy történik, ahogyan azt ők szeretnék. Ha pl. egy cica nem akarja, hogy megsimogassák akkor nem is fog sikerülni. A gyerek megtanulja, hogy ez így működik és felnőttként sem akar majd mindenkit irányítani és ráerőltetni másra az akaratát. Szerintem hasznos tulajdonság. Tisztelni a másikat.
Azzal, hogy évekig gondoskodtam kis barátaimról – és gondoskodok ma is újabbakról -, felelősséget, tiszteletben tartást és szeretetet tanultam tőlük. Szülőként is megtapasztaltam a cicák varázsát, amikor a kicsi lányom első hangos kacagását is nekik sikerült előcsalogatni. Még a párom is belátta akkor, hogy nekünk még nem nevetett ennyire.
Szerintem a legnagyobb ajándék egy gyereknek az állatok közelsége. Ösztönösen keresik velük a kapcsolatot és érdeklőnek irántuk. Nyitottak feléjük. Természetesen hangsúlyoznám, nem azt akarom ezzel mondani, hogy mindenki rohanjon a kis állatkereskedésbe, hiszen jó ha tisztában vagyunk azzal, bármennyire is ígéri gyermekünk, hogy ő majd gondoskodik az új jövevényről, a nagyja a mi feladatunk lesz. Az etetés, gondozás, takarítás utána biztosan. És persze vannak érzelmi igényei egy ilyen kisállatnak. Szóval fontos, hogy alaposan rágjuk meg a témát.
Azonban ha úgy döntenétek, hogy esélyt adtok egy új „szerelem” kibontakozásához, akkor először azok közül válassz, akikről mások lemondtak. Hidd el, egy fantasztikus világot fogsz megismerni általuk. Te is és gyermeked is.
Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot
megszorítások
nélkül, ésszerűen?
Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és
spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!
https://www.hosnok.hu/20ezer/
Kapcsolódó cikkek:
Minden gyerek kreatív? Hogyan segítsd, hogy kreatív legyen?
A meddőség réme: ezeket tedd meg magadért!
Miért fontosabb egy nőnek a család, mint a saját karrierje?
Feledhetetlen gyermekek
Az Anyatejes táplálás Világnapja
Fogyókúrás tippek szoptatás alatt
Amit addig nem tudsz, amíg nincs gyermeked
A terhesség korai jelei
Miért szülj fiatalon?
Barátság madártávlatból
2 thoughts on “Állati barátság”
Comments are closed.
Nagyon kedves bejegyzés, és teljes mértékben egyetértek veled. A mi családunkban is mindig volt és lesz cica, és valóban lenyűgöző, mire képes az állatokhoz kapcsolódó szeretet, és a varázslatos világuk megismerése!! 😀 Lányaim is cicával nőttek fel, és nagy együttérzés és tisztelet alakult ki bennük a világgal, a természettel, és az élettel kapcsolatban!! 🙂
Csatlakozom! Fontos és izgalmas téma.
Tavaly januárban fogadtunk be egy kis labradort, és hát mivel tél volt, késői alomból, ezért a lakásban volt velünk.
A gyerek – akkor 4 éves – egészen megváltozott. Hirtelen nem ő lett a legkisebb a családban, hanem a kutyus :). Így aztán megismerte, mi az a felelősség, és valakinek a védelme, az állandó odafigyelés.
Kb. 3 hónapig lakott benn velünk, aztán kiköltöztettük a teraszra, mert a nap 24 órájában robotolva sem lehetett helyretenni azt a rumlit, amit művelt őnagysága, Szelli kutya :).
Most egy bejárós cicánk van, őt könnyű tisztán tartani, és nem csinál kupit sem 😀
A kutya kinn van, őrzi a házat, de ha kimegyünk, el nem menne a gyerek 10 centiméteres körzetéből.
Engem nagyon sok mindenre megtanítottak az állatok, még így vénségemre is 😀