Arra már nagyon oda tudunk figyelni, hogy vigyázzunk szűkebb környezetünk védelmére. Abban már elég jól mozgunk – ha a lehetőségek is adottak -, hogy például szelektíven gyűjtsük a szemetet, és a veszélyes hulladékot is elkülönítjük, mert vigyázunk a környezetre. A gyerekeinket megvédjük a nem nekik való dolgoktól, ugyanakkor önmagunkat, a lelkünket, a gondolkodásmódunkat még mindig hagyjuk, hogy korlátlanul szennyezzék.
Addig nem is vagyunk tudatában annak, hogy micsoda környezeti károknak van kitéve a lelkünk és a gondolkodásmódunk, amíg egy hosszan tartó kiegyensúlyozott állapotba bele nem rondít egy külső hatásból érkező negatív érzelem.
Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot
megszorítások
nélkül, ésszerűen?
Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és
spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!
https://www.hosnok.hu/20ezer/
A probléma óriási tévhitekből ered. Mi emberek, főként mi nők, azt hisszük, hogy az teljesen normális, hogy tele vagyunk problémákkal, és naponta legalább 8-10 gond miatt főhet a fejünk. Ezekbe persze beletartozik a politikai problémák, a gazdasági mutatók, a kormány által kellemetlenre festett rövid távú jövőkép, és most itt van megint egy rettegni való, a sertésinfluenza…
Lehet velem nem egyet érteni, de ezekre az információkra egyáltalán nincs szükségünk. Igen, nagyon felvilágosult világban élünk, információs atomvillanás idején, de ehhez is, mint annyi minden máshoz, egyszerűen nem vagyunk felnőve lelkileg.
Az nem normális, hogy állandóan aggódunk. Az nem normális, hogy egyfolytában megoldhatatlan problémákon értekezünk. Az nem normális, hogy tele vagyunk kisebb-nagyobb gondokkal.
Az a normális, ha ezek nincsenek.
Borzasztó, hogy képesek vagyunk jobb, gondtalanabb időszakokban arra gondolni, hogy: na, ennek is meglesz majd a böjtje… Majd egyszer benyújtják a számlát…
Nem, nem nyújtja be senki a számlát, nem lesz böjt. Az a normális, ha boldog vagy!
Még emlékszem, a terhességem közepén, 4 hónapig felpolcolt ágyvéggel kellett feküdnöm. Egész nap, illetve napi 24 órát. Az első héten még jól esett a fekvés, de utána már fájt mindenem, kényelmetlen volt a legpuhább párna is, és különben is, olyan jó lett volna tevékenykedni (mondom ezt én, a főlusta :)).
Nagyon aggódós időszak volt a baba miatt, ugyanakkor, ami megmaradt belőle az az, hogy milyen boldog voltam! Tudod, az a lebegős boldogság. Mikor minden rendben van, mikor minden jól sikerült, és tudod, hogy sikerülni is fog. Ha adódnak is apró-cseprő gondok, akkor azt megoldjuk és kész, nem punnyadunk bele a „jajjj, istenem, de rossz minden…” szindrómába. Ami meg rajtunk kívülálló dolog – koraszülés veszélye – az ellen megtesszük amit meg lehet, és elengedjük. Muszáj, mert különben végzetesen boldogtalanná teszi még az egyébként repkedős pillanatokat is.
A 4 hónap alatt legalább százszor adtam hálát a sorsom jobbra fordulásáért, a férjemért, a családért amit vele kaptam, a lányom kiegyensúlyozottságáért – és felhőtlen kamaszodásáért ;).
Tehát, az egy jó fokmérője a boldogság meglétének, ha képesek vagyunk hálát érezni.
Na, most akkor házi feladat: nézd meg az index.hu-t, az origo.hu-t, a blikk.hu-t, az esti tévéhíradót, a Mónika showt, a Joshi Barath-ot, és figyeld meg magad: tudsz hálát érezni azok után? Hálás vagy a hírek, események, beszélgetések látta után?
Neeeem? Inkább tele vagy fura gondolatokkal? Megoldhatatlan gazdasági és politikai problémákon elmélkedsz? Netán dühös, frusztrált vagy?
Hát kell ez neked?
Képzeld el, hogy egy kis erdő közepén élsz, tévé nélkül, rádió nélkül, internet nélkül. Minden egyebed megvan: szerető család, szerető férj, anyagi javak, eszközök, nyugalom, boldogság, harmónia. Szerinted zajlik a „nagyvilág” nélküled is? Naná!
Gondold tovább: visszatérsz a napi ritmusba, újságot olvasol, tévét nézel. Azon túl, hogy újra tudatában vagy, micsoda szenny van körülöttünk a világban, jobb lesz a világ azáltal, hogy te tudsz róla? Nem, nem lesz jobb, csak neked lesz egy csomó felesleges, energiát igénylő, rossz gondolatod.
Nem kell ahhoz a világtól elvonultan élni, hogy kizárjuk a lelkünket szennyező, káros, frusztráló, dühítő dolgokat. Egyszerűen ahogy lehet a szemkontaktust is kerülni, el lehet kerülni a lelkedet szennyező anyagokat.
Tessék kipróbálni, hogy nem tudsz semmiről, nem károsítja meg az energia szintedet egyetlen rajtad kívülálló esemény sem, és figyeld meg, mennyivel felszabadultabb, könnyebb lesz az életed!
Figyelem, veszély!
Az átlag ember azért követi a nagyvilág borzalmait árgus szemmel, hogy elterelje a figyelmét a saját, személyes problémáiról. Remélem, hogy te nem ebbe a csoportba tartozol, ugyanis a problémák nem fognak maguktól megoldódni, és csak te oldhatod meg. Lehet előlük menekülni akár egy életen keresztül, de akkor meg mikor fogod megtalálni és valóra váltani az életed értelmét?
Tehát, ha kizárod a sok rosszat szándékosan, akkor szembe fogod magad találni a sokkal kisebb volumenű, de esetleg megoldhatatlannak tűnő, saját problémáiddal. Bátran nézz velük szembe, és valamilyen módon próbáld meg ezeket lerendezni – akár elengedéssel! -, hogy végre semmi ne nyomja a válladat, mert nincs annál felszabadítóbb, boldogító érzés, mint amikor nem elhallgatjuk a dolgokat, hanem letudjuk őket, örökre…
Ui.: Attól nem lesz senki tudatlanabb, ha nem tudja napra pontosan, hogy mennyi a GDP. Az a politikusok és gazdasági szakemberek munkája. A te dolgod egészen más itt a Földön.
10 thoughts on “Lelki szennyezettség”
Comments are closed.
Hálás vagyok ezért a cikkért. Tényleg.
🙂 Zsuzska, látom, ráéreztél a lényegre 🙂
Igen 🙂 mivel a saját bőrömön tapasztaltak nagyon aláfestik azt, amit írsz, napokon át ideges, feszült voltam a napi politika miatt. Nagyon.
Most egy ideje tojok rá, még híradót sem nézek; ég és föld.
Tehát hálás vagyok, hogy tudatosítottad bennem 🙂
Bizony, amikor olyan közérdeklődésre számot tartó témák jönnek felénk, amik ugyebár akár közvetlenül is érintenek minket, akkor tuti, hogy odafigyelünk rá, csak amikor már szétidegeljük magunkat, és semmi nem lesz jobb, akkor jövünk rá, hogy kár volt ezzel foglalkozni…
Tudatosság fél egészség 🙂 Ez lesz a jelmondatunk 🙂
Sziasztok,Ibolya vagyok!
Milllió csatorna között választhatunk,ki-ki ízlése szerint.Nézzünk könnyed felvidító müsorkat,mint politikát,és szennyet.Párom szereti a hireket és a politikai müsorokat,Én még az ajtót is becsukom,véletlenül se halljam.
A Média mindig csak, azért is felfújja a dolgokat a nézettség,ill.az olvasottság miatt!
Okos és boldog Ember az aki hátatfordít a szennynek,és csak a saját környezetével foglalkozik.Koncentráljunk a jóra,a boldogságra,és a szeretetre,könnyebben el tudjuk viselni az életet.
Én úgy védekezem,hogy hónapok óta nem nézek TV.-t. Ha férjem nézi a politikai műsorokat az én kezemben kézimunka,vagy elvonulok olvasni.Kötök, horgolok, szabok-varrok és újraolvasom a régi ajánlott irodalmat, klasszikusokat.Semmiféle sorozatot nem nézek. A számítógépnél is csak a legszükségesebb időt töltöm .Vannak napok , amikor teljes csendkúrát tartok , még a rádiót sem kapcsolom be.Ezt magamnak találtam ki, és most jó.Majd biztosan lesznek mozgalmasabb időszakok is,arra töltekezem.
Én már több mint egy éve megtanultam úgy olvasni, hogy közben nem zavar, hogy a férjem tévét néz. Nehéz volt, de megéri, a nagyon népszerű híreket amúgy is megosztja velem valaki akarva-akaratlanul.
Ma tettem még egy lépést: megkértem, hogy cserélje le a reggeli ébresztő csengőhangját, ami úgy szólt, hogy „most addig idegesítelek, amíg fel nem kelsz” 🙂 Persze, viccesnek tűnik, de hosszú távon igenis frusztráló erre ébredni. Ajánlom mindenkinek, hogy az ehhez hasonló apróságokat iktassa ki az életéből és minden nap egyre nagyobb nyugodtság és boldogság veszi majd körül.
Két éve nem nézek TV-t, két éve nem olvasok újságot. Nem érdekel sem a politika, sem pedig a sztárok magánélete, sem pedig az, hogyan mocskolják be egy egy híresség életét. Nagyon sok könyvet olvastam, amely megtanított arra, hogy a negatív gondolatok, ahogy a Rita is írta elviszi az energiánkat. És azzal, hogy meghallgatom a napi híradót nekem nem lesz jobb. Sőt! A szüleim meg is szóltak ez miatt. Ugyanis még azzal sem vagyok tisztában, hogy mikor ki van az ország élén. Tudom, hogy a problémáimért egyedül csak is én vagyok a felelős és egyedül csak is én oldhatom meg. Ehhez pedig semmi köze annak, hogy éppen mennyi az euró árfolyama, vagy éppen milyen helyzetben van az ország. Annyira gyűlölöm a híradót és minden egyéb TV műsort, hogy a férjemet is megkértem, ha tévézik azt fejhallgatóval tegye. Sajnos Ő még nem érzi a negatív gondolatok erejét, pedig már sokszor neki rugaszkodtam, hogy elmagyarázzam neki. Viszont, ha Én a családommal egy erdő közepén élnék az Internetet nem hagynám ki az életemből, hisz akkor nem tudnék ilyen csodálatos cikkeket olvasni, mint amilyet a Rita is írt és ír nekünk. Az Interneten célirányosan keresünk információt, míg a Média az nyomja az emberek agyába a dolgokat folyamatosan, nem tudják ezt kikerülni, így manipulálja az emberek gondolkodását. Bocs ha hosszúra sikerült az írásom, ez most kijött belőlem és jól esett kiírni magamból. Na be is fejeztem, pedig még tudnék írni.
Nagyon örülök, hogy ilyen sokan már alkalmazzátok az általam felvetett dolgokat 🙂 Szuper!
Ildikó, tegnap egész nap kirándultunk, és egyszerűen döbbenet a szépség, ami a Mátrában van! Vagy a sötét erdő sűrűsége varázsol el, vagy a mélybe nyíló páratlan kilátás. Egy csoda!
Minden vágyam valahol elvonultan élni, csupa-csupa zölddel körülvéve, de szélessávú internetkapcsolattal! 🙂 Ezt nem adnám oda semmiért: a kapcsolattartást veletek, hasonlóan gondolkodókkal 🙂
Néhány éve elromlott a tévém és rászoktam, hogy helyette meditálok vagy olvasok. Képzeljétek, minden fontos hír elér valahogy hozzám! A fiam is meditál, mindig összevesztünk a kezelőágyon, úgyhogy vettem egy meditáló karosszéket is. A beszélgetéseink pedig véletlenül sem szokványosak.
A csend nagyon érdekes, ld. Tolle könyveit. Takarítás is, minden szinten. Nagyon megéri. Átalakít.