Testmozgással késleltethető a térdízületi porcok kopása

Nagyon sok embert érint a térdízületi porcok kopása, mondhatom, hogy népbetegség.

Kicsit kutakodtam, jöjjön egy tanulmány, hogyan előzhetjük meg.

Az idült ízületi gyulladás tüneteivel járó csontbetegség (orvosi nevén oszteoartritisz) a derékfájás és a csontritkulás után a harmadik leggyakoribb mozgásszervi elváltozás felnőttkorban. A lakosság öregedésével e krónikus betegség kezelési módszereinek kutatása egyre nagyobb hangsúlyt kap.

Eddig általánosan elterjedt nézetnek számított, hogy a testmozgás nem erősíti, sokkal inkább fokozza az ízületi porcok leépülését. Az ízületi porcok kopásának folyamatát hagyományosan radiológiai módszerekkel vizsgálják, ez az eljárás azonban nem teszi lehetővé, hogy a károsodást már a porc súlyos elváltozásainak megjelenése előtt kimutassák. A mágneses rezonancián (MRI) alapuló képalkotó eljárás fejlődésével ez az akadály megszűnt.

Leif Dahlberg és Eva M. Roos svéd kutatók az MRI-t alkalmazták arra, hogy kiderítsék, milyen hatással van a mérsékelt testmozgás az ízületi gyulladás szempontjából különösen veszélyeztetett személyek térdízületi porcára. Tanulmányukba olyan középkorú (35-50 éves) férfiakat (29), valamint nőket (16) vontak be, akik korábban már átestek térdízület- (meniszkusz)-műtéten.

A résztvevőket testmozgást végző, valamint kontrollcsoportba osztották. Az előbbi tagjai hetente háromszor egyórás aerobic- és súlyemelés-programban vettek részt, négy hónapon keresztül és felügyelet mellett. A vizsgálat kezdetekor, majd a vizsgálat ideje alatt mindkét csoport tagjait MRI-vel vizsgálták. A kutatók a porc keménységét és rugalmasságát jelző ún. glükoz-aminoglikán-tartalom mérésével értékelték a résztvevők térdporcának minőségét. A pácienseknek fájdalmaikra, térdmerevségükre, továbbá általános testmozgási szokásaikra vonatkozó kérdéseket is meg kellett válaszolniuk.

Az Arthritis & Rheumatism című szakfolyóirat 2005. novemberi számában a kutatók arról számolnak be, hogy a testmozgás vélhetően nemcsak enyhíti az oszteoartritiszben szenvedők ízületi tüneteit, illetve javítja a porc működését, de a térdporc minőségében is javulást okoz. Az aktív csoportból sokan érezhető javulást tapasztaltak a testmozgás hatására, szemben a kontrollcsoporttal. Az önértékelés eredményét a teljesítmény és az állóképesség objektív javulása is alátámasztotta, illetve az emelkedő glükoz-aminoglikán-tartalom és az MRI-vizsgálatok is igazolták.

Dahlberg és Roos szerint eredményeik gyenge pontja, hogy kísérletüket eddig csak kevés, és kizárólag meniszkusz-műtéten átesett személyen végezték el, míg a rendszeres testmozgás térdre gyakorolt hosszú távú hatásait figyelmen kívül hagyták. Hangsúlyozzák azonban, hogy az ízületi gyulladásra hajlamos személyek rendszeres, mérsékletes testmozgással megelőzhetik a betegség kialakulását.