Téli ünnepi szokások kelet Macedóniában – Ήθη,έθιμα και παραδόσεις για τα Χριστούγεννα και την Πρωτοχρονιά στην Ανατολική Μακεδονία

Macedónia egy olyan terület, mely az utóbbi években az  egyik legnagyobb politikai konfliktust okozta Görögország és FYROM között, mely utóbbit, a görögökön kívül, manapság már mindenhol – teljesen helytelenül – Macedónia államnak neveznek. Macedónia egy ókori államalakulat volt az ókori Görögország szomszédságában, hivatalos nyelve a görög és sokkal nagyobb területet fedett be mint a mai FYROM területe.
Az ókori Macedónia területének a keleti része ma Görögországhoz tartozik és a megye, valamint a régió neve Macedónia. Az ókori Macedónia leghíresebb uralkodója Nagy Sándor volt, ki nem csak nagy terjedelmű hódításokat vitt véghez, de exportálta a görög civilizációt a határokon jóval túl. Az alexandroszi birodalomhoz Hellász, Macedónia és a Perzsa birodalom satrapiái tartoztak, ez hirtelen és korai halála bekövetkezte után majdnem rögtön felbomlott. Szülőhajáza, Macedónia is elvesztette függetlenségét a Római Köztársaság megalakulása után.

A mai görög Macedónia keleti részén többnyire Kis-Ázsia és a Pontos vidékéről idetelepült görögök élnek, ők magukkal hozták szokásaikat és hagyományaikat, melyek nagyban eltérőek a más területeken élő görögökétől. Legérdekesebbek a Drama megyei szokások. A Sitagrus ( Σιταγρούς) és Platania ( Πλατανιά)  elnevezésű falukban, ahol pontos-i görögök ének, felállítják ilyenkor a Momojeri-nek (Μωμόγεροι) nevezett népi színházat. A szó a mimos=utánzó és jeros=öreg szavakból ered és teljesen fedi az egésznek a jelentését, mert öreg arcú maszkokba bújva különféle mozdulatokat utánoznak a  szereplők. Ez a népi színház végig működik a téli ünnepek 12 napja alatt, karácsony és Vízkereszt között.

Thassos szigetén a családok a mai napig megtartanak egy ősrégi szokást melynek neve a „levelek égetése” (σπόρδισμα των φύλλων). Körbeülik a tüzet, majd mikor elég szén keletkezik, azt kijjebb húzzák. Kis kupac szenek köré rak mindenki olívafaágakat és magukban különféle kívánságokat mondanak. Akinek az olívalevelei jobban befordulnak, annak a kívánságai fognak teljesülni az új évben.

Kavalla megye nyugati partján lévő Mirtofitu-ban ( Μυρτοφύτου) egy olyan látványos hagyomány él, mely inkább a török időkbe nyúlik vissza. Újév elő-napján, a következő évben katonának induló fiatal fiúk tüzet raknak a falu központi terén és újévi énekeket kántálnak. Éjfélkor, az Újév beköszöntése után falubuli kezdődik a tűz körül, melyen kicsik nagyok részt vesznek.

Kavalla városában nagyon sokan tartják a régi hagyományokat, melyeket a kelet Thrákiából érkezett görögök hoztak magukkal, ezek egyike a már említett gránátalma küszöbön való eltörése, a másik pedig egy kődarab bevivése a házba, általában a család legkisebb tagja által. Ezzel segítik a család és a ház erősségét az új évben.

Az előbbi postomban említett podariko-nak Kavalla megye nyugati részében, Podoxori-ban (Ποδοχωρί) nagy jelentőséget tulajdonítanak, annyira, hogy gyerekek járják új év első napján a falut, hogy ők legyenek azok, akik jobb lábbal először átlépik a családok küszöbét.

Xanthi megye Avdira falujában (Άβδηρα) nem vasilopitát készítenek Újév első napjára, hanem réteslapokat nyújtanak és póréhagymás pitát készítenek köményes darált hússal, ebbe dugják el a szerencsehozó érmét.

..és ezzel még nem merült ki a repertoár mert akár minden falut külön külön sorra lehetne venni, a szokásokban ahogy távolodunk egy helytől, úgy mutatkoznak eleinte kis majd egyre nagyobb különbségek..