A rezonancia törvénye

A rezonancia törvénye

„Azt mondtuk, a hasonló mindig a hasonlót vonzza. A különböző dolgok viszont taszítják egymást. A hasonló a hasonlót fel is erősíti. Rezonál vele.

Olyan ez, mint amikor zongorán játsszunk. Ha az egyik húrt rezgésbe hozzuk, a hasonló húrok is rezegni kezdenek, a más frekvenciára hangolt húrok azonban nyugalmi helyzetben maradnak.

A mi gondolataink is más-más frekvencián rezgő energiák. Bármit gondoljunk, azzal mozgásba lendítjük a hozzánk hasonlóan rezgőket.

Ez természetesen fordítva is igaz. Mindaz, ami a külvilágban a gondolatainkhoz hasonlóan rezeg, megindít minket. A gondolatok minden olyasmit vonzanak, ami hozzájuk hasonló.

Miért éppen azok kapnak még többet, akik már amúgy is a legtöbbel rendelkeznek? Mert az ő gondolatvilágukban nem létezik más. Mert ők a gazdagság rezgésében élnek.

A siker mindig sikert von maga után, a boldogtalanság még több boldogtalanságot.

Amikor szerelmesek vagyunk, a boldogságon túl ráadásul minden jobban is megy. Hogyne, hiszen pozitívan szemléljük a világot. A pozitív gondolatok pozitív világot teremtenek. Úgy tűnik, minden sikerül, amihez hozzáfogunk. Ilyenkor azt gondoljuk: „Olyan boldog vagyok”, „Az egész világ a lábam előtt hever”, „Minden rendben van”.

És valóban, a világ a lábunk előtt hever, mert az Univerzum a fenti gondolatokat fogja fel, és váltja valóra.

Ám abban a pillanatban, amikor elmúlik a szerelem, megváltozik a véleményünk, és már nem érezzük úgy, hogy a tenyerén hordoz bennünket a szerencse. Ettől kezdve kritikusabb szemmel figyeljük a világot, és egészen más dolgot kívánunk: „Nem szeret”, „Biztosan megcsal”, „Engem nem is lehet szeretni”, „Nem vagyok szép”, „Kicsinek és csúnyának érzem magam”, „Az egész világ összeesküdött ellenem”.

A megváltozott kívánságainknak megfelelően rövid időn belül megváltoznak az élményeink is. Beigazolódnak a gondolataink, és még csak nem is tudjuk, hogy valójában mi idéztük elő ezt a változást.

Ha egyszer egy napig figyelnénk magunkat, rájöhetnénk, hány ilyen kívánságot hajtogatunk magunkban szinte egyfolytában.

A rezgés mindig rezgés marad, és rezonál a gondolatainkra, a beállítottságunkra. Ez természetesen minden területre érvényes, akár pozitív, akár negatív hatásról van szó.

Azt, ami másképpen rezeg, mint mi, észre sem vesszük. Ez persze nem azt jelenti, hogy mások számára vagy általában ugyanúgy nem létezik.”

Pierre Franckh

Petőházi Mónika

facebook, twitter

Bátorság az MLM-hez