A négy légy…..vagy a helyes cselekvés története

Egy kis fogadóban egy szamuráj eszegetett csendesen, ügyet se vetve a körülötte zümmögő négy légyre. Három rónin lépett be a fogadóba. Irigykedve nézték a szamuráj övén függő két, csodálatos kardot, amelyek valósággal vagyont értek. Ahogy nézelődtek, egyre elégedettebbé váltak – a jelek szerint a szamuráj védtelen volt, egyedül semmit nem tehetett hármójuk ellen.

A közeli asztalnál foglaltak helyet, és hangosan gúnyolni kezdték a szamurájt, abban a reményben, hogy sikerül párbajt provokálniuk. A magányos harcos azonban észre sem vette őket. Ez csak olaj volt róninok haragjának tüzére, még hangosabban kiáltoztak, még durvább szavakkal illették a szamurájt.

Végül aztán mégis történt valami.. A szamuráj felemelte evőpálcikáit, és gyorsan elcsípte velük a négy legyet. Amikor ezzel megvolt, letette az asztalra a pálcikákat, és nyíltan a három róninra nézett.

Mély csend támadt. A három rónin összenézett; már értették, hogy ez az ember nem lehet más, csak a harcművészet és a kardforgatás mestere. Összeszedték a holmijukat, és sietve távoztak.

– Ha ez a szamuráj balgán cselekszik, a három rónin minden bizonnyal holtan marad a fogadóban. Ám ez a szamuráj bölcs volt, pontosan tudta, hogy olyan könnyen legyőzné a gúnyolódókat, mintha gyerekek lennének. Az együttérzés sem hiányzott belőle, ezért nem szándékozott szenvedést okozni a róninoknak; éppen eleget kínlódtak azok a bölcsesség hiányától. Mindez a szamurájt hozzásegítette őt ahhoz, hogy a kardja elővonása nélkül győzzön.

– – A szamurájnak, ha nem kívánja szánt szándékkal kudarcba fojtani terveit, minden eszközt fel kell használni a cél érdekében.