Tanul a gyerek ha nyaral!…avagy Botond baba és Tündértanárnéni találkozása a Viharsarokban…

Tanul a gyerek ha nyaral!…avagy Botond baba és Tündértanárnéni találkozása a Viharsarokban…

HősNőkblogok

Gondolataink teremtő erővel bírnak! – olvashatjuk mindenfelé, könyvekben és a neten…TündérTanárnéni gondolatai pedig már egy jó ideje a Tanodája és az oda járó gyerekek körül forogtak, mégis ő volt a leginkább meglepődve amikor Orosházán, a Kós utca egyik TündérKertjében egy aprócska fiúgyerek totyogott vele szembe, „néni”, „néni” felkiáltásokat hallatva. A tuják és tiszafák közül felbukkanó kis „Tündér Lala” közelebb lépett hozzá, és aprócska kezeivel megtapogatta 🙂

Hogy dolguk van egymással, ahhoz kétség sem fért, mindkettőjük nyakát ugyanolyan borostyánkőből készült nyaklánc ölelte körül. Botond baba a könnyebb fogzás, míg TündérTanárnéni a szebb arcbőr (no és persze a Fogtündérrel való jó kapcsolat) reményében viselte ezt a gyógykőből készített ékszert.

Az ember gyereke 15 hónaposan még a folyamatos mozgás segítségével fedezi fel a világot. A szenzormotoros intelligencia időszaka ez, észlelés, és mozgás egymástól elválaszthatatlanok. Botond baba pedig lelkesen mozgott, tanult, és „dolgozott” :

• jött, ment , totyogott, lépegetett és futott
• ha kicsit elfáradt, négykézláb mászva folytatta tovább a tanulást (..itt szeretném megsúgni az anyukáknak, hogy a mászás, a kar és a láb keresztmozgásai révén nagyon jól fejleszti a gyermek értelmi képességeit, érdemes hagyni, hogy a babák ezt jól begyakorolják..)
• kapaszkodás nélkül ügyesen lépegetett oldalazva a lépcsőn
• szorgalmasan tanulta a szavakat, „néni”, „baba” ( …a 13 éves lányom lett Botond élő, interaktív babája ), „(ny)anya”, „fa”, „pap(r)ika”. A „fű” kimondásával kicsit meggyűlt a baja, ez mindig nehezen ment, de Botond baba szorgalmasan gyakorolt, és jó pár fűcsomó TündérTanárnéni tenyerében lehelte ki a lelkét a Kós utcai kertben. …Viszont a „gizgaz” szó kimondása elsőre sikerült! 🙂

..Ez most levél, vagy csak „gizgaz”???

…”hüvelykujjam almafa” ???

Összebarátkoztunk Botond babával. „Csip-csip csókáztunk”, virágot szedett nekünk, és utolsó este már úgy „ciróka-marókáztunk”, hogy Boti  az aprócska kezecskéivel mutatta, hol kell simogatnom  az arcocskáját a mondóka közben…

…most itt simogasd a fejecském!

…na jó, nem bánom…ölbe vehetsz 🙂

Tanul a gyerek, ha nyaral! Még a legkisebbek is…Fejlődik a mozgásuk (az óvodáskort megelőző fejlődési szakaszokban ez a legbiztosabb előrejelzője az értelmi struktúra fejlődésének). Gyarapodik  a szókincsük, lendületet kap a beszédfejlődés ( a megismert új dolgoknak új nevük van..) Fejlődnek a percepciós (észlelési) képességek, minden újdonságot megtapogat, közelről megszemlél a gyermek. Fejlődik a gyerek szociális képessége is, új embereket ismer meg, gyakorolhatja a „kapcsolattermtést”, a szociális tanulást.

Tanul a gyerek akkor is, ha nyaral! Spontán, játékosan, szelíd módon…és éppen ez a fejlesztés lényege, éppen ebben rejlik az „anyai öl iskolájának” a varázsa.

..anya már csomagol…sajnos mindjárt indulok haza:((

TündérTanoda