Arany János: A walesi bárdok- feldolgozó feladatlap
Nos, elárulom nektek, hogy nagy meglepetéssel készülök. Hosszútávú a dolog és a csírái már kezdenek kihajtani. Sok tanulásmódszertani dolgot elolvasok és készül egy múltkorihoz hasonló kisokos is arról, hogy a tanulásnak milyen akadályai vannak, illetve hogyan lehet ezeket leküzdeni. A megszerzett tudásomat gyúrom össze azokkal a dolgokkal, amiket sikeresnek látok a hétköznapokban. Ezekből szülöm meg azokat a tanulást segítő kiegészítőket, amikről azt képzelem, hogy talán jók és élvezhetők. Fontos ez, ugyanis mostantól tudatosan készülök rá, hogy Bobit kivegyem az iskolából és februártól itthon tudjon tanulni. Mire ez az idő eljön, teljesen tisztában kell lennem azzal, milyen tanulási módokkal érek célba.
Egyre inkább azt látom, hogy teljesen mindegy, hogy másképpen tanuló (tanulási zavaros), vagy jól tanuló egy gyerek, ha akadályba ütközik, az leggyakrabban
ugyanabból adódik: vagy a meg nem értett szó, vagy a hiányos előzmények, vagy a túl nagy ugrás két lépés közt, illetve az unalom, amit akár motiválatlanságnak is nevezhetünk. Azt nem mondom, mi van akkor, ha ez így együtt van jelen, mert azt már úgy hívnánk: tanulási katasztrófa.
Óriási öröm volt, mikor ezeket a tapogatózásaimat viszontláttam
Ron Hubbard könyvében. Megnyugodtam, hogy jó irányba indultam el, mikor először Bobit, majd a nagyobbakat próbáltam segíteni.
Ezeket a szempontokat magam előtt tartva készült el Arany János művének, A walesi bárdoknak az elemzése, amit most hétvégén fogunk a hatodikos nagyfiammal elkészíteni. Nem lapbook, de meglehetősen mozgalmas, színes mind a feladatok elvégzése, mind pedig az a gondolatkör, aminek mentén próbáltam haladni.
Az elemzés 4 témakörre épül:
I. HOGY ÉRTSEM
II. HOGY ISMERJEM AZ ELŐZMÉNYEIT
III. HOGY EL TUDJAM KÉPZELNI
IV. HOGY FONTOS LEGYEN NEKEM
Az első témakör kőkemény értelmezés. Őrületes a mű szövege- szerintem a 12 évesek nagy része abszolut nem érti. Pontról pontra segítem a gyereket, hogy a számára érthetetlen kifejezéseket helyre tegye. Ehhez instrukciót kap arra nézve, hogy hol keressen. Szótár, tankönyv, internet, szövegkörnyezet- mind fontos lehet. Kérem, hogy csak akkor lépjen tovább, ha mindent ért.
Ha majd letöltöd (mert le tudod tölteni 🙂 ), úgy fogod érezni, hogy néha kicsit dedós a dolog.
Nem az. Amihez szokva vagyunk, az a kevéssé érthető. Ha kipróbálod a gyerkőccel, beszéld meg vele utána, milyen érzései voltak, miközben dolgozott, és maradt- e szürke folt a művet illetően. Ha igen, az azt jelenti, hogy még mindig túl bonyolultnak készült a feladatlap.
A második témakör azt szolgálja, hogy a történelmi, irodalmi háttér ismeretében meglegyen az a lépcsőfok, amit a gyerek már ismer, s aminek segítségével meg tudja ugrani az új magasságot. Itt helyére kerül a műfaji meghatározás, a történelmi előzmény, személyek, helyek. Emellett lehetőséget adok a gyereknek, hogy személyes érzéseiről nyilatkozzon. Ő mit gondol, mit érez, mit hoz fel benne a mű- ezek a kötéshez kellenek.
Hogy el tudjam képzelni
Ebben a részben érzékelhetővé teszi magának a művet. Lehetőséget kap, hogy az érzékszerveivel hozza kapcsolatba a szavakat, így mélyebb szinten raktározzon. A gondolatok színeket, ízeket kapnak. Rajzolhat, gyurmázhat. Kidolgozhatja magából azokat az élményeket, amiket a már megértett mű adott.
Utolsó részben gondolom a művet véglegesen „bekötni”. Mondtam már, hogy úgy gondolom, minden megkötés akkor erős, ha érzelmek kapcsolják belénk. Ne feledd Hajnal Miklós
oszlatási példázatát, és annak jótékony hatását! Ebben a részben olyan kérdések vannak, ahol a gyerkőc elgondolkodik, hagyatkozik a lelkiismeretére, erkölcsi érzékenységére, a benne lakó hősre. Magába néz és átgondolja, ki ő és kivé akar válni.
Azt hiszem, szerethető feldolgozása ez A walesi bárdoknak. Nem tudom, hányan vagytok, akiknél ez aktuális lehet, ahol van ekkora gyerek. A feldolgozáshoz szükséges feladatlapot
letölthetitek. Mellé szükségetek lesz egy csomag A/4- es színes papírra, ollóra, ragasztóra, ceruzára és egy ökölnyi gyurmára.
Kívánok hozzá jó… nem munkát… szórakozást!
Figyelj rám!