Gyerekkönyv-illusztrátor-minőség-garancia?!

Gyerekkönyv-illusztrátor-minőség-garancia?!

Én erről azt gondolom nem elég olvasni, képet nézegetni a gyerekekkel, hanem arra is nagyon kell figyelni, hogy sokféle szöveggel és képpel találkozzon. Mert a vizuális nevelés és az ízlés kialakítása, nem beszélve a toleranciáról, már kora kisgyermekkorban elkezdődik.
Hogyan dönthetjük el, az egyéni ízlésünkön túl, hogy milyen a minőségi gyerekkönyv, és milyen a minőségi gyerekkönyv illusztráció, a Disney figurákhoz szokott szemünknek furcsa képek láttán?
Ehhez kértem segítséget illusztrátor és grafikus ismerőseimtől, akik GYIE tagok is.
Három kérdést tettem fel nekik.
A válaszaikat betűrend szerint, folytatásokban közöljük.

Elsőként Agócs Írisz válaszolt.

© Agócs Írisz

1. Mitől válik minőségivé egy gyerekkönyv illusztráció?

Nagyon nehéz kérdés, szerintem a legfontosabb, hogy hasson a célközönségre, és adjon valami pluszt, indítson el valamit a befogadóban; és cél volna, hogy ne keltsen zavart a gyerekfejekben.

Valahogy úgy képzelem el, hogy két szál ér össze a működőképes gyerekkönyv illusztrációban, és ha bármelyik elem hiányzik, akkor nem hat.
Az egyik egy gyerekkorból hozott, megmaradt világlátás, gondolkodásmód. (Ez nem keverendő össze az infantilizmussal.)
Ez a boldogság őszinte igénye, és a nyitottság az elégedettségre. Amikor egy ember átfordul abba az állapotba, hogy a problémák nagyobb figyelmet vonzanak, mint az elégedett, boldog állapot, akkor ez megszűnik.
Az általam kedvelt illusztrátorok munkáiban egyértelműen tükröződik, hogy ők nem úgy dolgoznak, hogy ismernek gyerekeket, figyelik őket, és reagálnak rájuk, hanem hogy bennük tökéletesen működik ez a fajta világlátás.
A másik, a technikai megvalósításra való alkalmasság. Biztos van jó ellenpélda rá, de én elengedhetetlennek tartom az erős rajzi alapot, hogy a leginkább egyszerűsített megjelenítés is a bonyolultból legyen lebontva. Minél egyszerűbben fogalmazódik meg valami, annál fontosabb, hogy nagyon pontosan tükrözze, és sűrítse mellé az ábrázolt összetett jelenséget.

Szerintem egyfajta rajzi következetesség, ami megalapozza a megjelenés minőségét. Nem tartom rossznak, ha valami „elrajzolt” egy mesekönyvben, ha érzem a tudatosságot és a következetességet mögötte, és létrejön egy sajátos, harmonikus képi világ.

Ez a két fent leírt tényező nagyjából csak az alapot biztosítja, ahonnan el lehet indulni a minőségi gyerekkönyv illusztráció irányába, és nagyon sok összetevője van még ezenkívül. Pl. az egy-egy illusztráció előkészítésébe fektetett energia – erre hirtelen két nagyon jó itthoni példa jut eszembe: Takács Mari nemrégiben írt egy bejegyzést arról, hogy hogyan készült a Mesék az élet csodáiról című könyve. Könyvtárba járt, összegyűjtötte a könyvben szereplő különböző népek olyan motívumait, amiket fel tudott használni.
A másik Szegeti Katalin, akinek minden képén minden apró részlet saját történettel rendelkezik, és hihetetlen sok ponton reagál az egész történetre, amit illusztrál. Ezek olyan finom háttérmunkák, amik egy összhangot teremtve láthatatlan módon működtetik az összhatást.

De egy gyerekkönyv illusztráció igazán minőségivé akkor válik, ha jó helyre kerül. Ami azt jelenti, hogy szükség van egy felelősen gondolkodó kiadóra, aki a jó szöveghez a legalkalmasabb rajzolót megtalálja, egy jó grafikusra / tipográfusra, egy szépen és pontosan dolgozó nyomdára, és egy jó kommunikációra, ami segíti a résztvevőket, hogy a közös ügy érdekében mindenki a leghatékonyabban dolgozhasson.

2. Te mi alapján választod ki a jó gyerekkönyvet, illusztrációt?

Egyelőre, miután csak a magam részére vásárolom, inkább az illusztrációkat figyelem. Valahogy úgy működik a kiválasztás, hogy ha hat rám a könyv, valami miatt megfog, akkor elkezdem kutatni, hogy mi az, ami foglalkoztat, ami miatt érdekesnek tartom, és ha úgy érzem, hogy következetesen végigvonul a könyvön ez a jellemző, akkor nagy eséllyel hazaviszem, vagy attól kezdve számon tartom, hogy ezt még majd be kell szereznem.
Sok minden hathat ilyenkor, a részletek finomsága, a grafikusság, a nagyon laza, spontán vonalvezetés, a nagyon hiteles, őszinte képi világ, amin érezhető egy saját íz, vagy a rajzi humor.

© Agócs Írisz

3. Melyik a kedvenc saját magad, illetve más által illusztrált könyved, és melyik az, amit szívesen elkészítenél?

A legnagyobb kedvencem pár éve Oliver Jeffers: Lost and Found című könyve. Oliver Jeffers ír festőművész. De a gyerekkönyvei mégsem festőiek, hanem pont arról szólnak, hogy hogyan lehet a lehető legegyszerűbben kifejezni nagyon sokat. Engem ez lenyűgöz.
A kedvenc képem a könyvön belül is, amikor egy galamb és egy pingvin áll egymással szemben, alig egy-két foltból áll az egész, pálcika lábak, pont szemek, és mégis minden benne van, két olyan távoli világ, aminek az ábrázolt pillanatban úgy tűnik nincs közös találkozási pontja.
Nem tudok betelni ezzel a képpel. Ahhoz, hogy egy ilyen egyszerű ábrázolásmóddal megfogalmazott illusztráció ennyit adjon, nagyon nagy tudással kell rendelkezni.

Saját illusztrált könyv: Az év végére készül majd el Tandori Dezső Medvék minden mennyiségben című könyve, amit a Pagony kiadó az én illusztrációimmal ad ki.
Ez azért is a kedvenc könyvem, mert a képek eredetileg nem felkérésre készültek.
Régóta rajongok Tandori Dezső medvés verseiért, és csak a saját boldogságomra, a szövegek kényszerítő ereje miatt festettem medvéket az egyes versekhez. Ezek a medvék saját életet kezdtek élni, kiállításokra hívták őket, felbukkantak itt és ott, majd a Pagony szerkesztője, Kovács Eszter felvetette, hogy keressük meg vele Tandori Dezsőt, és legyen egy új kiadása a könyvnek, hisz a korábbi kiadásokból már nem lehet kapni sehol sem – ami nem véletlen, mert tényleg fantasztikus versekről van szó.
Így, ha minden jól megy, olyan illusztrációk jelenhetnek meg, amik száz százalékig belülről jött, ösztönös rajzi reakciók egy szövegre, és se könyvtechnikai korlátok, mint méret, margó, stb., sem kiadói vagy szerzői igények nem befolyásolták az elkészült képeket.

Két dolog jutott hirtelen eszembe, hogy mit készítenék szívesen: az egyik tartalmi szempontú vágy.
Nagyon várom, hogy Havasi Attilának megíródjanak a manócskás versei, és rajzolhassak hozzájuk.
Ezeket akkor is megrajzolom, ha nem születik könyv belőle. Vannak olyan szövegek, amik nem hagynak nyugodni, amíg nem kerülnek rajzlapra, és a Havasi Attila versek nagy része ilyen. 🙂
A másik, amit technikai megvalósítás szinten vágyok, hogy egyszer csinálhassak olyan könyvet, amiben csak cerkarajzok vannak, nagyon-nagyon kevés színnel, néhány akvarell folttal. Nem tudom, hogy itthon lesz-e olyan pillanat, amikor egy kiadó vállalhat-e ekkora kockázatot, vagy talán nem gyerekeknek szóló könyv lesz, mindenesetre nagyon szívesen csinálnék egy ilyet.

A második részben Cserháti Hajnalka (Ojni) és Pásztohy Panka gondolatait olvashatjátok.

További cikkek, érdekességek, és gyerekirodalmi híradó a „Kétszögletű egyenes” gyerekirodalmi blogon.

www.kismamatitkok.hu – Légy jó anya, és maradj jó nő!

HOLNAP indul az ingyenes, online SZUPERMAMI minitanfolyam, amiből kiderül, hogyan lehetsz odaadó anyuka, ugyanakkor kívánatos feleség! Regisztrálj most, mert a tanfolyam teljes anyagához (cikkek és videók) csak feliratkozott olvasóink jutnak hozzá. REGISZTRÁLOK a Kismamatitkok.hu weboldalra, egyidejűleg feliratkozom a hírlevelekre és az ingyenes, online SZUPERMAMI minitanfolyamra!

Kezdő anyukák oldala