Görög Parlamenti juttatások és bérek 2010-ben

Ahogyan a november 4.-i „A görög válság története, III. rész – bérek, munkanélküliség” c. postomban ígértem, jöjjön egy érdekes tanulmány a görög parlamenti képviselők juttatásairól. Vegyetek be előre egy nyugtatót, jól jön majd mire a végére értek.. A fenti cikk kivonata, melyet saját fordításomban lehet a továbbiakban olvasni, több helyen megtalálható, pl. ITT is, de elég a görög címre rákeresni, ki is ugrik a gugliban több helyen, nem is csoda, mert egyszerűen vérlázító! N. Vafiadis újságírót a  cikk megírása után menesztették a  Kathimerinitől, cáfolva azt, hogy ennek köze lenne a cikkhez.

Részletek N. Vafiadis elemzéséből a görög Parlamenti képviselők juttatásaival és béreivel kapcsolatban 2010-re, megjelent a Kathimerini folyóirat 382-s számában, 26/09/2010

• 42,5 millió euró büdzsé a bérekre, juttatásokra

• az átlag havi bér 10.000 euró

• 50% -át a fenti összegnek adóztatják, a másik rész hozzáadódik az esetleges más jövedelemhez és azzal együtt adózik

• a nyugdíjas parlamenti képviselő, a feleségek, elhalálozott p.k. lányai és egydülálló női p.k. juttatásai 35 millió euró

• 4,3 millió euró nyugdíjak kifizetése

• p.k. nyugdíj megszerzéséhez 4 év p.k. munka szükséges

• akiket 1993 előtt választottak be először, 55 évesen mehetnek nyugdíjba

• a 65 éven felüli p.k. a nyugdíjon kívül képviselői végkielégítést is kapnak

• mobiltelefon, 200 euró-ig szerződéssel

• 8 vonalas telefonvonal, 12.000 euróig

• személygépkocsi parlamenti leesing szerződéssel

• ingyenes elszállásolása a vidéki képviselőknek a fővárosban (70 eur/éj)

• parlamenten kívüli irodahelyiség, felszerelés, postai ingyenesség, ingyenes utazás buszokon, vonaton, hajókon, 52 ingyenes oda-vissza repülőjegy a képviselő székhelyéből a fővárosba, hogyha ez több mint 200 km Athéntől.

• Kamat nélküli kölcsönök felvétele a parlamenti kasszából és alacsony kamatú kölcsönök a bankoktól

• minden p.k.-nek van 4 közszférához tartozó asszisztense, valamint egy tudományos munkatársa, akit a Parlament fizet.

A volt miniszterelnököknek és a volt Parlamenti elnököknek a Parlamenten belül iroda van biztosítva, akkor is, ha nem választották meg őket újból képviselőnek, mint amilyen Kostas Simitis esete. A tanulmány megírásának idején, a legszebb, legnagyobb és legvilágosabb irodát, mely csodálatos kilátást nyújt a volt Királyi Parkra, a volt miniszterelnök, Kostas Karamanlis biztosította be magának.

Az egyedüli görög állampolgárok, akik párhuzamosan második nyugdíjat is kaphatnak, az egyik a képviselői, a másik azután a szakma után, amivel foglalkoztak – hogyha nem a közszférában dolgoztak. Ugyanakkor 3 (!) párhuzamos nyugdíjat is kaphatnak, ha az előzőeken kívül szakszervezet tagok, polgármesterek vagy prefektusok voltak.

Az állami logisztikai irodától kapott információk alapján, a 2010-2012-s időszakban kb. 80 millió euró juttatás megy még a nyugdíjas parlamenti képviselők zsebébe, ezt az összeget visszamenőlegesen követelik (!!!), az ügyészek 80%-s visszamenőleges béremelései miatt (a cikk írásakor már meg is kapták a 25%-t, a maradék 75%-t 2011 májusában). Ez egy megszokott gyakorlat, hogy mikor az ügyészek béremelést kapnak, akkor a nyugdíjas parlamenti képviselők is követelik ugyanazt visszamenőlegesen, majd miután megkapják, az ezzel arányos béremelést kiterjesztik az aktív p.k.-re is.

• 1.340 fő állandó Parlamenti hivatalnok

• 1.200 kőszférai bedolgozó és tudományos munkatárs

• Őszbérek: 106 millió euró. Mindannyian plusz 2 havi bért kapnak, melyet nemrég beolvasztottak juttatásként az alapbérbe.

• a friss parlamenti dolgozó, aki befejezte a kötelező kiképzést (pl. lehet az takarítószemélyzet is) 1.900 euró net havi kezdőbért kap

• Még azok is fel vannak mentve a kötelező TB nyugdíjalap hozzájárulástól akiket 2011 után vesznek fel

• 28,5 munkaév után jogosultak nyugdíjra és a TAYB-tól (a parlamenti nyugdíjalap) végkielégítést kapnak nyugdíjba menetelükkor. A végkielégítés összege 2 havi bér minden munkaévre (kb. 100.000-150.000 euró egy személyre). A TAYB saját bérlésében vannak a Parlament területén működő szolgáltatások (vendéglő, vegyesbolt, Nemzeti Bank fiók, stb.), valamint az ő joga  a parlamenti papír újrafelhasználása.

A parlamenti fizetéslistán van még 74 speciális őr, valamint havi juttatást kapnak a rendőrök is, akik a Parlamentet őrzik.

Az utolsó 5 évben, az állandó szerződéses Parlamenti Hivatalnokok száma megduplázódott, mindkét fő politikai párt beleegyezésével. A legtöbb hivatalnok a parlamenti képviselők, egyéb politikusok, rendőrök, ügyészségi hivatalnokok rokona, de arra is van példa, hogy volt politikus „dolgozik” hivatalnokként a Parlamentben, mint pl. a volt euró parlamenti képviselő, Manolis Mavromatis. Nyílt titok az, hogy nem jár be mindenki dolgozni, mert egyszerűen annyian vannak, hogy nincs hely mindenkinek. A cikk írója szt. amikor ő ott járt és várakozott, megtapasztalhatta, hogy abban a pillanatban, ahogy valaki felállt és kiment cigarettázni, rögtön valaki a helyére ült egy, a Facebook-on állandóra leragadt képernyő elé.

• Az óvodás korú gyerekek a Parlament alagsorában működő, kitűnően felszerelt és működtetett óvodába járnak, a volt Királyi Kertre néző oldalon. Mivel ez már nem elégséges, a cikk írásakor már előkészületek folytak a második parlamenti óvoda átadására, mely egy – a Kultúrminisztérium által a Parlamentnek átadott, Plaka-beli épületben lesz

• A kitűnően felszerelt, 9 edzővel és szaunával felszerelt parlamenti gym-ben tornászhatnak (Μητροπόλεως 1 és Φιλελλήνων), a parlamenti képviselőkkel, a tudományos munkatársaikkal és parlamenti hivatalnokokkal együtt

• Saját parkolóhellyel rendelkeznek a Parlament alagsori garázsában

• Minden választási kampány előtt új hordozható számítógépet kapnak a Parlamenttől

Amikor először nyilvánosságra kerültek a parlamenti dolgozók juttatásai és nagy lett a felháborodás, az előbbiek a 70 újságíróra kezdtek mutogatni, akik a parlamenti hírekkel foglalkoznak.

„Tisztelt elnök, ezek az oroszlánok nem elégedtek meg azzal, hogy állami vagyonhoz tartozó juttatást kaptak, amikor saját, őrzött parkolóhelyre jogosultak a parlamentben, nem elégedtek meg azzal sem, hogy személyes labtopot kaptak, melyet a keményen dolgozó és a gazdasági szigorítások által sújtott görög adófizetők pénzéből fedeztek” – írja nyílt levelében Fillipos Petsalnikos felé az „Εργαζόμενοι εν δράσει” érdekvédelmi szervezet („Dolgozók akcióban”)

• Őszdolgozók száma kb. 100 személy

• Költségvetés 2010-re 6 millió euró

• Nézőközönség 0,3%

Nem került megválaszolásra az a kérdés, hányan az itt dolgozó újságírók közül dolgoznak be más TV adókhoz Parlamenti témákban.

• Ha egy képviselő igazolatlanul hiányzik több mint 5 havi gyűlésről, vissza lesz tartva az 1/30 rész a havi fizetéséből. A gyakorlatban azonban, annak ellenére, hogy a legtöbb törvényjavaslat üres székek előtt van megszavazva, egy fityinget nem tartottak vissza soha senkitől. „Nem voltak túlkapások a hiányzásokat illetően” – informálta a cikk íróját az általános titkár.

• Semmiféle ellenőrzés nem történik ami a képviselők vagyonát illeti (megj. a „pothen eshes” törvénynek megfelelően), de a bankletétjeikben sem, a részvényeket pedig nem lehet ellenőrizni, hisz névtelenek

• a parlamenti képviselők törvénybe ütköző cselekedeteit expressz gyorsasággal törlik el

• A sérthetetlenségi jogot élvező p.képviselők bármilyen polgárjogilag és büntetőjogilag törvénybe ütköző cselekedetei, büntethetetlenek. Jellemző erre az az eset, amikor polgár feljelentette a képviselőt zsarolásért, de végül az állampolgár került börtönbe, mert a képviselő visszafordította a feljelentést. A képviselőt, aki a sérthetetlenségi jogot bírja, soha nem bírálták el.

Az állam alkotmányának és a Parlament szabályainak megsértése mindennapi jelenség. Jellemző, hogy az első megsegítő csomag referendumja törvényjavaslatként lett megszavazva, mely procedúrához csak 151 képviselő szükségeltetik, és nem nemzetközi szerződésként, melyhez 180 képviselő szükségeltetett volna. A megszavazása másnapján, adalék lett újból megszavazva, melynek alapján, a kölcsön-szerződések az aláírásuk pillanatától érvényesek, és nem kell az érvényességükhöz a Parlamenti képviselők szavazata. Az alkotmány kiköti, hogy semmiféle adalék/kiegészítés nem tárgyalható, hogyha nincs kapcsolatban az eredeti törvényjavaslat témájával.

1840-ben épült Ottó bajor herceg kastélyaként. Fehér márvány mindenhol, még az elő-udvarban is, ahol a miniszteri limuzinok parkolnak, fa és bőr, kézzel szőtt szőnyegek, eredeti festmények, melyeket az utóbbi években szereztek be különféle aukciókon, miközben az ország gazdasága süllyedt.

A legnagyobb mozgás az épületben a kávézónál észlelhető, főleg a dohányzók termében és a bankautomata előtt, mely a Nemzeti Bank fiókjánál található, itt állandó a sor.

Annak ellenére, hogy a szakadék a különböző pártok és politikusok között áthidalhatatlannak tűnik, a folyosókon mindenki mindenkivel barátságosan társalog.

Bizonyos mozgás észlelhető a plénumban, csak hogy valami legyen, és a fizetéses gyűléseken ahol 246 eurót kapnak egy gyűlésért. Azon kevesek akik részt vesznek a gyűléseken, egyáltalán nem figyelnek oda a beszélőre és egymás közötti viccekkel, valamint más ügyekkel kapcsolatos mobil-telefonálásokkal töltik az időt, miközben kávét szürcsölgetnek.

De miért is ne, hisz a politikai pártokat nem érinti a gazdasági válság, mint ahogy azt bebiztosította a közelmúltban az a kormányzói határozat, mely 30%-l növelte meg az éves állami támogatásukat, így az eredeti 37 millió euróról 2010-ben eléri a 49 millió eurót. Összességében véve a politikai pártok 36 millió euróval tartoznak a görög államnak és 245 millió euróval a bankoknak.