4. Koraterhességi tünetek a valóságban

Anya ugyebár összeolvasott mindenfélét a kora terhességi tünetekről, miközben rájött, hogy ezen tünetek után csak akkor nyomoznak a potenciálisan várandós nők, amikor még semmi sem biztos. A koraterhességi tüneteknek akkor van jelentőségük, amikor még nincs elvégezve terhességi teszt, amikor még nem késik a havi vérzés, a gyermekre vágyó nő viszont figyeli önmagát, hiszen azt mindenki tudja, hogy a terhességet meg lehet érezni.

Vagy mégsem?

Anya ismer olyan nőket, akik hónapokig nem vették észre, hogy kisbabát várnak. Vannak, akiknek annyira rendszertelen a menzeszük – bár ezt manapság progeszterontartalmú krémmel könnyű kezelni, már ha valaki eljut addig, hogy felismeri, hogy az össze-vissza menzesz az nem normális -, hogy fel sem tűnt, hogy kimaradt egy-két-sok alkalom. Néhány hónap múlva meg hatalmas rúgásokkal jelzett a pocaklakó, hogy „Hé, küldj már le egy kis almalevet!” – talán emlékszel még a Ni csak ki beszél? című film klasszikus jelenetére.

Vannak olyanok is, akik babával a pocakban is rendszeresen menstruáltak, és majdhogy nem a szülés előtti pillanatban derült ki, hogy itt bizony valaki a világra kívánkozik.

Szóval, egyáltalán nem egyértelmű az, hogy a terhességet meg lehet érezni, még többedik gyereknél sem. Mint meséltem, Anya kétszer is azt hitte az elmúlt két hónapban, hogy terhes, de csak nem volt az. Aztán mikor meg beköltöztem, alig akarta észrevenni :).

Anya talált egy remek listát arról, hogy mik a leggyakoribb terhességi tünetek:

Remekül összeszedett cikk, és ha babát tervezel, érdemes elolvasnod akkor, amikor még csak reménykedsz, meg akkor, amikor már tutira beköltözött a te pocakodba is az egyik kollégám :).

Ég és föld a két hozzáállás, majd meglátod. Amikor csak reménykedsz még, akkor az összes jelet észreveszed magadon, amikor pedig már biztos vagy abban, hogy terhes vagy – mert a teszt, vagy laborvizsgálat, vagy UH megerősítette -, akkor már rájössz, hogy igazából alig néhány tünet igaz rád.

Kora terhességi tünetek Anyánál, így az 5. héten:

1.)  A cicik óriásira nőttek – szinte kétszeresére – és csak melltartóban érzi komfortosan magát, mert az a helyén tartja, és az érintésektől is óvja. Nemcsak érzékenyek és feszülnek a mellei, hanem rendesen fájnak, de nemcsak a cicik területén, hanem a hónaljban is. Az egyik ászanát a szokásos jógagyakorlatok közül nem is tudja elvégezni Anya, mert nem bír hasra feküdni.

2.) Hüvelyváladék egyértelmű megjelenése. Anyának ezzel sosem volt gondja, de most tisztasági betét után kiált a helyzet. Nincs viszketés, kellemetlenség, de a jelenség abszolút egyértelmű. (Nahát, magzat létemre milyen választékosan tudok fogalmazni :))

3.) Csípőfájdalom! – Anya minden terhességénél – így ennél is – a kezdetektől jelen lévő tünet: már most, a terhesség elején elkezdett tágulni a csípője, amit lehet érezni, enyhe fájdalom, mozgásra való érzékenység formájában. Anyának olyan érzése van, mintha óvatosabban kellene mozognia, így nem erőlteti a hosszas gyaloglást, vagy az egy helyben ácsorgást.

Nagy tesómmal a következő tünetei voltak az 5-6. héten, még az előzőekhez pluszban:

1.) Aluszékonyság – Anyának olyan alacsony volt a vérnyomása, hogy a védőnő szerint nem is volt nyomás… Állandóan aludt volna, meg is tette, amikor csak lehetett 🙂

2.) Egész napos émelygés – Semmi hányás, semmi extra, csak egyfajta rossz közérzet, ami egyértelműen a gyomorból indult. Ez a 13. héten szűnt meg, fokozatosan eltűnve.

Nagyon nagy tesómmal szinte semmilyen tünete nem volt a terhesség elején, ezt Anya mai napig a fiatal korának tudja be, meg persze annak, hogy Nagyon nagy tesóm lány, és nagyon jó baba volt (születése után is).

Anya sosem volt kívánós a terhesség elején – most sem az -, de a második trimesztertől már igen!

Nagyon nagy tesómmal, 18 évvel ezelőtt hagymát evett hagymával, de valami brutális mennyiségben, amit némi szalonnával öblített le.
Nagy tesómmal, 5 évvel ezelőtt gránátalmát és rántott húst evett egyfolytában.

Hogy velem mi lesz? Mit fogok szeretni? Még nem döntöttem el 🙂

„Hé Anya! Küldj már le egy kis limonádét! Megszomjaztam a nagy blogolásban!”

A Baba