Újévkezdő terülj terülj asztalkám

Nehéz év vége és nehéz év kezdete. Azért a görögök mindig megadják a módját az ünneplésnek és a legfontosabb minden ünnepkor, az ünnepi étkek, ünnepi asztal elkészítése. Hihetetlen sokszínű és sokfajta a görög konyha, ezt azonban csak az tapasztalhatja meg, aki, mint én, sok sok éven át velük él, az egyszerű turistának szinte lehetetlen ezekbe belekukkantani. Mivel a különféle vidékek történelme egészen eltérő egymástól, ezért a konyhában is óriási különbségek vannak.

Jöjjenek hát a képek és az újévi kívánságom, asztalunkon mindig legyen elég ennivaló!

Elöl a virslis kifli, amit én készítettem, mellette a jellegzetes „tigania” disznóhúsból, mellette két kistányér „dip”  (mártogatós) rockfort sajtból, a hús előtt házi balzsamecettel készült vegyes káposztasaláta.

Aztán jobbról balra, a fenti képen elkezdett irányt megtartva: tejszínes krumpli sütőben, mellette póréhagymás kolbász (észak Görögországi jellegzetes karácsonyi eledel), aztán az én kalácsom, ami az újévi „vasilopita” szerepét tölti be és egy érem van benne eldugva, mellette a 2012-s feliratú „salate de beuf” amit ugyancsak én készítettem és a modern salátástálat ajándékba hoztam a háziasszonynak, a kalács mellett egy jellegzetes észak Görögországi étel, aminek a nevét ötször megkérdeztem, de ötször elfelejtettem. Ez kb. 5 fajta húsból készült hideg eledel, leginkább a kocsonyához közelít az állaga.Aztán a három pita, illetve rétesek: darált húsos, csirkehúsos és sajtos (tiropita). Mellettük a túlsó oldalon pedig kocsonya.

Mindezek mellé a házigazda sütött egy adag házikolbászt is. Finom gyenge vörösbort iszogattunk, hogy csússzanak az étkek és beszélgetve, tárt karokkal és reményekkel fogadtuk az új évet!