Kolozsvári rakott káposzta görögösen (Παστίτσιο από λάχανο-ουγγρική κουζίνα)

Ez egy nagyon jellegzetes erdélyi étel, melyet némely helyen kolozsvári káposztaként, néhol erdélyi rakott káposztaként ismernek. A lényege és jellegzetessége a savanyú káposzta, disznópörkölt és tejföl. Én most ezt az ételt görögösítettem, vagyis az itt fellelhető és általában használt alapanyagokból készítettem. Készíthettem volna úgy is, ahogyan mi otthon Erdélyben, de… a savanyú káposztát rajtam kívül senki nem eszi, pedig lehet kapni Athén központjában, de akár én is savanyíthatnám. Tejfölt is lehet kapni a nagyobb bevásárlóközpontokban, de azt sem szereti senki rajtam kívül. A disznópörköltet szeretik, viszont ma a gyerek ételével akartam párosítani, ami darált húsos tészta volt, így darált hús került bele, kicsit másképpen elkészítve, mint ahogyan általában szoktam. Eleinte több tálat előszedtem, de végül egy magas, 20 cm átmérőjű jénai tálban sütöttem meg. Nem mondom, hogy nem babráltam vele órákig, de nagyon élveztem. Olyan rég nem készítettem valami otthonit! Ahhoz képest, senki nem volt hajlandó megkóstolni sem, pedig nagyon finom volt. De sebaj, maradt nekem holnapra, a többiek meg egyék a darált húst tésztával, abból is maradt.

Egy fél káposztát használtam fel ehhez a jénai tálhoz. A káposztát vékonyra vágtam („sarvaltam” erdélyiesen), majd nagyon kevés olajra tettem, egy nagy, magas lábosba, amibe befért. Lefedve, közepes tűzön hagytam párolódni. Néha ránéztem, a vége fele sóztam. Mikor már majdnem kezdett odaégni az alja és szépen összeesett, valamint ízre is jó volt, lezártam alatt a tüzet, bőven megszórtam oregano-val (az erdélyi csombor helyett) és borsikafűvel. Borsikafűt itt is lehet kapni, thrumpi a neve. Kóstolgattam, hogy jó legyen.

Fél kg marha-darált húst elkészítettem egy másik fazékban. Egy hagymát, 1 cikk fokhagymát, fél db sárga paprikát, 1 sárgarépát összemixeltem. Ezt forró olívaolajon megüvegesítettem, majd hozzáadtam a darált húst, ezt is kavargattam amíg kifehéredett és már nem állt fent a veszélye annak, hogy becsomósodik. Tettem hozzá egy babérlevelet, 1 kk sót, 1 kk piros paprikát, 1 konzerv paradicsomot összemixelve, kb. 200 ml vizet és hagytam fél órát főni. Ekkorra éppen csak jó szaftos maradt, lefőtte a levét.

Tegnapról volt egy mélytányérnyi főtt rizsem, így nekiálltam összeállítani az ételt.

Erre jött a darált hús.

..majd a másik réteg káposzta.

Készítettem egy besamel krémet: ehhez a tálhoz bőven elég fél liter tejből. Így szoktam: egy darab vajat (kb. 4-5 dkg) felhevítek és hagyom gyöngyözni picit egy lábosban, ehhez 3 csapott ek lisztet teszek és egy keveset keverem a tűzön, addig, amíg egy rózsaszín rántást kapok. Ezt felöntöm a 1/2 l tejjel. Igaziból forró tejet javasolnak, de én hideggel szoktam. Megtörténik, hogy néha becsomósodik, ekkor a botmixerrel vagy a kismixeremben gyorsan krémesre kavarom, még mielőtt felfőne. Majd a krémet felfőzöm és hagyom pár percig főni, de végig kavarom, nagyon hamar odaéghet! Mikor kész, lehúzom a tűzről, adok hozzá csipet sót, 1 kk őrölt szerecsendiót, kevés borsot, keverés mellett kicsit kihűtöm. 2 tojássárgát adok hozzá, úgy, hogy előbb a sárgákat elkeverem, aztán fokozatosan adom hozzájuk a meleg krémet és keverem. Mikor már szépen átforrósodott, beleöntöm a sárga masszát a krémes fazékba, alaposan összekeverem. Szoktam sajtot is reszelni bele, egy maréknyi ehhez a mennyiséghez elég, nem kell annyi, hogy elnyomja majd az étel ízét. A kész besamelt szépen egyenletesen az ételre kell önteni.

Én szépen ki is díszítettem, apróra vágott petrezselymet szórtam rá és a hűtőben szomorkodó olívabogyókat is rátettem.  200 fokon szép pirosra sütöttem. Nagyon finom volt és bánhatják a makacsok, hogy nem ettek belőle:)