Garnélás tészta (Καραβιδογιουβετσάδα )

Ez a magyar elnevezés teljesen helytelen erre az ételre, de ennél jobbat nem találok. Kezdjük azzal, hogy a görögül karavida-nak nevezett állatot magyarul mi garnélaráknak hívjuk, nem tőrödve azzal, hogy ez inkább a rákfajták családjába tartozik, hisz erős ollói vannak. A kis méretű garnélaráknak nincsenek ilyen metszőeszközei. A magyar nyelv mindkettőre a garnélát használja, görögben a kicsik a „garides” néven, míg ezek a nagyobbak és ollóval rendelkezők, a „karavida” néven ismertek (Havskrafta (Svédország)). A karavida tehát a garnélafajtákhoz van sorolva. A világon több mint 800 fajtát tartanak számon, ezek két nagy családja az édesvízi és a sós vízi garnélák. A sós vízben élők ugyancsak lehetnek meleg vízi vagy hideg vízi fajták. A görög karavida és garnéla nincs a világ elsői közé sorolva, de lehet azért, mert nem is nagyon ismerik az országon kívül, hisz nem exportálnak, nincsen itt annyi a vizekben. Az utóbbi években a túlhalászás miatt ez a tengeri állat is veszélyeztetve van. Sajnos nem csak fogyasztás céljából történik a halászása, hanem azért is, hogy csalinak használják fel. Édes, ízletes húsát minden tengeri hal szereti, egyike a legjobb csaliknak.

A szigeteken többféleképpen készítik, Samos szigetéről származik a következő recept, melynek alapján a mai ebédünk készült.

Hozzávalók:
– 10-11 db. karavida
– borospohárnyi olívaolaj
– marék petrezselyemzöld, nem túlságosan apróra vágva
– 2-3 közepes hagyma, nem túl apróra vágva
– 2 hosszúkás Florinai pirospaprika kockázva
– 2 közepes zöld paprika kockázva
– 2 leveseskanál paradicsompaszta (nyáron 2-3 friss paradicsom turmixolva)
– 2 kiskanál tengeri só
– 1/2 kiskanál cukor
– kb. 2 l víz
– 1/2 kg spagetti makaróni

Először a karavidákat folyó víz alatt leöblítjük és azokat, melyeknek a hasán moszat van, megtisztítjuk. Én ehhez a konyhai, hosszú nyelű kis kefémet használom, finoman megsúrolom őket, amíg a moszat lejön a hasukról. Ezután leszedjük mindegyikről a két hosszú, piros bajszukat. Az igazán friss karavidákat még élve árulják, így ne ijedjünk meg, ha mocorognak a kezünk alatt. A sütőt 200 fokra előmelegítjük.

Az olajat megforrósítjuk, megfuttatjuk rajta a hagymát, fehéredésig kevergetjük. Hozzáadjuk a paprikákat, hagyjuk kicsit összepárolódni, majd a tetejükre tesszük a megtisztított karavidákat. Finoman és vigyázva összekavarjuk, majd pár perc múlva hozzáöntjük a vizet, melyben előtte feloldottuk a paradicsompasztát.

Hozzáadjuk a petrzselyemzöldet és megvárjuk, hogy felfőjjön.

Miután felfőtt az étel, beletesszük a tésztát, majd az egészet betesszük a sütőbe és hagyjuk alacsony fokon (170-180) szépen összerotyogni (lehet hagyni 5-10 perccel többet, mint amennyi a tésztának kellenne ahhoz, hogy al dente legyen). Jó ha időközben egy fakanállal a tésztát belelökdössük a lébe, mert amelyik feljön a felszínre, kiszárad. Samos szigetén hagyományosan kemencébe teszik, alacsonyabb agyagedénybe és jellegzetes íze lesz ettől. Mi otthon úgy is készíthetjük, hogy nem is tesszük sütőbe, hanem miután felfőtt az étel, hozzáadjuk a tésztát és megfőzzük. Nagyon finom, lukulusszi lakoma, főleg hogy a karavida nem egy olcsó eledel, jelenleg 18 eur kilója.

Ágni görög konyhája

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


https://www.hosnok.hu/20ezer/