Ők azok, akikről nem készül címlapfotó, nem nyernek szépségversenyt, nem kapnak díjakat, de még talán diplomát sem. Ők azok, akik egész egyszerűen csak teszik a dolgukat függetlenül politikától, rendszerektől, elismeréstől, nap, mint nap viszik végbe hőstetteiket.
Vida Ági cikke
Az az anyuka, aki egy keresetből lelkiismeretesen neveli 3 gyermekét, ha kell falat festeni megy az óvodába, ha kell, akkor cseresznyét szed, mert van olyan ovis, aki még nem evett idén gyümölcsöt (májusban !), holott neki is 3 saját szájat kell etetni, kevés pénzből. Néha átszalad 200 Forintot kölcsönkérni hó végén, és soha panasz nem hagyja el a száját. Jut ideje a munkára, a gyerekekre, a háztartásra, a kamasz fia szerelmi bánatát vigasztalni és minden nap meleg ételt tenni az asztalra. Ha üzletasszony lenne, azt mondanám, ő az időmenedzsment hősnője.
Az a tanító néni, aki minden reggel egy szatyor zsemlével és kakaóval érkezik az iskolába, hogy az ő óráján ne üljenek éhes gyerekek.
Az a családanya, aki a saját 4 gyermeke mellett még hétvégente eljár gulyást és paprikás krumplit főzni a gyermekotthonba, és a pincéjében gyűjti az adományokat a leányanyák menhelyének: csecsemőruhák, cumik, csörgők állnak zsákszám, a szakadt-törött babakocsikat megjavítja, az ágyneműket megfoltozza és tisztán vasalva viszi a rászorulóknak.
Az a fiatal nő, aki egymaga elment segíteni egy hajléktalan asszonynak faházat építeni, amikor a rádióban meghallotta, hogy valaki bajban van. Ketten építették meg a kis faházat, a két nő közösen, olajkályhát szereltek, kéményt építettek, szigetelést ragasztottak. Vajon hány és hány ember hallhatta a tákolt bódéban élő asszony történetét a rádióban, mégis pont ez a fiatal lány ment el egymaga és kínálta fel a segítségét.
Az a néni a büfében, mindenki „Marika nénije”, aki nem akarja kihúzni a vásárló zsebéből a pénzt mindenáron, nála kérheted a zsömlét két szelet sonkával, több salátával, és ad kölcsönbe is – olyan kedves mosollyal az arcán, hogy kamatostól adod neki meg a hó elején, eszedbe sem jut elsumákolni.
Ők azok, a köztünk élő hősnők, nagymamák, anyák, tanító nénik és takarító nénik, nem kapnak plecsnit a kedves mosolyukért, nem kerülnek fel a celebek listájára, mégis ők teszik szebbé a világot. Néha, ha eszedbe jut, köszönd meg nekik, hogy vannak és teszik a dolgukat!
Vida Ági pszichológus, újságíró. Első honlapja, a Kismamablog.hu 2007. augusztusában indult. Blogja alapján számos kiadó és szaklap kereste meg, melyekben azóta is publikál. Online marketinges tapasztalatait Ági a Gazdagmami.hu oldalon osztotta meg elsőként: az első Gazdagmami tanfolyamon közel 100 elégedett hallgató vett részt.
Kapcsolódó cikkek:
8 thoughts on “Hétköznapi HősNők”
Comments are closed.
Ági,köszönöm! Jó lenne, ha inkább ezekre az emberekre figyelnénk a „megélhetési celebek” helyett 🙂
Megélhetési celebek 😀 Ezt még nem is hallottam ilyen formában, de nagyon találó!
Igen, velük együtt jár a műbalhé, a műdráma, a műérzelmek.
Műanyag világ…
A cikk ihletésére hirtelen eszembe jutottak azok a hétköznapi hősök és hősnők, akikre nagyon felnézek: azok a nők (és férfiak), akik mindennapi, nyolc órás munkájuk és családjuk mellett állatokat mentenek, éjfélkor is orvoshoz viszik a talált, elütött kutyát, majd hetekig-hónapokig ápolják, nem törődve a fáradtsággal és az ezzel járó költségekkel, cumiztatják a kidobott kutyacsecsemőket, gazdit találnak a hajléktalantelepről mentett keverékeknek, évente több száz állatot juttatnak jobb körülmények közé, olyanokat, akik nélkülük talán túl sem élték volna a „hajléktalan” létet… Meg az a fiatal pár, akik saját erejükből, néhány lelkes önkéntes támogatásával létrehozták Magyarország egyik legnagyobb állatotthonát…
Jó is, hogy említed ezt Judit!
Hamarosan kutyát szeretnénk, szét fogok nézni menhelyeken, hátha tudunk segíteni egy kutyusnak így 🙂
A „megélhetési celebek” kifejezés nekem is nagyon tetszik. 🙂
Remélem ezek a HősNők azért keresik az utat a dolguk egyszerűsítéséhez, és a saját lelküket is ápolják időnként… Nagyon nem szeretem az értelmetlen önfeláldozást, ha van jobb megoldás!
Fantasztikus volt ez a cikk! Nemgyozok halalkodni,h. megismertelek titeket gazdag noket, gazdag mamikat, es hetkoznapi hosnoket. Nagyon magaval ragadok az irasaitok!! Koszonet érte. Lenne egy apro kerdesem. Tudnatok a mail cimemre kuldeni par raszorulo otthon cimét, ahol rászorulnak három lánytestvér elhordott, jó állapotban levo ruháinak?? katarina.siketova@stuba.sk koszi!
Nagyon tetszett ez a cikk.
Nem is gondolnánk(gondoltam), hogy mennyire átsiklunk ezeken a dolgokon. Elolvasva ezt a cikket rádöbbentem, hogy mennyire nem tűntek fel ezek az apró dolgok nekem sem:-(
Köszönőm
Igen minden embernek természetesen meg van a saját baja. De igy van az előttem szóló apró cikkekben is,hogy azok a Tanitónénik, egyszerű családanyák, sok elfoglaltsággal járó emberek
sokszor figyelemre méltóbbak lehetnének,de ők pl: nem sztároltatják a családi, vagy egyéb-jótékonyságukat a TV-ben és ezért Ők nincsenek
a nagynyilvánosság előtt elismerve. Ezek pedig
az ország többségében vannak,és teszik a hétköznapi dolgaikat./annélkűl hogy valaki azt nekik meg köszönné/ „Igen az ilyen Asszonyok igen is Hősnők”