Puma bónuszokkal
Főleg azért mert tele van a ruhásszekrényem itt-ott beszerzett apróságokkal, amiket nincs szívem otthagyni a boltban, az alkalmak messze vannak, „csak úgy” rázúdítani pedig nem akarom őket, kitaláltam, hogy minden héten pénteken, a bölcsis hétköznapok lezárásaként kap valami apró meglepit. Hangsúlyoztam, hogy nem mindig műanyag állatot fog kapni, sőt néha csak finomságot, nem is játékot, de múlt héten óriási botrányt csapott, mert egy könyvet adtam oda neki, és hiába van benne tigris is, oroszlán is, sértődött és megalázott volt, hogy nem állatot kap. Nem így most, mikor a régóta vágyott pumát kapta meg. Tényleg hónapok óta mondogatja, hogy nagyon vágyna rá (sehol nem láttunk soha), mindenhol kutattam neki, de sehol nem találtam, mígnem itt a blogban, egy hűséges olvasónk tudtomra hozta, hogy létezik egy számomra ismeretlen harmadik luxusállat-márka is, ami gyárt pumát, rohantunk is érte, hogy az eheti hétvégi meglepi az lehessen. Berejtettem az állatai közé, ott kellett megkeresnie, kár, hogy nem videóztuk le, mert ujjongott, mikor megtalálta.

Ha tegnap este és ma ötvenszer nem mondta el az alábbi mondatok valamelyikét, akkor egyszer sem:
– Végre van pumám!
– Nagyon régóta vágytam pumára!
– Nagyon örülök a pumámnak!
– Jajj, de jó, hogy van pumám!

Tartja a kezében és tíz-húszmásodpercenként ránéz, gyönyörködik benne, nyugtázza, hogy igen, van pumája.

Általában nála 1-2 napig tart egy lángolás, de azt hiszem, ez tartósabb szerelem lesz, legalábbis remélem, ha már ennyit várt rá, én meg ennyit keresgéltem neki.

Szilvi, nagyon köszönjük az infót!!!!! A lelkes érdeklődőknek pedig az érdeklődést.

Este már egyébként előhozakodott vele, hogy még egy hiúzt szeretne, mert „akkor meglenne neki, mindkét hegyvidéki macskaféléje”, de mondtam, hogy ezügyben majd a Jézuska szívét kell puhítgatnia, nálunk kár vele próbálkoznia.

Ráadásként még néhány gyöngyszem az esténkből.

– Ki a kedvenc bölcsistársad?
– Az Ibolya néni.

Lerakott egy széket a szoba közepére, körülötte rohangált (némi sugar-rush-ban).
– Én itt futkosok körülbelül a pumámmal.

Apjával üldögélnek, aki maga elé motyogja, hogy hányingere van, erre hősünk:
– Két inged van és egy bálnád.

Most fekszik az ágyában (de lehet, hogy ül) és énekli a Kalákától a Pumát.

Bobó

Veled is biztosan megesett már, hogy nem volt valamihez önbizalmad.Vértezd fel magad online videószemináriumunkon, hogy soha többé ne kelljen a padlóról szemlélned a világot. Katt ide>>