Palacsintaparty

Az egész ötlet a Nutellából jött, mert itt áll belőle két üveggel a polcon, és egyik nap múlt héten kiszaladt a számon, hogy „Mit kezdünk ennyi Nutellával? Csapni kéne egy palacsintapartyt!”. Kapva kaptunk az ötleten, apropónak itt volt Bobci névnapja, meghívtuk hát a vendégeket (Bobó sorolta hogy kiket), és nekiálltunk palacsintát sütni. Én toltam másfél- , nagymamám és Bálint fél-fél órán át, így a vendégek megközelítőleg két és fél órát vártak három darab palacsintára, ahogy a végén összegeztem a dolgokat.

 

Sebaj, amilyen pocsékul sikerült a múlt hétvégi találkozó ugyanebben a felállásban, annyira nyugis és vidám volt a ma délután. Ki érti ezt?

A tuti palacsinta recept végül utolsó pillanatban apukámtól érkezett, mindenki érzéssel süt palacsintát, na én mennyire tudok érzéssel töltött padlizsánt sütni, annyira nem tudok palacsintát. Pontos adagokra volt szükségem, és végre megkaptam! Be is vált, hibátlan palacsinták születtek.

A palacsinta
 
  • 20 dkg liszt
  • 1/2 l tej
  • 1/2 dl olaj
  • 2 tojás
  • csipet só

Fél óra állás után palacsintánként mokkáskanál olajon forró serpenyőben kisütöttük, kiváló lett.

 

Bobóci örült az ajándékoknak, most épp azt kurjongatja az ágyból, hogy „Hát, az hogy lehet, hogy nem is apróságokat kaptam a névnapomra?!”. Ovi-ügy és Kacagtató könyv érkezett, illetve egy hajtogatós kocka, temperakészlet és krémes. Minden tuti.

 

Így telt Kisbotond névnapja. Jó volt. Most épp a „mindenes dömpere” mellett áll a nappali közepén és kutat egy ugrókötél után…

Bobó