Melyikaza?

Ha hisztizik, ha unatkozik, ha türelmetlen vagy ha utazunk, azzal biztos sikerre mehetünk nála, ha könnyed társalgást kezdeményezünk vele: állatokról.
Kérdezgetni kell, mesélni róluk (mármint nem történetet szőni, hanem elmondani, hogy hol él, mit eszik, milyen családba tartozik, stb.), érdekességekre felhívni a figyelmét és biztosak lehetünk benne, hogy minimum egy óráig nem tudunk majd se telefonhívást fogadni, se néhány szót váltani mással, se elmozdulni helyünkről, annyira leköti ugyanis a téma, hogy addig kell vesézni, míg már az öngyilkosság határára kerülünk és kínunkban legszívesebben elmenekülnénk jó messzire. Az egyik ilyen társalgásunk apropóján született a játék, ami a „Melyik az az állat, amelyik?” névre hallgat. A címe elég beszédes: én körülírom a feladványt, ő meg az esetek 95%-ban kitalálja azt és egy levegővel már mondja is, hogy „Melyik az az állat”, ami azt hivatott kifejezni, hogy leszek szíves a következő találóst kérdést feltenni. Ez is szenzációs, mert amikor teszem azt, az elefántot találja ki, még nem dőlök kardomba, de ma pl. a sasra próbáltam rávezetni (kb: „ragadozó madár, hegyvidéken él, egeret és pockot eszik, éles csőre van”) és némi gondolkodás után rávágta, hogy vércse, ettől azért bennem rekedt a levegő. Ami viszont igazán elképesztő, hogy olyan is előfordul, hogy ő tesz fel nekünk kérdést. Ma pl. hármat is, igaz az egyik némiképp zavarosra sikerült.
Bobó: „Melyik az az állat, amelyiknek hosszú farka van és barna?”
Én: „Ööö…”
Bobó: „A bölény.”
Bobó: „Melyik az az állat, amelyiknek hosszú uszonya van és hosszú szeme?”
Én: „Fúú, hát, nem tudom. Melyikre gondolsz?”
Bobó: „Elfelejtetted. Mama megmondja.”
Bobó: „Melyik az az állat, amelyik zöld és csúszik és hosszú farka van?”
Bobó: „A kígyó”.
Az egy dolog, hogy fel tudja sorolni, mik a hüllők vagy a macskafélék; az is, hogy jó eséllyel helyesen válaszol arra, hogy pl. melyik állat hol él; de az végképp elképeszt, hogy ki tud gondolni egy állatot, aminek aztán elő tudja hívni néhány – adekvát – tulajdonságát és elmondani őket nekünk, hogy aztán megmondja, mire gondolt előzőleg???!!!!! Szerintem zseniálisan jó fej.
PS: Aki unja, hogy vagy hisztériázom a (Botonddal kapcsolatos) gondjaim miatt vagy pedig Bobó állatos ismereteit teszem közzé, az hagyja el a blogteret, mert úgy tűnik erre a két témára szűkültünk.

Bobó

Veled is biztosan megesett már, hogy nem volt valamihez önbizalmad.Vértezd fel magad online videószemináriumunkon, hogy soha többé ne kelljen a padlóról szemlélned a világot. Katt ide>>