Érzelmi stressz oldása, avagy a pozitív vizualizáció
Felmerült egy kérdés az alábbi bejegyzés kapcsán, ahogy ígértem egy külön postban fogom kifejteni, hogy mit értek pozitív vizualizáció alatt.
Az érzelmi stressz oldásának (ÉSO) rengeteg módja van, ezek közül az egyik a pozitív vizualizáció, a gyakorlatot bárki könnyen elvégezheti.
A feladat közben homok-tarkó tartást alkalmazunk, ez azt jelenti, hogy egyik kezünk (mindegy melyik) elől a homlokunkon van, a másik pedig hátul valamivel a tarkó felett, kb. a homlokunkat tartó tenyérnél egy kicsit lejjebb, közben:
1. Hunyd le a szemed, gondolj a stressz okára (pl. konfliktus a pároddal/főnököddel/barátoddal/kollégáddal, stb., vagy félelem a feleléstől, stb.), amikor felelevenítünk egy stresszes szituációt az lehet múltbeli is, de akár jövőbeni is (pl.: tudod, hogy egy hét múlva előadást kell tartanod sok ember előtt).
Gondold át, mit érzel, milyen érzéseid voltak/vannak a felelevenített szituációval kapcsolatban? Félelem, kishitűség, szorongás, aggódás, bánat, bűntudat, szomorúság, harag, düh, felháborodottság, nyugtalanság, stb.? Kineziológiai oldás során kicsit könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen ott az izomtesztelés során azonosítjuk be az érzéseket, azokat is amelyet tudatalatt, vagy testi szinten vannak. Ha valaki otthon végzi a feladatot, akkor az is nagyszerű, ha a tudatos szintű érzéseit be tudja azonosítani. Ha átgondoltad az érzéseidet, semmisítsd őket meg gondolatban valamilyen módon: pl. ráírod egy cetlire az érzéseket, belehelyezed egy dobozba és a dobozt elégeted, képzeletednek csak a fantázia szab határt. 🙂
2. Vegyél egy mély lélegzetet. Gondold végig, hogy milyen tudás, tett segítségével lehetett volna változtatni, jobbá tenni, vagy korrigálni a helyzetet?
3. Most gondolatban még egyszer tekintsd át a helyzetet, de ezúttal építsd be az új lehetőségeket, és képzeletben pozitív haszonnal járó eseményként fesd le a képet.
Miért jó ez? Azért, mert az agyunk nem tud különbséget tenni a valóság és az elképzelt dolgok között. Nem hiszed? 🙂 Mondok pár példát: ha arra gondolsz, hogy beleharapsz egy citromba, ami nagyon savanyú, máris megindult a nyálelválasztásod. Pedig csak elképzelted azt a citromot… 🙂 Vagy egy ismerősöd látott egy szörnyű balesetet és elkezdi mesélni Neked, Te közben undorodva hallgatod, hátadon végig fut a hideg, pedig nem voltál ott, nem láttad a balesetet, agyad mégis ugyanazokat a reakciókat adja, mintha ott lettél volna Te is.
Tehát arról van szó, hogy pozitív vizualizációban átírjuk a történetet (nem az emléket változtatjuk meg), pontosabban az eseményhez kapcsolódó negatív érzelmi töltést pozitívra cseréljük. Bárhogy átírhatsz egy negatív(nak megélt) eseményt, a lényeg, hogy az pozitív és számodra kellemes legyen.
Miért homlok-tarkó tartás közben? Azért, mert stresszhelyzetben nem tudunk gondolkodni („üss vagy fuss” reakció!), a bal agyfélteke átveszi az irányítást, és a vér a hátsó agyi lebenybe áramlik (olyan kifejező a magyar nyelv: „elborult az agyam”, „elöntötte az agyamat a vér”). A Tudatos Asszociatív Gondolkodási terület (TAG) pedig a homloklebenyben található, ha megfogjuk a homlokunkat (gondolj arra, hogy ösztönösen egy-egy nehéz helyzetben hányszor fogod meg a homlokodat 🙂 ) ezzel segítünk, hogy a vér visszaáramoljon a homloklebenybe, segítve ezzel a tudatos gondolkodást, és azt, hogy tudatosan új választásokat tegyünk.
A fenti feladatot egy-egy stresszhelyzet kapcsán többször is elvégezheted. A homlok-tarkó tartás az egyik leghatékonyabb módja a stressz oldásának, és bármilyen helyzetben segít (közben lélegezhetsz mélyeket).
Kineziológia, stresszoldás, önismeret
Célkitűzés tanfolyam: 35 online lecke azért, hogy tényleg valóra válthasd az álmaidat.Jelentkezz most, az árat Te szabod meg! Klikk ide>>