Érzelmi stressz

A stressznek alapvetően két típusát különböztetjük meg: a fizikai stresszt (sugárzás, mérgező anyag, baleset, stb.), és az érzelmi stresszt. Az érzelmi stressz adódhat saját, vagy generációs hitrendszeri blokkokból, a környezet túlzó elvárásaiból, megfelelési kényszerből, bűntudatból, vagy egy olyan élethelyzetből, amellyel nehezen tudunk megbirkózni, stb.
Noha az emberek általában a jelenben keresik a stressz okát, az az esetek nagy részében a múltra vezethetők vissza (primer stressz). Ha a múltban nem tudtunk megbirkózni egy eseménnyel, és arra negatív érzelmi töltéssel válaszoltunk, akkor a jelenben (szekunder stressz) is ugyanezt a válaszreakciót fogjuk adni egy hasonló esemény kapcsán.
Soha nem az számít egyébként, hogy mi történt, hanem az, hogy adott helyzetre hogyan reagáltunk. Egy esemény önmagában mindig semleges, attól lesz pozitív, vagy negatív, hogy az egyén milyen emocionális tartalmat visz bele, hogyan éli meg, azaz milyen a hozzáállása. Elképzelhető, hogy valakinek egy szituáció komoly stresszt jelent, míg másnak ugyanaz a helyzet kihívás, így a stressz hatása akár pozitív is lehet.

Vannak olyan élethelyzetek, amelyek tipikusan stresszkeltőek, ezek közül néhány:
– olyan események, amelyre nincs befolyásunk: háború, katasztrófa, halál, betegségek
– bizonytalanság (megtörténik-e vagy sem?)
– állandósult stresszhelyzet (ez lehet akár munkahelyi stressz), ez általában depresszióhoz vezet
– belső konfliktusok
– akut stresszhelyzet: vizsga, felelés

Melyek azok a tünetek, amelyek arra utalnak, hogy tartós stressz hatás alatt vagyunk?

Ha valaki álmatlanságban szenved, céltalan, nehezen tud koncentrálni, szorong, csökken a szexuális vágya, kevésbé toleráns, gyakori fejfájás gyötri, szinte egészen biztosan tartós érzelmi stressz alatt áll.
Gyermekek esetében kicsit mások a tünetek: az allergia, asztma, emésztési problémák (hasmenés, székrekedés), bepisilés, autoagresszív viselkedés (pl. körömtépkedés) azt jelentik, hogy a gyermek nehezen tud megbirkózni valamivel és ez az állapot állandósult.

Mit tehetünk?

A kineziológiában alkalmazott Érzelmi stressz oldása>>, valamint a korrekciós gyakorlatok (pár tipp ebben a bejegyzésben >>) segítenek abban, hogy elengedjük a múlt stresszéből eredő szorongásokat, ezáltal pozitívan befolyásoljuk jelenünket.
Ha megértjük a múltat, választ kapunk a miértekre (akkor és ott miért úgy viselkedtünk, miért úgy éreztünk), és többé már nem a belső gyermek reagál egy-egy esemény kapcsán, hanem a felnőtt, aki felelősséget vállal jól-létéért, akkor képesek leszünk a jelenben egészen más válaszreakciókat adni, ezáltal kiegyensúlyozottabbá, harmonikusabbá, boldogabbá válni. 🙂

Legközelebb egy esettanulmánnyal jövök! 🙂