Könyajánló – Klontz-Klontz-Kahler –  Gazdagságra hangolva

Miért van az, hogy egyikünk akármihez nyúl, arannyá válik a kezében, a semmiből (és legálisan) képes anyagi jólétet teremteni, másikunk, bár jó képességű és sorozatosan nagyobb pénzösszegekhez jut, valahogy mégsincs pénze soha?

Ez a kérdés elméletben is érdekes, de legtöbbünknek gyakorlati, vissza-visszatérő elgondolkodni valóval szolgál. Hogy mitől nem megy vagy mitől nem megy úgy vagy épp csak annyira… ?!

gazdagsagra_hangolvaKét neves pénzügyi pszichológus dr. Brad Klontz és dr. Ted Klontz közös könyvet írt Rick Kahler pénzügyi tervezővel. Ebben pénzügyi szokásokat elemző felméréseikre támaszkodva, gyakorlati példákkal, esettanulmányokkal igazolva mutatják be a szegényállapotra-jutás okait. De ennél tovább mennek: átadják lépésről-lépésre segédletként, hogyan hangolhatod át gondolkodásod a gazdagságra. Megmutatják, hogyan szabadulhatsz meg az adósságoktól, pénzügyi stressztől és a megtakarítások hiányától.

A legtöbb hasonló témájú könyv ezt ígéri. Aztán valahogy a várt eredmény elmarad. Egyre több a siker, gazdagság receptjét kínáló, titokban súlyos anyagi gondokkal küzdő, bevételeit gazdálni képtelen „milliomos”. És egyre több a könyvekből és tanfolyamokból kiábrándult megoldáskereső.

Annak ellenére, hogy a pozitív pénzügyi mérleg elérésének receptje elemisták számára is logikus: költs kevesebbet, mint amennyit keresel és a különbözetet jövődbe fektesd, sokunk riasztó pénzügyi helyzetben van. Ugyanakkor egyikünk sem mondaná szívére tett kézzel, hogy ne tudná, egy kidolgozott költségvetés segítene a helyes úton maradni, hogy jobban is megnézhetné, mire költi a pénzét és jobban is figyelemmel kísérhetné megtakarításai alakulását.
Tisztában vagyunk mindezzel, mégsem eszerint járunk el. Vajon miért? Ha lazán kezelt pénzügyeink következményei stressz okoznak számunkra, miért nem tesszük meg azt, amiről józan ésszel tudjuk, hogy tennünk kellene?

Az írók szerint azért, mert pénzügyi forgatókönyvek szerint cselekszünk, amely hiedelmek és attitűdök magyarázzák és okozzák irreális reakcióinkat pénzügyi döntéshelyzetekben.  (Magyarul: teljesen mindegy, hogy ezer okos könyvben milyen jó pénzügyi tanácsokat olvasunk.) Ezek a forgatókönyvek gyermekkorunk során alakulnak ki, majd élettapasztalataink fejlesztik, alakítják azokat.

Amennyiben pénzügyi döntéseinkért ezek a hiedelmek „felelősek”, mi pedig felelősek vagyunk pénzügyi helyzetünkért, nincs más hátra, mint tanulmányozni ezen hiedelmeket.

Amit nem lehet megúszni, ha valóban eredményt akarunk elérni, az az őszinte önvizsgálat. Ehhez a könyv elején egy pénzügyi forgatókönyv kérdőívet kapunk. A kérdőív nem rögtön kerül kiértékelésre, hanem az adott válaszaink segítségével a következő fejezetek olvasásakor, mint:

  • A tíz leggyakoribb pénzügyi forgatókönyv, amely tönkreteszi az emberek anyagi helyzetét.
  • Amikor a pénzügyi forgatókönyvek szegénységre ítélnek.
  • Amikor a pénzügyi forgatókönyvek lelki szegénységre ítélnek.
  • Vagyongyűjtést segítő forgatókönyvek.
  • Pénzügyi forgatókönyvek: milyen a családi örökséged?

lassanként rajzolódik ki saját pénzügyi hiedelemvilágunk.

A pénzügyi kórelőzményünk felvázolása után egy ötlépéses terápiát is kézhez kapunk a könyvvel, amelynek segítségével átírhatjuk pénzügyi romlásunkat okozó forgatókönyvünket.

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


https://www.hosnok.hu/20ezer/

Külön fejezet foglalkozik azzal a problémával, amikor párok pénzügyi forgatókönyvei ütköznek, és ez az ellentét konfliktusokhoz vezet. Az erős pénzügyi párkapcsolat kialakításához és az egészséges pénzügyi hiedelemvilággal rendelkező gyermekek felneveléséhez is szolgának az írók tanácsokkal.

A könyv utolsó fejezete hét módszert ajánl, amellyel új, vágyott életformádhoz hozzásegítő pénzügyi beállítottságod támogathatod.
Örültem, hogy végre valaki leírta (kutatási eredményekkel alátámasztva), hogy fittyfenét sem ér önmagunkat egy vágyott helyzetbe képzelni napra nap, ha elmulasztjuk a végeredményhez vezető út állomásainak vizualizálását.

„Tegyük fel például, hogy teniszező vagy és célod egy helyi verseny megnyerése. Ha azzal töltöd az idődet, hogy képzeletben megjeleníted magad, amint jó lábmunkát végzel, erőteljes ütéseket helyezel el, a törzseddel is ráfordulsz a fonákokra, és megfelelően végigviszed az ütéseket, akkor arra ösztönzöd az agyad, hogy a valóságban is megismételje ezeket a cselekvéseket. A kutatások bizonysága szerint, ha az effajta vizualizációt megfelelően végzik, akkor az agy nem tesz különbséget egy bizonyos cselekvés tényleges elvégzése és gondolatban történő elpróbálása között. Ennek eredményeképpen a vizualizáció folyamata javítja képességed a cselekedet kivitelezésére. Ha azonban minden idődet azzal töltöd, hogy elképzeled a kupa átvételét, a tömeg tapsviharát diadalod láttán és az örömöt, amelyet érzel majd, akkor a vizualizáció nem lesz segítségedre a felkészülésben. Ami azt illeti még károdra is lehet, mivel túlzott önbizalommal tölt el.” (Idézve a kötet 184-185. oldaláról.)

Másik kedvencem volt a könyvben még a hiedelmek felsorakoztatásánál, hogy végre valaki leírta, nem azzal a kijelentéssel van a baj, hogy „A pénz nem boldogít.” Tehát, akik ezt gondolják nem szükségszerűen szegénységre ítéltetettek önmaguk által. Nem önmagában kell ezt a mondatot értelmezni, hanem gondolati és valóságos környezetében.
Az, aki szerény jövedelmét csak küszködve tudja beosztani fizetéstől-fizetésig, annak némi plusz pénztől valóban jobbra fordulnának a dolgai és boldogabb, stresszmentesebb életet élhetne. Azonban ha elértünk egy szintet, ahol már kényelmesen gondoskodhatunk szükségleteinkről, akkor boldogságunk többé már nem a birtokolt pénz mennyiségének függvénye. Ha valakinek elég pénze van ahhoz, hogy kényelmesen éljen, de mégsem boldog, akkor valószínűleg magasabb bevételekkel éppúgy boldogtalan maradna.

Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik nyitottak az újszerű megközelítésre, amikor pénzügyeiket kívánják „gatyába rázni”. Azoknak, akik hajlandóak kinyitni a szekrényt és kidobálni onnan az életüket keserítő csontvázakat: pénzügyi káros hiedelmeiket.

Hantos Gyöngyi
http://blog.ladyuser.eu/cikkek – közérthető számítástechnika, IT alapismeretek


A szerző pszichológusok weboldalán ingyenes (angol nyelvű) pénzügyi egészség tesztet tölthetsz ki. Itt találod >>

A témához kapcsolódóan rövid videókat pedig itt nézhetsz a szerzőktől.

Légy te is kreatívabb!

One thought on “Stresszmentes pénzügyek”

  1. A világ egyik leghíresebb oldalának tulajdonosa (craigslist.org) is éppen azt mondta – és a Wikipédia ötletgazdái is ezt vallják -, hogy nem kell mindenkinek a kőgazdagságra vágynia, bőven elég, ha megvan a kényelmes, értelmes élet, a gyerekeink jövője be van biztosítva, és onnantól kezdve a több pénz már teljesen felesleges.
    Mindez abból a szempontból fontos, hogy állandóan arról cikkeznek mindenfelé, hogy egy-egy világhírű weboldal (facebook, twitter, myspace) hány milliárdot ér, és mindenki a létrehozóikat irigyli…
    Pedig van az a mondás, hogy kis gyerek, kis gond, nagy gyerek nagy gond… Ami a pénzre lefordítva: kis pénz kis gond, nagy pénz, nagy gond…
    Csak ezt a szegénység szélén, vagy éppen szegénységben élve, nehéz elhinni. Én azt kívánom, hogy mindenkinek inkább pénz-gondjai legyenek, mint pénztelenség-gondjai 🙂

Comments are closed.