Mitől függ az új év boldogsága?

Már csak fél nap van hátra 2009-ből. Egy kevésbé jó évből. Az átrendeződő gazdaság – kéretik figyelni és kutatni a válságban rejlő lehetőségeket! – miatt sok családban nehezen (vagy egyáltalán nem) köszöntött be a karácsonyi hangulat.
Túltéve (?) magunkat a késve sütött mézeskalácsokon, a kevesebb ajándékon és a kisebb fán, itt az idő boldog új évet kívánni egymásnak. De mitől lesz boldog az új év?

Attól, amitől a karácsony is lehetett volna szebb. Ez pedig nem más, mint a hozzáállásunk, az attitűd.

Felforgatott világunkban, az „értékeket” közvetítő média hatása alatt elfelejtjük a legfontosabb dolgot. Hogy hálát tudjunk adni mindazért, amink van, és ne akarjunk mindent jobbá, szebbé, gazdagabbá tenni mindenáron, ha ráhatásunk kevesebb, mint ami az álmok beteljesedéséhez kell.

Ha mindenki eljutna a tudatosság egy – a HősNők által már ismert és többnyire megélt – szintjére, sokkal több mosolygó arcot láthatnánk magunk körül.
Hiszen ez a tudatosság az alapja a megfelelő hozzáállásnak.

A hozzáállást egy nagyon banális példával szeretném érzékeltetni.

Anyám mindig azt mondta, öltözzek fel rendesen. Utáltam, ha erőltette a pulóvert, szajkózta szükségességét, míg fel nem vettem. Alapvetés: levetkőzni mindig le lehet, nem az a szégyen, ha egy pulcsival több van nálad, hanem ha fázol.

Igen, ez így egy kicsit brutálisan hangzik, de az ő akkori szintjén, a neveltetéséből fakadóan és anyai jóakaratát benne tudva e szavakban – teljesen elfogadható.

Hogy jön ide a hozzáállás?
Hát úgy, hogy e pulóver szálain keresztül nézve a világot minden szebb, jobb lehet.
Ha van pulóvered, már nem kell vacogó fogaid közt szűrve a szavakat átkozódnod a kutya hideg miatt, és a meleg beköszöntével jóleső – hálás – mosollyal teheted el a téli holmik közé.

Ha tudtál venni karácsonyfát? Adj hálát érte, mert sokaknak még faág sem jutott.
Ha volt halászlé, töltött káposzta? Van fogalmad róla, hány embertársadnak nem jutott?
Fedél van a fejed felett?
…

Tudom. Hitelek, rezsi emelkedése, taníttatás.
Mindezt miért? Kiért?

Érted már?

Tudom, hogy nehéz letenni az egész évben felgyülemlett fájdalmat, bánatot, mert esetleg nem tudtál annyit adni szeretteidnek, amennyit akartál.
Vagy mert méltánytalanul bántak veled.

Mi lenne, ha a hozzáállásodon változtatnál, és azt mondanád:

Igen, köszönöm, amit 2009-ben kaptam. A szeretetet, a bántást, a lehetőségeket és bukásokat… Mert minden a javamra van, akkor is, ha pillanatnyilag még nem látom, hogyan használhatom fel az adott tapasztalatot.
Köszönöm, hogy vagyok annyira ép és egészséges, hogy kereshetem a megoldást, és vagyok annyira bölcs, hogy belássam, most ez van, ebből kell a legjobbat kihozni!
Megértettem, hogy a megváltozott körülmények között még inkább keresni kell a megfelelő társakat, de megtalálásuk tőlem is erőfeszítést igényel!
Törekszem a megfelelő hozzáállás kialakítására és fenntartására egészségem, lelki harmóniám és pénztárcám:) érdekében, magam és szeretteim javára.

Boldog 2010-es évet kívánok!
NetAnyu