Kint is vagyok, bent is vagyok

HősNőkblogok Folytathatnám a címet: jajj, de nagyon boldog vagyok 🙂

És én tényleg! Amióta itt a tavasz, no meg kisebb-nagyobb kihagyás után a nyár, ki lehet ülni a kertbe, teraszra, hallgatni a madarak csicsergését, figyelni a természet éledését, beszippantani a nyiladozó virágok illatát, én már köszönöm jól vagyok 🙂

Imádok együtt élni, együtt lélegezni ilyenkor a természettel és egy kicsit kint élni közvetlenül a növények, fák, virágok között.

Mostanában, ahogy véglegesen berobbant a jó idő, reggel 8 óra körül kiülök az árnyas részen kialakított pihenőhelyre a kertbe, viszem a laptopot, meg a reggeli tejeskávét, gyümölcslevet és nekilátok dolgozni. Így a munka egyben feltöltődés is, mert szinte észre se veszem, hogy telik az idő.

Délidőben bejövök, a benti hűvösben tevékenykedek, aztán azon kapom magam, hogy késő délután ismét kint folytatom majdnem sötétedésig. Imádom, nem tudok betelni vele, a csend, nyugalom, madárcsicsergés, na jó néha a környéken dolgozó munkagépek zaja,vagy a fűnyíró hangja, de mégsem a kettes villamos zakatol el az ablakom alatt 🙂

Mindenesetre én imádom ezt a kinti, benti létet. Eszembe jutott, hogy nagymamám, akinél gyerekkorom nyarait töltöttem szinte mindent kint csinált tavasztól-őszig. Volt egy nyári konyhája, ahol sürgött-forgott, a hatalmas diófa árnyékában volt egy kezdetleges kerti konyharésze, mondjuk úgy: egy mai mini kerti grillező amúgy vidékiesen. Ezen a helyen előkészített, felaprított, elrendezett mindent, és a nyári konyhában lévő tűzhelyen főzte az ételeket.

És, ha azt gondolnád legyintve, hogy „ááá! ezt csak kertes házban lehet megcsinálni”, akkor most mutatok a kétkedőknek pár kedvenc képet.

Az első például egy tetőteraszon készült. Imádnivaló 🙂 A legzajosabb várost is feledteti a puha párnák kényelme és látványa. Növények, illatgyertya, ja és lazításként estére finom vörösbor és máris olyan, mintha nyaralnánk valahol.

Aztán íme egy picike erkély, ami éppenhogy pár m2, de mégis hangulatosan berendezhető. Amikor ennyire közvetlen a kapcsolat lakásunk és a külső tér között, akkor érdemes hasonló stílusban berendezni, hogy tényleg olyan legyen, mintha a nappali egy kinti részen folytatódna.

Manapság már tényleg szerves része a terasz és a kert a lakás, ház belső helyiségeinek, érdemes odafigyelni, úgy kialakítani, hogy ott is jól érezzük magunkat. Közérzetünket, hangulatunkat befolyásoló tárgyak, színes textilek tehetik barátságossá azt a helyet,  ami szintén a családi élet színterévé válik.

Márton Anikó

 

Otthon és T-rend

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot

megszorítások
nélkül, ésszerűen?

Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és

spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!

https://www.hosnok.hu/20ezer/

4 thoughts on “Kint is vagyok, bent is vagyok”

  1. El se tudnám képzelni magam egy nagy városban ahol nincs se kert se semmi, ahol ki tudok menni a friss levegőre a természetbe.

  2. Szia, ezzel jómagam is így vagyok, bár éltem pár évig lakásban, olyanban is, aminek még egy picike erkélye sem volt, de nem igazán szerettem. Igaz, hogy van sok park, zöldellő részek, de az mégis más. Nekem a kert, a természet közvetlen közelsége a szabadságot is jelenti, és azt az érzést erősíti, hogy mi emberek is a természet részei vagyunk.

  3. Csodálatos az a nyári hangulat ami árad ebből a cikkből.Különösen megfogott, mert egy ideje társas házban élek, és őrülten hiányzik az udvar, a kert, különösen nyáron.Egy kicsit most én is veled tartottam a kertedbe Anikó!

  4. Szia Zita!

    Köszönöm a kedves sorokat, tényleg olyan örömmel írtam, ami azt hiszem érződik is a sorokból 🙂
    Én viszont megnéztem a Te honlapodat, és írok is Neked emailt :))

Comments are closed.