Létezik a legalkalmasabb pillanat?

Egyszer azt olvastam egy könyvben – reinkarnációval foglalkozott -, hogy a halogatás az egyik legsúlyosabb önsorsrontó tényező az életünkben (Micsoda szó! Önsorsrontó. Minden benne van!).

Hasonlóan súlyos önsorsrontó tényező a saját testünk szándékos rongálása, mint például a dohányzás. (Volt szerencsém olyan anyukákat megismerni, akik vérre menő vitákat vívtak az E adalékanyagokról, hogy mennyire káros, nem káros, közben szinte épphogy csak rá nem hamuztak a babakocsiban ülő gyerekeik fejére…)

Én idesorolom, az önsorsrontó dolgok közé még az „alkalmas pillanatra való várakozást” is.

Ez szorosan összefügg a halogatással, ugyanakkor még talán egy kicsit rosszabb is, hiszen még be is csapjuk magunkat. Úgy teszünk, mintha tényleg akarnánk. Mintha tényleg vágynánk rá. Tudjuk, hogy jó lenne nekünk. De elhisszük, hogy ehhez bolygóknak kell együtt állni, vagy x mennyiségű pénznek kell a bankszámlánkon kamatoznia, vagy el kell érnünk egy bizonyos kort…

Az egyik legfontosabb momentum, amikor leginkább megvalósul egy nő életében a legalkalmasabb pillanatra való várás minősített esete, az például a gyerekvállalás, teherbeesés idejének kérdése.

Bár nem ez a legjobb példa, hiszen ha egy nő gyereket akar, bármire képes :).

De vannak egyéb, remek, időpontra várási esetek:

• A cigiről való leszokás: majd ha tovább emelik az árát, leszokom! (Napeeeersze..)

• A fogyókúra elkezdése: ááá, most nem lehet, jönnek a hosszú hétvégék, majd két hét múlva, hétfőn!

• Életmódváltás az egészség megőrzése érdekében: még fiatal vagyok, nem kell ezzel foglalkoznom. (60 évesen már lehet, hogy már nem lesz olyan hatékony elkezdeni egészségesen étkezni és a rendszeres mozgást felvenni a szokások közé.)

• Önmagunk szeretetének kiépítése: sok a dolgom, majd ha lesz egy kicsit több időm magamra… (olyan sose lesz, csak ha csinálsz magadnak több időt!)

• Anyukánkkal való beszélgetés: majd anyák napján felhívom/meglátogatom.

Igazság szerint minden pillanat alkalmas pillanat. Csak végre el kell hinned, hogy te irányítasz. Ha te úgy érzed, akár csak egy futó pillanatra is, hogy MOST kellene, akkor el ne hessegesd! Nem véletlenül jutott eszedbe ott és akkor. A tudatalattid üzent: idővaaaaan!

Ha halogatod, átteszed másik – nem létező – időpontra, ha feltételekhez kötöd, akkor ellenkezel a saját sorsoddal, a saját agyaddal.

Egyszer, két, nagyon szimpatikus idős hölgy állt a kapunkban. Jehova tanúi voltak. Megkérdezték, mit olvasok éppen: mondom, a Harry Potter 5. részét :).

Következő kérdésük ez volt: és abban megtalál minden választ?

Ezt nem értettem. Milyen választ?

Hát azokat a válaszokat – mondták – amit életünk során keresünk.

Na, akkor fogalmazódott meg bennem napfénynél világosabban, hogy mi a helyzet: minden válasz itt van bennem. Elég csak a kérdéseimet jól irányítanom, a válaszok jönnek maguktól.

A két hölgy mosolyogva távozott :).

Ezt azért meséltem el, hogy lásd: amikor felbukkan valami vágy, igény, hajlandóság, tervcsíra benned, akkor az már tulajdonképpen válasz valamire. Ha elhessegeted, átütemezed ezeket, akkor ezek fel fognak torlódni benned, és egy hatalmas dugót fognak okozni. Azt fogod érezni, hogy frusztrált vagy, ideges, feszült, semmi nem úgy sikerül… Hiszen a kérdéseket, amikre ezek a torlódó válaszok érkeznek, nem tudod kiiktatni.

Ez gondolom, számodra sem életcél 🙂

A kulcs most is a tudatosság. Kezdjük az eddigi anomáliák megszüntetésével: van olyan valami, amit már hetek, hónapok óta csak kerülgetek, és alkalmas pillanatra várok? Na, elő vele, és tudjuk le!

Nyugodtan kezdd azzal, ami a leghosszabb múltra tekint már vissza benned. Az okozza a legnagyobb kalamajkát.

Fantasztikusan felszabadító élmény, mikor véghezviszünk olyan dolgokat, amik már hónapok óta újra és újra felbukkannak.

Aztán lehet folytatni a tudatosság fokozását: vágyak, tervek, igények bukkannak fel bennem? Vizsgáljuk meg, milyen kérdésekre lehetnek ezek válaszok!

„Fel kéne hívnom anyut!” – hátha mondd valamit, ami épp jókor jön – nálunk ez számtalanszor megesett. Vagy épp ellenkezőleg: én mondok neki valamit, ami jókor jön neki :).

Fogyókúra: itt is felbukkan egy diéta, ott is, a mérleg meg egyre többet mutat? Nézzük csak meg közelebbről most azonnal, hogyan lehet lefogyni!

Rendszeres mozgás: „Nekem is mozognom kellene valamit”. Hopp, másnap akkor nem dobjuk ki a közeli fitnessz szalon szórólapját, és nem csukjuk be a szemünket egy-egy jó kis edzésről szóló oldal láttán.

És sorolhatnám. Ebben a témában egyébként szakértő vagyok: halogató és alkalmas pillanat váró típus vagyok, teljes mivoltomban. Kb. egy éve figyelem tudatosan a jeleket azonnal, és fogadom be a mondanivalójukat. Még nem vagyok tökéletes, de fényévekre jutottam már a régebbi önmagamtól.. Előre… 🙂

Te mivel kapcsolatban vársz alkalmas pillanatra?