Tojás és tej nélküli, narancsos, böjtös kalács (Νηστίσιμα Τσουρεκάκια)

Bizony, lehet így is és nagyon finom. Aki a kalácssütésre az én bejegyzésem alapján szánná el magát, kukkantson be a kalács alap-postomba, ahol részletesen írok a kalácsról és ami a kalácshoz a legfontosabb, a lisztről. Görögországban böjt periódus van és míg annak idején, mikor ideköltöztem, az emberek nagyrésze böjtölt, most nagyítóval kell keresni azt, aki még betartja ezt az inkább hagyományt, mint vallási előírást. Hurrá globalizáció! Ez a legmegfelelőbb periódus arra, hogy böjtösebb ételeket próbáljak ki. A címben szereplő kalács állaga hihetetlen, de pont olyan, mint a rendes foszlós kalácsé, viszont nagyon intenzíven narancsos az íze. Legközelebb kevés változtatással készítem, de majd akkor számolok be róla, ha valóban megsütöttem.

Az időzítés tökéletes, hisz a narancs valóban most igazán édes! Ez az a periódus, húsvét előtt és után, mikor hegyszámra eszem én is, mert sajnos az október-márciusi periódusban nem szívesen eszem gyümölcsöt, hiába a nagy felhozatal, fázom tőlük, bármilyen hülyén is hangzik. Egyetlen gyümölcs amit ilyenkor szívesen ennék, a gyerekkorom Jonathan almája, ami, biztos vagyok benne, már rég nem olyan, mint akkor.

A narancsos kalácshoz rengeteg narancs kell, annyi, hogy fél liter frissen csavart narancslevet kapjunk belőle. Tehát 1-1,5 kg narancs, narancs méretétől, levességétől függően! És lehetőleg mézédes tavaszi narancs!

Csapjunk a lovak közé és lássuk, hogyan készítem. Először egy kovászt keverek ki és futtattok fel. A hozzávalók:

* 2 tasak száraz élesztő (1 kg liszthez való friss vagy száraz élesztő)

* 1 lk cukor

* 200 ml (egy teáscsésze) langyos víz

* 4 lk liszt (nagyon jó kalácsliszt! lsd. kalácspostom)

A fentieket simára összedolgozom, egy híg masszát kapok, melyet letakarok és félreteszek kelni. Kb. 20 perc alatt kész is van, ennyi időre szükség van a többi hozzávaló előkészítéséhez.

* 1 kiskanál masztix

* 1 kiskanál machleb

E két hozzávaló csak az aroma miatt kell bele, aki nem tud hozzájutni, kihagyhatja, de ha Görögországban jártok és szoktatok kalácsot sütni otthon, akkor föltétlenül szerezzetek be!

* 1 kiskanál vaníliapor

* 2 narancsból héjreszelék

* csipetnyi só

* 200 ml étolaj (egy teáscsésze)

* 250 ml cukor (egy vizespohár)

* 500 ml frissen csavart narancslé

* 1.150 gr kalácsliszt

A lisztet összekeverem a száraz hozzávalókkal, majd a kovásszal és lassacskán hozzáöntöm a narancslevet is.  Egy idő után a tészta nagyon ragadni kezd, ekkor ha nincs gyakorlatunk és nem tudunk kézzel bánni vele, jobb ha két részre osztjuk és mindkét részt a mixer dagasztókarjaival kidolgoztatjuk. Ha újfajta erős mixerünk van, akkor nyugodtan az egészet abban lehet kidolgozni, de ha régi, mint az enyém és nem bírja meg az 1 kg-s masszát, akkor kettőbe osztjuk és szépen kidolgozzuk a gépben. Akinek van kenyérsütőgépe, az abban dolgoztathatja ki a tésztát. A tésztának szép simának kell lennie és enyhén hólyagosnak. Miután megvan félretesszük kelni. Én általában délelőtt szoktam hozzáfogni és szobahőmérsékleten kelesztem, mindig egy nagy nylonzacskóval hermetikusan letakarva. Hidegebb napokon 4-5 óra szükségeltetik a keléshez, tavasszal majd nyáron, az idő lerövidül, igaz nyáron nem szoktam kalácsot sütni. Aki siet, az ugyanígy letakarva tegye be a sütőbe és húzza fel azt 30-40 fokra, kb. 1 óra alatt szépen duplájára fog nőni a tészta.

Én a fenti hozzávalókból nyert tésztát kétfelé osztottam. Az egyik adagból készültek a kis kalácsok, a másikból egyetlen, nagy, hosszúkás kalács, amit most nem fontam meg, mint általában. A kis kalácsoknak szánt adagot 8 felé osztottam, most nem méricskéltem, mint a hamburgerkenyerek esetében, mert nem érdekelt, hogy pontosan egyformák legyenek, hanem csak szemmel igyekeztem 8 egyforma darabot kapni. Ezek mindegyikét összecsavaroztam: először két hosszúkás, kb. 20 cm-s rudacskát sodortam. A két rudacskát sodorás közben liszteztem, hogy ne ragadjanak. Ez azért fontos, mert ahogy egyformára kisodortam őket, a közepükön bogot kötöttem rájuk, vagyis összebogoztam őket. A boggal középen és a két kilógó véggel a jobb kezem irányába és a bal kezem irányába, a jobb véget a bog alá gyűrtem, a bal véget pedig felhúztam és a bog fölé gyűrtem be, így kaptam a képen látható kis formákat. Ezek után készítettem alufóliából karikákat, ebbe helyeztem a kis bogozott labdákat, hogy ne folyjanak szét. Nem is folytak szét, hanem felül és alul kidagadtak a karikákból. Tanulság: ideje lenne beszerezni erre való, súlyos vaskarikákat, csak ne lennének olyan drágák..

A másik tésztaadaggal nem akartam már túl sokat foglalkozni, illetve kíváncsi is voltam, milyen, ha nem fonom, hanem csak egy vekni formát készítek és azt sütöm ki. Ugyanis ebből a puha tésztából a fonott kalácsaim eddig mindig annyira összesültek, hogy csak a tetejükön lehetett kivenni, hogy fonva voltak, ezért gondoltam, talán nem érdemes fonogatni. Az eredmény jó lett, de jobban szeretem, ha fonva van, úgyhogy ez a kérdés is letudva.

Sütés: szigorúan 180 fokra előmelegített elektromos sütőben, középső rácson, 35 perc. Én úgy szoktam, hogy 190 fokra melegítem elő, így az ajtónyitással sem megy 180-nál lentebb, majd ahogy a kalácsot beteszem, már le is húzom 180 fokra. A kalácsnál nagyon fontos az, hogy meg legyen sülve, de ne szárítsuk ki!

Remélem lesz kedvetek kipróbálni, én mindenesetre sok sikert kívánok és ne feledjétek, a kalácssütés nem nehéz, csak gyakorlatra van szükségünk, amíg kiismerjük a sütőnket és a kapható lisztfajtákat! Ha kalácsot akarunk sütni, nem szabad sajnálnia  jó lisztre a pénzt!