Mindig szerettem, ha egy mese így kezdődött. Már kislány koromban felfigyeltem arra, ha lányok szerepeltek egy mesében: úgy éreztem, ez most nekem szól. Pedig álmomban sem gondoltam volna arra, hogy gender kérdésekkel foglalkozom majd valamikor.
A meséket nagyon szeretem. Jópár éven keresztül a mindennapjaim része voltak. Nemcsak a gyerekeim miatt, hanem rövid ideig dolgoztam óvodában, alsó tagozatban, és évekig felsősöknek tanítottam népmeséket, népmondákat.
Ma pedig coachként használom az állatmeséket, a tanmeséket, mert ékesebben szólnak minden tanácsnál.
Joó Zsuzsa cikke
A mesék ugyanis nem a gyerekek szórakoztatására születtek. A felnőtté váló, a világot megtapasztaló emberek küzdelmeiről, sikereiről, a bukásokról illetve a megdicsőülésükről szólnak. A kollektív tudatalattit hordozzák, amiből minden nép, minden korban tanulhat. Nemrégiben, szeptember 30-án – Benedek Elek születésnapján – ünnepeltük a magyar népmese napját. Ugyan nem folytattam kutatást, és ilyen adatra sem bukkantam, de azt hiszem, a két nem megfelelő arányban szerepel népmeséink között. Nem csak azért, mert minden királyfi elnyeri egy királylány kezét, hanem nagyon sok női főszereplő bukkan fel meséinkben: lányok, asszonyok egyaránt. Vannak köztük szerények, mások naivak, vagy restek, okosak vagy kikapósak, ártóak vagy hódítók, jónéhányan móresre tanítják a férjüket vagy az apjukat, kioktatják még magát Mátyás királyt is. Sokszínűek, mint mi nők, és mindegyiktől lehet valamit tanulni.
Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot
megszorítások
nélkül, ésszerűen?
Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és
spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!
https://www.hosnok.hu/20ezer/
Olvass sok mesét a gyerekeidnek! Beszéltesd őket róla, próbáld velük megértetni a bennük található szimbólumokat. Ha pedig te magad sem ismered azokat, ismerkedj meg például Boldizsár Ildikó népmese kutató írásaival. Biztosan eltátod a szádat, ha megtudod, Csipkerózsika akkor is felébredt volna 100 éves álmából, ha nem jön a királyfi.
Ha elhiszed, hogy egy mese több mint egy sztori, ajánlom figyelmedbe Clarissa Pinkola Estés Farkasokkal futó asszonyok című könyvét, amely alcíme szerint beavatás a nőiség őseredetének titkaiba. A mexikói-spanyol származású jungiánus analitikus állítja: a mesékben gyógyító erő lakozik. Hatalmuk van felettünk. A mesék olyan útmutatásokat tartalmaznak, amelyek eligazítanak életünk útvesztőiben. Clarissa több száz meséből válogatta ki azokat, amelyek – véleménye szerint – legtisztábban beszélnek a női lélekről. Meglepően sok van, és meglepően mély rétegeket érintenek ezek a történetek
Nem könnyű olvasmány. Még én is, aki gyorsan falom a könyveket, hónapokig olvastam ezt a könyvet. De közben olyan felismeréseim, és bátran ki merem mondani – oldásaim – lettek, amelyek segítettek a múltat lezárni és megerősödni.
Joó Zsuzsa
www.karriertanacsado.hu
Kapcsolódó cikkek:
3 thoughts on “– és annak három lánya”
Comments are closed.
Szia Zsuzsa!
Az olvasás mindig életem része volt amióta csak ismerem az abc-t.
Soraidat olvasva igencsak előjöttek gyermekkorom emlékei.
Elgondolkodtam.
Arra a következtetésre jutottam, hogy nem sok minden nyújtott olyan élményt, mint anno a mese olvasás. Valóságos extázis volt.
Lényem minden sejtjével átéltem egy egy mesehős örömét/bánatát. Elégedettség, öröm, boldogság töltött el minden nap, minden este mikor egy-egy mese végére értem.
Milyen szép is volt!!! Milyen szépnek láttam a világot!
Mennyire megváltozunk…
Talán vissza kellene térni ahhoz a gyermetegi örömforráshoz…
Igen a mese csodálatos.
Most jut eszembe, még felnőttként is, mikor már a lányomnak olvastam mesét, Barackvirággal mennyire azonosulni tudtam. Hm?
Benedek Elek különösen közel állt hozzám a Piros-, Kék-, Arany-, Ezüstmesekönyv-eivel.
Köszönöm az írást. A múlt mosolyogva köszönt rám és új reményeket ébresztett bennem.
Mesét, mesét, sok-sok mesét minden gyereknek!!!
Kedves Zsuzsa!
Ahogy olvastam soraidat, egyből eszembe jutott az a gyermek aki voltam vagyok,akit annak idején elvarázsolt egy „jó tündér”,s valahogy nem áll szándékába feladnia a küzdelmét a „gonosz varázslóval” szemben…
s tudnám folytatni a mesét mely rólam, rólad, úgy egy kicsit
mindannyiukról szól,fontos része volt életünknek, szellemi-lelki fejlődésünk táptalaja, csodája!
Milyen szép a magyar nyelv !
Soha nem feledem azt a feledhetetlen élményt, amikor iskolásként ellátogatunk, Benedek Elek otthonába, olyan csodálatos meghitt varázslatos volt az egész látvány akár maga az írója!
Benedek Elek meséi most is él bennem, részemé váltak, sejtjeimbe ott lapulnak!
Erdélyi születésű vagyok,s mily igaz az a mondás” aki egyszer látja Erdélyt az soha nem feledi”.
Az egyik szemem sír a másik nevet!
Sirok azért mert a mai gyerekek nem olvasnak, vagy nem eleget !
Saját gyermekeim sem kivételek ebben, megfertőzte őket a virtuális mesevilág, számukra ez az elsődleges!
A másik szemem nevet, hisz oly sok „jó tündérrel találkoztam, ismerek, akik soha nem adják fel,nem nem soha!!!
Meséink bennünk élnek, ők őseink szellemei, becsületbeli kötelességünk ezt átadni az útokór számára!
Tisztelettel
Szabó Irén
Kedves Zsuzsa!
Én nap mint nap újraélem a mesék világát, a gyermekeim mesére alszanak el, így bő három és fél éve minden nap olvasok. Még mindig nagyon élvezem, és tényleg hihetetlen erőt ad!
Irén,
én még reménykedem, hogy a napi 1-1,5 órás olvasással (kb. ennyit igényelnek), át tudom adni nekik a könyvek szeretetét.
Anita